Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Állami gyorshajók szelik mostantól a Balatont

2013.09.12. 11:10
Kabátunkba, pezsgős poharunkba és a kis BKV-kék székekbe kapaszkodva teszteltük az új balatoni gyorshajót. A Hunor névre keresztelt – de valójában horvát származású – turistajachton nem volt szabad pezsgősüveget törni, helyette poharakat zúztunk szét a hófehér kárpiton. Hunornak testvére is érkezik hamarosan, igaz, már az első hajó is az utószezonra futott be.

Érezte már, ahogy egy magyar, állami hajó motorja ezerrel dübörög a lába alatt, miközben letépi válláról a kabátot a menetszél, a Balaton habjai pedig kellemesen fröcskölik a ruháját, ahogy a sebesség miatt felvágnak? – nem valószínű, mostantól azonban van rá lehetősége, szerdán ugyanis átadták a Balatoni Hajózási Zrt. legújabb gyorshajóját, Hunort, és napokon belül érkezik ikertestvére, Magor is. Az persze elég sajátos üzleti logika, hogy a két hajó szeptember közepére érkezik, vagyis jövő júliusig lényegében csak amortizálódik, de nem egyedülálló a köztulajdonban lévő balatoni hajóscégnél: tavaly szintén a főszezon után egy héttel futtatták vízre Szigliget nevű, háromszáz fős motoros személyhajójukat.

Persze a dolognak lehet pozitív olvasata is: az, hogy viszonylag hosszú kábultság után legalább felébredt a Balatoni Hajózási (BH) Zrt., és a 2010-es évekre úgy döntött, nem engedi víz alá nyomni magát. Habár személy- és nosztalgiahajók, kompok, egy kalandvitorlás és egy gyorshajó is volt már a flottájában, a Balaton-parton sorra jelentek meg azok a kisvállalkozók, akik a tötyörgést elunt turistákat elcsalták előle. És ilyen turistából egyre több lett, úgyhogy a BH-nak is rá kellett kapcsolnia.

Ennek első lépéseként jött tavaly ősszel a Szigliget, és működik már a Calypso nevű, kis 13 fős gyorshajó is. De ez nem volt elég, a balatonozó turista ugyanis nemcsak leharcolt, hattyú alakú vízibiciklivel meg a gumicsónak lapátjával akarja felkavarni az állóvizet, hanem lóerőkkel is. Kapóra jöttek az EU-pénzek, a regionális operatív programból Élmény, kaland, gyorsaság címmel nyertek támogatást a hajóvásárlásra.

Tovarepül a masina, vezeti a medve

A két új gyorshajót a pályázati pénzen kívül hatvan százalék önerővel vette a hajózási társaság, egyenként ötvenmillió forintért. Hunor ezen a héten futott be Horvátországból, a forgalmi engedélyt már megkapta, és a tesztúton is túl van. Utóbbin teljes létszámmal, vagyis 25 utassal és a kétfős személyzettel tesztelték, az utazó élő tesztbábuk a BH dolgozói voltak.

Pezsgősüveget most nem vágtak az amatőr szemmel tipikus tengeri jachtnak tűnő hajó orrához, mivel az nem fémből készült. Azért egy üveg édes Törleyt felráztak, és az oldalára locsolták, jelzésértékkel. Viszont hiába nem akartak törni-zúzni, alig tíz perccel később, amikor a hajó teljes sebességre kapcsolt, kabinjában egyszerre egy tucat pezsgővel teli talpas pohár tört ripityára a vadonatúj kárpiton. „Balu, ez a része nem sikerült” – mondta ekkor a lebarnult, kopasz, fülbevalós, arcra is tipikusan kalóz külsejű másodpilóta a bajszos kapitánynak.

És ez a része tényleg nem sikerült, de az újságírókat nem zavarta, mert minden erejükkel kapaszkodtak a BKV-kék (a sajtóanyag szerint RAL 5003 színű), keskeny műanyag székeikbe. Egy fotós próbálta elrejteni a kilincset, ami a kezében maradt, a többiek pedig teli pofával röhögtek a mellettük haladó, operatőröknek és fotósoknak szánt hajón. Ennek orrán ugyanis egy pocakos kolléga kifeszítve küzdött az életéért, arcán a miénknél kevésbé őszinte mosollyal. De a vágóképekért mindent, ugye.

Belekeveredik Balu a veszedelembe

Hunort és Magort egy zadari műhely, a SAS-Vektor építette, a magyar cég azonban a tervezőasztaltól kezdve végigkísérte a folyamatot. A BH munkatársai személyesen is többször megnézték, hol tart a munka, állítólag „szinte óráról órára követték” az eseményeket. Többnyire azonban valószínűleg csak kotnyeleskedtek, mivel a belső tér kialakításán túl nem sok mindenbe szólhattak bele.

A pályázati pénzből nemcsak a két hajó, de későbbi célállomásaik felújítása is kijött: Füred után most a siófoki és a tihanyi kikötőt is kipofozták. Utóbbinál a hetvenes években még menőnek számító, azóta eléggé megkopott neonfényeket álmodták újra. Itt most már „a legmodernebb, energiatakarékos, ledes, vandálbiztos fényfüzér” csábítja oda az utazókat, mint lámpa a bogarakat.

