Ilona
16 °C
33 °C

Bevállalja-e az MSZP Gyurcsányt?

2013.09.05. 13:00
A közös lista második helyét és tíz egyéni körzetet akar Gyurcsány Ferenc, az MSZP-ben azonban igencsak sokallják a Demokratikus Koalíció igényét: nekik csak négy kiosztható körzetük maradt. A szocialisták szerint hiába bólintott rá a DK az MSZP–E14 közpolitikai megegyezésére, a határon túli magyarok, a tandíj és az adópolitika kérdésében nincs köztük egyetértés. Gyurcsány a Facebookon fakadt ki, amiért az MSZP-ben ellenzik, hogy felkerüljön a közös listára, miközben a szocialisták agresszívnak és irracionálisnak tartják a DK követeléseit.

Hétfőn kezdődtek meg a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció közötti egyeztetések a választási együttműködésről, melyről már szerdára kiderült, hogy nem ígérkezik egy egyszerű menetnek. Az MSZP elnöksége több pontját is elfogadhatatlannak tartja annak a kilencpontos javaslatnak, amivel Gyurcsányék a tárgyalásra érkeztek.

Hogy a helyzet mennyire nehéz, azt jól mutatja Tóbiás József szocialista pártigazgató minapi ATV-s interjúja. A politikusnak legalább tízszer tette fel a műsorvezető a kérdést, hogy lehet-e közös MSZP–DK-lista, illetve azon szerepelhet-e Gyurcsány Ferenc. Tóbiás végül kínjában kerek perec kijelentette, hogy az utóbbira nem hajlandó válaszolni: ez elég erős utalás arra, hogy az MSZP nem kér Gyurcsányból.

Nulladik forduló: Gyurcsány bekeményített

Az MSZP és a DK közötti egyeztetések azután kezdődtek, hogy az előző héten, csütörtökön hosszú hónapok huzavonája után az MSZP és az Együtt 2014 megállapodott az összefogásról. Pár nappal korábban azonban, amikor még úgy tűnt, komoly feszültség van a két párt között, Mesterházy Attila egy olyan forgatókönyvet vázolt fel, miszerint az MSZP önálló baloldali szövetséget építhet a DK-val, valamint Fodor Gábor liberálisaival és Schmuck Andor MSZDP-jével.

Az említett pártok ezzel igen kedvező helyzetbe kerültek volna, és pár napig úgy látszott, előnyös egyezséget köthetnek Mesterházyval. A Bajnaiékkal történt megegyezés után azonban kiderült, a szocialisták mindössze négy egyéni választókörzetet hajlandóak a további szövetségeseknek átengedni, miután az Együtt 2014-nek 31-et már átadtak.

A hírre reagálva Gyurcsány Ferenc kudarcnak értékelte a Bajnai–Mesterházy-megállapodást, mivel szerinte Orbán Viktor leváltásához arra lenne szükség, hogy minden egyéni körzetben egy közös ellenzéki jelölt induljon, az ellenzéki pártok közös országos pártlistát állítsanak, és legyen egy közös miniszterelnök-jelölt. A DK ezután tárgyalni hívta az MSZP-t, és jelezte, a kiindulási alap számukra az, hogy külön országos listát és mind a 106 körzetben önálló jelöltet állítanak.

Egy vezető szocialista politikus ezzel az ajánlattal kapcsolatban az Indexnek arról beszélt, Gyurcsány Ferenc „berágott" azon, hogy a Bajnaival kötött megállapodás után jelentősen romlottak a tárgyalási pozíciói. A Népszabadságnak szocialista források irracionálisnak és agresszívnak írták le a DK lépését.

Első forduló: már az elvi javaslatokkal baj van

Az első megbeszélésre hétfőn került sor. A szocialisták azt kérték, hogy a DK fogadja el az MSZP és az Együtt-PM szövetség közötti közpolitikai megállapodást, míg Gyurcsányék egy kilencpontos javaslattal érkeztek, melyben többek között a listás és egyéni helyek felosztásáról is közölték álláspontjukat. A szocialisták azt válaszolták, elnökségi ülésük után tudnak nyilatkozni a DK kilenc pontjáról, a DK pedig jelezte, elfogadja a két legnagyobb baloldali párt közpolitikai programját. Az MSZP ezután azt kérte, Gyurcsány Ferenc írásban is tegye ezt meg. A DK vezetője kedden el is küldte a szignózott dokumentumot a szocialistáknak.

