Az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt a Doboz

2013.08.29. 07:05
Egy férfi vendég fordult az ombudsmanhoz azért, mert a Doboz nevű belvárosi szórakozóhelyen a férfiakat csak ezer forintért, a nőket viszont ingyen engedték be. Az ombudsman főként a hatásköre hiányára hivatkozva elutasította ezt a beadványt, a férfi ezután fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Ebben az eljárásban a Doboz új érveket hozott elő, szerintük a férfiak tolakodtak, amíg a nőknek is fizetniük kellett.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé került az a Doboz nevű szórakozóhely gyakorlata, ami szerint a nőknek ingyenes a belépés, a férfiaknak viszont ezerforintos (igaz, lefogyasztható) belépőjegyet kell venniük. A Doboz egyik vendége, Teczár Szilárd fordult az ombudsmanhoz, de ő válaszában főként a hatáskörének hiányára hivatkozva elutasította a beadványt. Teczár ezután fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz.

A Doboz korábban azzal érvelt, hogy itt nem negatív, hanem pozitív diszkriminációról van szó. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt új érveket hoztak fel, ami szerint 2012 júniusában, amikor még a nőknek is ugyanannyit kellett fizetnie a belépésért, mint a férfiaknak, a férfiak „fizikai erejüket kihasználva” gyakran előretolakodtak a sorban. Ha a nők ezt szóvá tették, akkor „nyomdafestéket nem tűrő hangon” beszéltek velük. Ezt a biztonsági szolgálat – mivel az utcán történt a dolog, és itt nincs intézkedési joguk – nem tudta megakadályozni, ezért júliustól bevezették a nők ingyenjegyét, ami után a férfiaknak már nem érte meg tolakodni, és ez a probléma meg is szűnt.

A hely arra is hivatkozik, hogy a nők ingyenjegye Európában és az USA-ban is bevett gyakorlat.

Diszkriminatív, prostituál

Teczár szerint a szórakozóhely gyakorlata diszkriminatív a férfiakkal szemben, mivel nekik csak azért, mert férfiak, többet kell fizetniük, ami hátrányos megkülönböztetés. Teczár szerint a férfiak és nők ilyen megkülönböztetése „csupán súlyosságában tér el attól, mikor cigány származású vagy vallási jelképeket viselő fiatalokat nem engednek be egy adott szórakozóhelyre”.

„Ez a gyakorlat azt üzeni, hogy a férfinak fizetnie kell azért, hogy a szórakozóhely által »összegyűjtött « nők közé bejuthasson, tehát megerősíti azt a nézetet, miszerint szerelmi/szexuális téren a férfi az aktív, a nő pedig a passzív szereplő. Sarkosan fogalmazva a gyakorlat a prostitúcióra való felhívás bújtatott formája, ahol a férfiak a szórakozóhelynek fizetnek a nők jelenlétéért.”

A Doboz szerint a prostitúcióra való felhívásról szóló érvelés „sértő a női nem számára, és állításai annyira távol állnak a valóságtól és az életszerűségtől, hogy azok számunkra értelmezhetetlenek”.

Jóindulatú, de szexista

A jóindulatú szexizmus fogalma arra vonatkozik, hogy a nőket látszólag dicsérő kijelentések („a nők egyszerre több dologra tudnak figyelni”, „a nők kooperációra törekszenek”) is hosszú távon hátrányosak. Tóth Györgyi szerint ezek a jóindulatúnak tűnő kijelentések „a szexizmus báránybőrbe bújt farkasai”. Az ilyen kijelentések egyrészt ugyanúgy általánosítóak, mint bármilyen megbélyegző címkézés („az amerikaiak buták”, „a muszlimok mind terroristák”), és így önmagukban károsak. De arra is jók, hogy ezekkel „el lehet ismerni” a nők néhány pozitív tulajdonságát, cserébe pedig legitimálni lehet a más területen való hátrányokat. Ez mindkét nemre korlátozó lehet, a nőket például belekényszerítheti egy gondoskodó, háttérbe húzódó szerepbe, a férfiaknak pedig mindig erősnek, határozottnak kell lenniük. A nők a szakmai előrelépést, a férfiak pedig az érzelmeik kifejezésének lehetőségét veszíthetik el.

Teczár felvetette azt is, hogy a vendégek nemét a szórakozóhely személyzete dönti el, ennek során „nyilvánvalóan a külső, fizikai jellemzőket vizsgálják, és nem az illető identitását veszik figyelembe”. Szerinte ez a gyakorlat sértheti az emberi méltóságot is, de problémás lehet a transzneműek esetében is.

Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért jogi programjának munkatársa korábban elmondta, hogy „a nemi identitás meghatározása és az annak megfelelő megjelenés kialakítása a személyes autonómia szerves része. Az állam, vagy például a vendéglátóhelyek nem gördíthetnek akadályokat a személyesen megélt nemi identitás elismerése elé.”

Teczár és a Doboz részletes érveiről és a szakértők, valamint jogvédők gondolatairól korábbi cikkünkben olvashat.