Biharkeresztesnyi választóval gyarapodtunk

A kormányzat a jövő évi parlamenti választásokon óvatos becslések szerint 200 ezer új választópolgár leadott szavazatára számít az egyszerűsített honosítási eljárás révén állampolgárságot szerzett, állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező személyek közül, akik a jövőre esedékes parlamenti választást megelőző 15. napig kérhetik felvételüket a választói névjegyzékbe. A hosszú kifutási idő is magyarázza, hogy egyelőre csupán minden ötvenedik levélben értesített határon túli töltötte ki az űrlapot.

Közel száz új magyar állampolgár teszi le esküjét Áder János köztársasági elnök (j) és Dán Károly főkonzul (j2) előtt a New York-i magyar főkonzulátuson 2012. szeptember 25-én.

Fotó: Bruzák Noémi

November 1-jével azért is ugorhat majd nagyobbat a regisztrálók száma, mert onnantól kezdve internetes is lehetőség lesz a bejelentkezésre az NVI.hu és a valasztas.hu oldalakon. Ez azoknak különösen fontos, akik olyan országban élnek, ahol nem ismerik el a kettős állampolgárságot. Ilyen Szlovákia, Ukrajna és Ausztria, ezekbe az országokba nem is küld értesítőt az NVI, nehogy felfedje az ottani hatóságok előtt az ott élő kettős állampolgárokat.

Korrekt levél Orbántól

„A levél megérkezett, de nem töltöttem ki a papírt, van még rá időm" – mondta az Indexnek egy Vajdaságban élő férfi, aki egy éve kapott állampolgárságot. Mindenképpen szeretne szavazni, ha már lehetőséget kapott rá. „Még nem döntöttem el, hogy kire. Fontos szempont a Fidesz mellett az egyszerűsített honosítási eljárás lehetővé tétele, de nem döntő. Nem akarok egymagamban dönteni, konzultálok a Magyarországon élő rokonokkal is" – adta meg végső álláspontja kialakításának módját a férfi, aki egy „korrekt levelet” Orbán Viktortól is kapott. Ebben a kormányfő a választáson való részvételre buzdítja a határon túl élőket, azzal érvelve, hogy „száz év után először újra egységes nemzetként dönthetünk közös jövőnkről." Az új állampolgárok a levélből azt is megtudhatták, hogy „a magyarság ügyét győzelemre vittük, világnemzet vagyunk.” „Szerintem nem hajtotta túlságosan a maga malmára a vizet ezzel a levéllel, inkább elegánsan és korrekt módon felhívta a figyelmet a választási részvétel fontosságára " – értelmezte Orbán levelét a vajdasági férfi, aki szerint magyar állampolgárként egyébként is erkölcsi kötelessége a szavazás.

A Fidesz számíthat rájuk

A határon túliak esetében okkal számíthat a Fidesz arra, hogy a szavazatok – amelyek a külhoniak esetében egyéni mandátumokra nem, csak listára adhatók le – a kormánypártot fogják támogatni. (Ez a 2014-től csak 199 fős parlamentben kettő, legfeljebb három mandátum sorsát dönti el.)

„Nincs az a kampány és az a bocsánatkérés, aminek hatására itt bárki az MSZP-re szavazna” – mondta telefonon egy erdélyi asszony. A nemrég magyar állampolgárságot szerzett nő szerint a szocialisták 2004. december 5-i népszavazáskor megfogalmazott álláspontja nagy sértés volt az erdélyieknek. (Az egyébként alacsony részvétel miatt érvénytelen referendumon az MSZP a kedvezményes honosítás elutasítására buzdított.) A legutóbbi felmérések a Fidesz 80 százalékos támogatásáról szólnak a romániai magyarok körében, míg a szocialisták öt, a Jobbik pedig 1-2 százalékra számíthat.

„A jobboldal beágyazottsága mindig is erősebb volt, de a népszavazással betonozódott be igazán" – mondta Kiss Tamás. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint azonban a Jobbikot már olyan szélsőséges pártnak tartják, amelynek üzenetei az erdélyi többnemzetiségű környezetben már nem fogadhatók el. „Ráadásul a Jobbik sokszor ambivalens a határon túliakkal szemben. Sokan közülük úgy érzik, hogy a Jobbik jóléti sovinizmussal egybekapcsolt idegenellenessége rájuk is vonatkozhat" – mondta Kiss, jelezve, hogy a határon túliakat sokszor csak a határon túl maradva értékelik nagyra, ám ha Magyarországra mennek, már teherként tekintenek rájuk. Kiss szerint ez a kettős hozzáállás kevésbé jellemző a Fidesz magyarországi támogatóira.

Minden harmadik erdélyi szavazhat

A felmérések szerint az erdélyi magyarok ötöde kapott állampolgárságot, és további tíz százalék szerzi ezt meg a következő hónapokban. „Egymillió 18 év feletti romániai magyar állampolgárra számítva tehát 300 ezer lehet a választók végső száma" – adta meg becslését Kiss. A kolozsvári szociológus szerint a választási aktivitás viszont már nehezen becsülhető meg: ez nagyban függ attól, miként adhatják le a választók borítékos szavazataikat. A legnagyobb részvételi arányra akkor lehet számítani, ha az aktivisták házhoz mennek, és begyűjtik a voksokat.

Résztvevők a csíksomlyói búcsún

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Aktivisták vs. posta

„Nagyon sok a szegény ember, akinek nagy anyagi áldozat lenne elutazni a konzulátusra. A legjobb ezért az lenne, ha házhoz jönnének a szavazatért" – mondta egy erdélyi asszony. Szerinte „egy tízes skálán nyolcas" az esélye annak, hogy a postán feladott levél gond nélkül eljut Magyarországra. Az aktivisták bevonásával ezt a húszszázalékos rizikót is ki lehetne küszöbölni.