A szocialisták ennek ellenére úgy értékelték, hogy Gyurcsányék azt valójában nem fogadják el, mivel szerintük a DK-javaslat három eleme az MSZP és az Együtt-PM közötti megállapodás újranyitását célozza. A helyzet furcsasága tehát az, hogy miközben a DK hivatalosan rábólintott az MSZP–E14 programjára és megegyezésére, a szocialisták szerint Gyurcsányék politikai célkitűzései, illetve kilencpontos elvi javaslata annak tartalmában több helyen ellentmond.

Szocialista forrásunk szerint ilyen vitás kérdés például a határon túli magyarok állampolgársága és szavazati joga: Bajnaiék és az MSZP meghagynák a mostani szabályozást, a DK programjában viszont az szerepel, hogy visszavennék a szavazati jogot. De eltérés van a felek programjában a tandíj kérdésében is: bár korábban részlegesen támogatta az MSZP a tandíjat, mostani álláspontjuk az, hogy hiba volt, és minden formájában eltörölnék. Ezzel szemben a DK azt vallja, hogy az első két szemesztert finanszírozza az állam, majd utána mindenkinek hozzájárulást kell fizetnie, ami alól egy szűk kör kapna mentességet.

A harmadik problémás pont az Indexnek névtelenül nyilatkozó szocialista politikus szerint az adópolitika. A DK megszüntetné a gyerekek után járó adókedvezményt, azonnal eltörölné a különadókat, ingatlanadót és kétkulcsos személyi jövedelemadózást vezetne be. Ezzel szemben az MSZP és az E14 a (kettőnél több) többkulcsos, progresszív adózást támogatja, valamint a különadókat a költségvetés helyzetétől függetlenül vezetné ki.

Az MSZP-ben tehát úgy gondolják, ebben a három kérdésben nincs egyetértés a DK-val, akármit is állítsanak Gyurcsányék.

Második forduló: nem akarják Gyurcsányt

„Napok óta üzenetek érkeznek, pletykák keringenek a sajtóban, hogy mit akarhat az MSZP. Állítólag pár listás hely, pár, inkább nem nyerhető egyéni körzet jutna szerintük a DK-nak. És szégyenlősen sejtetik, hogy Gyurcsány nem indulhat. Utalnak rá, de nem mondják. Ahogy tegnap a tárgyalásokon sem. Még csak hasonlót sem” – írta kedden Gyurcsány Ferenc a Facebookon. Már hónapokkal ezelőtt felmerült az a híresztelés, hogy a Demokratikus Koalíció politikusai azzal a feltétellel kapnának helyet az MSZP listáján, ha maga Gyurcsány Ferenc lemond arról, hogy a következő ciklusban parlamenti képviselő legyen. A DK nemrég indított plakátkampánya azonban, melyben a pártot Gyurcsány Ferenc új pártjaként hirdetik, nem éppen arra utal, hogy a pártelnök hajlandó lenne belemenni egy ilyen forgatókönyvbe.

A hétfői tárgyalás után az Indexnek mind Török Zsolt, az MSZP szóvivője, mind Molnár Csaba, a DK alelnöke hangsúlyozta, személyi kérdések egyelőre nem kerültek szóba, még csak az elvi kérdésekről egyeztetett a két párt. A DK kilencpontos javaslatának ugyanakkor egyik pontja így szól: "a mindeddig töretlen magyar gyakorlatot illetve példákat követve az MSZP–DK-lista első helyére a nagyobbik párt, azaz az MSZP, a második helyére, a kisebbik párt, azaz a DK állít jelöltet".