Ha három hajót vettünk volna, Élmény, Kaland, és Gyorsaság címen futhattak volna a Balatonon a következő évtizedekben – mondta Halmos Gábor vezérigazgató. De csak két hajó volt, és a társaságnak eleve eszébe sem jutott más helyen nevet keresni, mint a magyar mondavilágban. A két magyar ősnél pedig úgy tűnik, keresve sem találtak jobbat. Az, hogy Hunor a saját névnapján állt munkába, csak véletlen.

Hunor és Magor

ADRIANA 36 típusú, „masszív, robosztus, megbízható hajók, van bennük anyag”. Egyenként 11,34 méter hosszúak, a hajótest 9,98 méter, és majdnem négy méter szélesek. A merülés 0,92 méter, az üres hajó tömege hétezer kiló. A szállítható személyek száma 25 plusz egy fő. Ebből húszan a hajó fedélzeten, öten pedig alacsonyabban foglalhatnak helyet. A hajókon mozgássérültek szállítására is van lehetőség, az uniós irányelveknek megfelelően.

Hunoron és Magoron az utazósebesség 35 kilométer per óra, maximális sebesség 39 kilométer per óra, amelyet mindkét hajóban két darab 260LE-s D4-260 típusú VOLVO-PENTA dízelmotor biztosít. Ezek fogyasztása három liter mérföldenként, és a vezérigazgató szerint egyelőre olyan tiszták, hogy felnyalhatnánk róla a pogácsamorzsákat. Azért ezt nem próbáltuk meg.

Ami a vízen negyven kilométer per óra, az a szárazföldön a duplája – ennyit biztosan megtanult a szárazföldi újságíró a vezérigazgatótól, aki egyébként szintén nem tartja magát tengeri medvének. A Balaton legnagyobb hajóján, a Szent Miklóson szendvicsezve ez még nevetséges ténynek tűnt, utólag viszont mi is igazoljuk, hogy aki egy erős vízi negyvennél be tudja lőni a frizuráját, az előtt meg kell hajolni. Igaz, a rendeltetésszerű használat közben valószínűleg nem túl gyakran nyom majd olyan extrém nyolcasokat a személyzet, mint amilyeneket a bemutatón túléltünk, de az utasok közül valószínűleg nem is sokan hiányolják majd a víz telerókázásának lehetőségét. Főleg nem, mert a jegyekért elég sokat fognak fizetni.

A gyorshajókra napi és egyszeri körútra szóló jegyet lehet váltani. A napijeggyel felszállhatunk reggel Siófokon, aztán leugorhatunk róla Balatonfüreden egy jó hekkre, később átmehetünk vele Tihanyba egy fröccsre, és megtehetjük, hogy onnan csak este jövünk majd vissza Siófokra. Egy ilyen trip útiköltsége a felnőtteknek 8500 forint, gyerekeknek a fele. Ha viszont csak egy kört mennénk, mert a víz, a látvány meg a menetszél is elég a boldogságunkhoz, vagy mert csak erre futja a napi keretből, felnőttként 5800 forintot kell majd fizetnünk, gyerekünkért pedig 2900-at fognak elkérni. Szakaszjegy egyelőre nem lesz, úgyhogy biztosan nem Hunor és Magor lesznek a tó körüli távokat olcsón lerövidíteni vágyók eszközei.

Az őszi szezonban, azaz október 6-ig az igényeket figyelembe véve ezt a két hajót csak heti egyszer, szombaton használjuk majd. Az elő- és utószezonban heti kétszer, a főszezonban pedig mindennap járnak majd. Jövőre valószínűleg már arra is lesz lehetőség, hogy a haverokkal, családdal vagy akár egy kisebb násznéppel kibéreljük Hunort vagy Magort, az viszont még nem dőlt el, hogy ezért mennyit kell majd fizetnünk. Ez a Calypso esetében is időtartamtól, távolságtól, létszámtól függően változó összeg.

Száll a gép, és zeng a dal

A két ősmagyart egyelőre két-két fős személyzet vezeti majd, az előírásoknak megfelelően, a társasági viszont szeretné egy főre csökkenteni a muszájlétszámot, ahogy ezt a Calypsónál is megtették. Mivel hajóik csak a Mahart kikötőiben kötnek ki, ahol mindig akad egy segítő munkatárs, a csökkent létszám nem jelenthet gondot – mondta Halmos Gábor.

Mindenesetre egyelőre biztosan kell még a segítség, ami bebizonyosodott Hunor, Balu kapitány, és a kalózból álló legénység második újságírókörútján. Szerencsére arról az Index már lemaradt, de úgy tudjuk, sűrű füst, motorleállás, leszakadt kipufogó vetett véget a magyar vizeket felkavaró esztelen száguldásnak, és a kis csapat fél motorral, irulva-pirulva kullogott vissza a siófoki kikötőbe, a nagy, lomha, öreg hajók közé.