Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Keresik a romagyilkosságok további vádlottjait

2013.09.03. 21:12 Módosítva: 2013-09-03 21:36:54

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága várja a Belügyminisztérium (BM) romagyilkosságokkal kapcsolatos munkacsoportjának értékelését arról, hogy lehet-e még vádlottja az ügynek.

Az ülésen nem vehetett részt Vadai Ágnes (Dk) független politikus, a fideszes Kocsis Máté szerint azért, mert Gyurcsány Ferenc párttársa, akinek kormányfősége idején történtek a gyilkosságok. Kocsis Máté azt mondta: alkalmatlan volt a kormány, alkalmatlan volt a titkosszolgálat, és "balfékek vezették az akkori minisztériumot". Szerinte Vadai Ágnes nem segíti, hanem hátráltatja a munkát, személyeskedik. Példa erre, hogy a Portik-Laborc bizottság ülése kapcsán félretájékoztatta a közvéleményt és lejáratta a titkosszolgálatokat, vélte Kocsis.

Vadai tiltakozott az eljárás ellen.

Súlyosan mulasztások a titkosszolgálatoknál

A BM-ben két hete kezdte meg munkáját az a munkacsoport, amely a romagyilkossággal kapcsolatos minden, a polgári és katonai titkosszolgálatoknál, valamint a rendőrségnél keletkezett iratba betekinthet. Pintér Sándor belügyminiszter a napokban azt nyilatkozta: a munka befejezését követően teljesen megismerheti a részleteket a nyilvánosság.

A Honvédelmi Minisztérium augusztusban azt közölte: a romagyilkosságok ügyében súlyosan mulasztások történtek a KBH-nál. A titkosszolgálati vezetők eltitkolták a KBH titkos kapcsolatát Cs. Istvánnal, a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlament nemzetbiztonsági albizottsága előtt is.

A katonai főügyész korábban azt állapította meg, hogy az ügyben elkövetett mulasztások büntetőjogi felelősséget nem vetnek fel, csak fegyelmi felelősséget.
A honvédelmi miniszter utasítást adott a fegyelmi felelősségre vonásra. Mivel az ügyben súlyos mulasztásokat elkövető felső- és középvezetőket már korábban eltávolították a KBH éléről, kizárólag a Cs. István kapcsolatban álló H. Ernő KBH-s tiszt ellen indítottak eljárást, és az általa elkövetett ügyviteli és adminisztrációs hibák miatt más, alacsonyabb beosztásba helyezték át.

A KBH romagyilkosságokkal kapcsolatos tevékenységének vizsgálatát Gulyás József volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a gyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport vezetője vetette fel. Szerinte fontos megvizsgálni többek között, hogy Cs. Istvánról mit írt le tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról a debreceni körről, amely a támadásokban érintett lehetett. A vizsgálatot támogatta az LMP és a Jobbik is.

A bírósági eljárásban kiderült az is, hogy a támadássorozat másodrendű vádlottja, K. István titkosszolgálati megfigyelés alatt állt, amikor a vád szerint két társával már romák elleni támadásokat hajtott végre Galgagyörkön és a Piricsén.

A napokban a Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy újabb, katonai büntetőeljárás indult a romagyilkosságokkal összefüggésben, melyet a Központi Nyomozó Főügyészség kiemelt ügyként kezel.

A romagyilkosságok miatt K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot tényleges életfogytiglanra, Cs. Istvánt pedig tizenhárom év fegyházra ítélte első fokon, nem jogerősen a Budapest Környéki Törvényszék augusztus 6-án. A 2008-2009-ben elkövetett támadásokban összesen hat ember halt meg, kettő pedig maradandó sérüléseket szenvedett.