Orsolya
7 °C
17 °C

Cigánygyilkosságok: a KBH vezetőit hibáztatták

2013.09.04. 16:18
Bárki elolvashatja mától azt a belső jelentést a Katonai Biztonsági Hivataltól, amelyet eredetileg 2020-ig titokban akartak tartani. A jelentés a cigánygyilkosságok ügyében elkövetett hibák miatt marasztalja el a szervezet egykori vezetőit, akik eltitkolták a KBH titkos kapcsolatát Cs. Istvánnal, a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával. A titkolózás indokát nem derítette ki a jelentés.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) feloldotta a titkosítását annak a jelentésnek, amely a cigánygyilkosságok ügyében a korábbi Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH) végzett belső vizsgálatról szól. Ezt a Honvédelmi Minisztérium jelentette be szerdán. A minisztériumi közlemény felidézte, hogy Hende Csaba a parlamenti nemzetbiztonsági bizottság keddi zárt ülésén utasította a KNBSZ-t a jelentés minősítésének felülvizsgálatára.

Kovács József altábornagy, a KNBSZ főigazgatója még ezen az ülésen megígérte, hogy néhány napon belül meglesz a felülvizsgálat eredménye, és ha a titkosítást feloldják, a jelentést a bizottság rendelkezésére fogja bocsátani. A minisztériumi közlemény szerint ez ma, szerdán megtörtént: a jelentést megkapta a nemzetbizottsági bizottság elnöke, a Honvédelmi Minisztérium pedig közzétette azt a kormány honlapján.

A titkosítás alól feloldott jelentés maga csupán három és fél oldal, és eredeti formájában tették közzé, láthatóak rajta a ráírt kézírásos jegyzetek is. Ezeknek a gépelt átiratát, illetve szerzőjük kilétét egy külön csatolt dokumentumban megadták.

A jelentés három éve készült, a 2010. szeptember 14-i dátum szerepel rajta. Domján László, a KBH volt főigazgatója készítette Hende Csabának, a honvédelmi miniszternek címezve. Ő volt az, aki a romagyilkosságokkal kapcsolatban elrendelte a törvényességi és szakszerűségi belső vizsgálatot a KBH-nál.

„Az ügy és az események vizsgálata során számos szakmai hibára, vezetői mulasztásra derült fény” – áll a jelentésben az Összegzés cím alatt.

A jelentés központi témája a romagyilkosságok negyedrendű vádlottja, Cs. István és a KBH kapcsolata. Cs. volt a sofőrje a gyilkosoknak, őt első fokon bűnsegédként találták bűnösnek, és 13 év szabadságvesztésre ítélték.  Cs. korábban hivatásos katonaként szolgált, és a katonai elhárítás beszervezte. H. Ernő, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tisztje volt a tartótisztje.

A jelentés rögzíti, hogy Cs.-t titkos kapcsolatként 2006 júliusában regisztrálták, 2007-ben még pénzjutalmat is kapott. Miután 2009 februárjában megszűnt a szerződéses jogviszonya, befejeződött vele a tényleges együttműködés 2009 elején. A titkos kapcsolati kontingensből 2009 májusában törölték.

2009 júliusában ugyanakkor, tehát már bőven a gyilkosságok után, a négy vádlott elfogását megelőző hónapban Cs. még egyszer találkozott volt tartótisztjével. Ez a találkozó azután jött létre, hogy a jelentés szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) „hírigényként” jelölte meg Cs.-t és társait, miután egy rendőri igazoltatás nyomán a látókörükbe kerültek. Cs. ezen a találkozón a jelentés szerint a bűncselekménysorozatról nem közölt információt, saját és családja életének védelmében.

Megmagyarázhatatlan tagadás

A jelentés visszatérő motívuma, hogy a KBH letagadta a kapcsolatot Cs.-vel. Amikor már az őrizetbe vétel után az NNI Cs. katonai múltjáról kért adatokat, a KBH válaszában "az együttműködésről még csak utalást sem tett". Amikor a médiában már konkrét tényként írtak a KBH és Cs. szervezetszerű kapcsolatáról, a főigazgató ezt még mindig tagadta, a miniszter előtt is – áll a jelentésben.

A KBH vezetője a Budapesti Katonai Ügyészség kérdésére is tagadta a jelentés szerint, hogy a KBH beszervezte Cs. Istvánt, ugyanakkor leírta, hogy 2006-tól biztonsági kapcsolatként foglalkoztatta a hivatal.

A tagadást a jelentés „megmagyarázhatatlannak” minősíti. „A Katonai Biztonsági Hivatal együttműködésre kijelölt igazgatósága már 2009 júniusában rendelkezett ismeretekkel Cs. István titkos kapcsolatként történő foglalkoztatásáról. Őrizetbe vételéig lehetőség lett volna az együttműködésből adódó kötelezettségek megtételére. Erre azonban vezetői intézkedés nem történt, sőt a különböző megkeresésekre valótlan tájékoztatást adtak” – sorolja a hibákat a jelentés.

„Bár Cs. István kapcsolattartója is szakmai hibákat vétett a beszervezés és a foglalkoztatás során, az ő mulasztása azonban nem mérhető közvetlen felettesei és a főigazgató cselekedeteivel” – mondták ki.

2020-ig akarták titokban tartani

A jelentés végül rögzíti, hogy mindezek következményeképp milyen intézkedések történtek: „az érintett vezetők eltávolításra kerültek a Hivatal kötelékéből”. A nyilvánosságra hozott jelentésnek ezen az oldalán a neveket kitakarták. Az „eredetileg szereplő nevek anonimizálása a folyamatban lévő vizsgálatra és a személyiségi jogokra való tekintettel volt szükséges” – magyarázta a Honvédelmi Minisztérium közleménye.

Amikor döntöttek a jelentés titkosításáról, eredetileg úgy volt, hogy a titkosítást 2019. december 31-ig kell fenntartani. Ez derül ki a minősítésről szóló, szintén 2010. szeptember 14-re dátumozott döntésről, amelyet csatoltak a most közzétett jelentéshez.

Hende már 2010-ben a büntetőjogi felelősséget feszegette

A Központi Nyomozó Főügyészség augusztus 23-án jelentette be, hogy augusztus 16-án a romagyilkoságokkal kapcsolatban „katonai büntetőeljárásra tartozó nyomozást rendelt el” ismeretlen tettes ellen a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás érdekeire hivatkozva csak nagyon kevés információt közöltek, annyit, hogy a nyomozás az alapügyet nem érinti, ahogy a korábban hamis tanúzásért tett bírósági feljelentést és a rendőrség által akkoriban elrendelt nyomozást sem.

A most közzétett jelentésen látható kézírásos jegyzetek egyike a magyarázó csatolmány szerint Hende Csabától származik . Ezt írta Hende a papírra szeptember 15-én: „T. Domján ddtbk. úr! Kérem az ügyet a Katonai Főügyészségnek továbbítani annak megvizsgálása végett, hogy vajon a KBH akkori vezetőit nem terheli-e büntetőjogi felelősség? (hatóság félrevezetése, stb.)?” A válasz is ott volt erre, szintén kézírással, 2010. szeptember 16-i dátummal: „véleményem szerint az ügyben elkövetett mulasztások – a fegyelmi felelősségen túl – a büntetőjogi felelősség szintjét nem érik el! Kovács”.