Kérdésünkre, hogy milyen „töretlen magyar gyakorlatról” van szó, Molnár Csaba elmondta, a rendszerváltozás után két példa volt erre, a Fidesz–MDF, illetve a Fidesz–KDNP-listák. Előbbi esetében, amikor valóban két önálló párt működött együtt, a második helyet az MDF jelöltje, maga a pártelnök, Dávid Ibolya kapta meg – a Fidesz–KDNP-listák esetében viszont Mikola István, illetve Schmitt Pál állt a második helyen. Mindketten Fidesz-színekben, vagyis itt nem igaz, hogy a kisebbik párt jelöltje állt volna az országos lista második helyén.

Sem Molnár Csaba, sem Török Zsolt nem kívánt arról beszélni, hogy a DK logikusan Gyurcsány Ferencnek kérné el a második helyet. Molnár azt hangsúlyozta, még nincsenek a tárgyalásnak ebben a szakaszában, és majd elnökségi ülés dönt erről a kérdésről.

Török Zsolt pedig Gyurcsány Ferenc szavait idézte, aki korábban Bajnai Gordon és Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölti rivalizálása kapcsán szólított fel a személyes ambíciókon, személyi kérdéseken való felülemelkedésre. Értesülésünk szerint ugyanis az MSZP-ben egyáltalán nem tartanák jó ötletnek, ha a DK elnöke ilyen előkelő helyen szerepelne egy közös listán, sőt, egyáltalán a szereplését sem – Facebook-bejegyzésében maga Gyurcsány is erre utalt.

Nem elsősorban a pártszakadáshoz vezető Mesterházy–Gyurcsány-párharc sérelmei okozzák az ellenérzéseket, hanem az, hogy a volt miniszterelnök, valamint kormányzásának továbbra is igen negatív megítélése. Ez komoly tehertételt jelentene a Mesterházy vezette szocialistáknak, akik egy megújult, megfiatalított, a 2002–2010 közötti kormányzás hibáival számot vető párt képét szeretnék sugallni.

A DK ezzel szemben hangosan ragaszkodik a Gyurcsány-korszak örökségéhez. Az MSZP egyik vezetője név nélkül úgy fogalmazott, nem kell, hogy a választók megszeressék a pártot, elég, ha nem utálják és a kisebbik rossznak látják. Nyilvánvaló azonban, ha Gyurcsány Ferenc ismét a frontvonalban szerepelne, az komoly veszélyt jelentene erre a stratégiára.

Harmadik forduló: nem tíz, csak négy hely van

A DK tárgyalódelegációjának egyik másik javaslata az volt, hogy a két párt a választókerületeket a támogatottságuknak megfelelő arányban ossza fel. Itt iránymutatóként a DK a közvélemény-kutatásokhoz fordulna, melyekből szerintük az olvasható ki, hogy az MSZP-nek és az Együtt-PM-nek közösen 1,4-1,6 millió, a DK-nak pedig 100-200 ezer szavazója van, tehát a DK-nak nagyjából tíz egyéni választókerületben kellene jelöltet állítania.

Az MSZP azonban a korábbi nyilatkozatok értelmében már csak négy egyéni körzetet engedne át más demokratikus pártoknak, ráadásul Gyurcsányék mellett még Fodor Gábor és Schmuck Andor pártjával is együtt akarnak működni. Bokros Lajos pártjával, a Modern Magyarországért Mozgalommal ugyanakkor nem tervez tárgyalásokat az MSZP, ahogy a párt egyik vezető politikusa fogalmazott, „Bokros már nagyon a múlt”.

Molnár Csaba adatai szerint a Demokratikus Koalíció jelenleg 8 ezer párttaggal és 110 ezer regisztrált szimpatizánssal (vagyis az aláírásgyűjtések során megadott elérhetőségekkel közvetlenül megszólítható támogatóval) rendelkezik, és a párt mind a 106 egyéni választókörzetben, valamint 830 településen van jelen. Ráadásul miközben a baloldal a kisebb településeken hagyományosan gyengébb, addig egy saját belső felmérésük szerint a DK támogatottsága pont itt magasabb. Török Zsolt a DK súlyáról az Indexnek azt mondta, a baloldal második legszervezettebb pártjáról van szó, mely támogatottságához képest jóval szervezettebb, ám nem biztos, hogy ennek a tényezőnek kell útmutatónak lennie a megállapodás során.