Vajdasági emberünk viszont inkább a postát választaná. „Nem tudom, bízhatok-e a becsöngető aktivistában, ki tudja, mit csinálna a borítékkal" – jelezte bizalmatlanságát a szerbiai férfi. A postával szemben viszont nincsenek fenntartásai. Azt pedig fel sem tételezi, hogy Magyarországon intézményesen visszaélnének a szavazatokkal. „Nem bírom elhinni, hogy a manipulációra bárkinek szüksége volna" – jelentette ki.

Nem helyes, de maradhat

„Az optimális határig ki kell zárni a visszaélés lehetőségét, ám erre nézve nem látok kellő kormányzati akaratot” – jelentette ki Szabó Vilmos. Az MSZP parlamenti képviselője szerint egyelőre nincs megnyugtató megoldása a borítékban leadott szavazatok kezelésének. Érzékeny pont lehet a szavazatok begyűjtése, de nem tisztázott az sem, hogy a külképviseleteken leadott borítékokat szemmel tarthatják-e a pártoktól küldött megfigyelők. (Ők egyelőre csak a külképviseleteken folyó szavazást – tehát az állandó magyarországi lakcímmel rendelkezők ott zajló voksolását – kísérhetik figyelemmel, ám a külhoniak levélben érkező szavazatait nem.)

„Nem vagyok híve annak, hogy minden milliméternél a csalás szándékát sejtsük a hatalom birtokosa részéről, de nincs sok olyan bizalmi pont, amelyre támaszkodva azt gondolnánk, hogy nem kell a rendszerben lévő minden lyukat alaposan átnéznünk" – fogalmazott a szocialista politikus. A Külügyi és határon túli magyarok bizottságának tagja szerint az elvi lehetősége megvan annak is, hogy az állami szervek, birtokában az adatoknak – alacsony részvétel esetén – visszaélhetnek a szavazáson részt nem vevők voksaival. Ezt erősíti az a tény is, hogy az előzetes regisztrációs papír kitöltéséhez nincsen szükség aláírásra sem.

Szabó szerint az előzetes regisztráció tapasztalatait is össze kell majd gyűjteni, de lassan ideje volna egy mindenkit megnyugtató eljárásrendet kialakítani. A határon túliak szavazatának lehetőségét azonban az MSZP – bár kialakításakor nem helyeselte – kész a jövőben megtartani, ám a visszaélések lehetőségét csökkentendő alakítanának a rendszeren.

Nem érzi megnyugtatónak Szabó azt sem, hogy miként lesz őrizve az NVI-nél a 200 ezer szavazat az urnazárásig. Korábban arra a kérdésre, hogy a már azonosítójától – a pártok megfigyelőinek jelenlétében – megfosztott lezárt szavazólapokat hogyan tudják szemmel tartani a pártok, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondta: az ellenzék akár együtt is alhat a voksokkal.

Fotó: Huszti István / Index

Vitás pontot jelent a szavazatok begyűjtése is, ami elvileg aktivistákkal is kivitelezhető. „Az lenne a legrosszabb, ha végül minden párt aktivistákat küldene a szavazókhoz. Abból csak káosz lenne" – mondta Szabó, aki szerint a szavazatok közvetlen begyűjtése csak törvényileg erre felhatalmazott, együttesen kialakított testületek útján volna lehetséges.

Többé-kevésbé hivatalos személy

Hiányolja a kézjegyet az előzetes regisztrációs ívekről az LMP is. „A választások tisztaságát biztosító garanciarendszer finoman szólva nem zárt” – jegyezte meg az Indexnek a külhoniak szavazásáról az ellenzéki párt elnöke. Schiffer szerint eleve rossz döntés volt lehetővé tenni, hogy állandó magyarországi lakcím híján is lehessen szavazni. A politikus úgy vélte, neuralgikusnak tekinthető a levélben történő szavazatok feladása és beérkezése közötti teljes szakasz, részben a határon túliak szavazását rossz szemmel néző szomszédos államok titkosszolgálatai, részben a begyűjtő aktivisták kontrolljának hiánya miatt.

„Simán megtörténhet hogy valaki összegyűjti a szavazatokat, aztán vagy leadja, vagy nem" – mutatott rá Schiffer, aki korábban Navracsics Tiborhoz fordult ebben az ügyben. A közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője azonban nem nyugtatta meg válaszával, amelyben a miniszter kifejtette: senki nem kap felhatalmazást arra, hogy „többé kevésbé hivatalos személy látszatát keltve" begyűjtse a szavazatokat. Ám a miniszter – ahogyan korábban az NVI-t vezető Pálffy Ilona is – megengedhetőnek tartotta, hogy a választók jóváhagyásával bárki begyűjthesse akár egy egész falu szavazatát, és azt maga adja le a külképviseleten, vagy adja postára, esetleg juttassa el közvetlenül az NVI-hez.

„Olyan hermetikusan zárt rendszer kell, amelyben minimálisra csökken a visszaélés lehetősége" – mondta Schiffer, aki szerint az államapparátusnak elvileg mindig van lehetősége a visszaélésre, ám a jogalkotónak törekednie kell ennek ez esélynek a visszaszorítására. „Az állam hosszú távú érdeke is azt diktálja, hogy a választás iránti bizalmat ne áshassák alá a rendszerben tátongó lyukak” – mondta a politikus.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!