Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Veszélyes szőlőbetegség jelent meg Lentinél

2013.09.12. 15:25 Módosítva: 2013-09-12 15:55:00

A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozóját fedezték fel Lenti határában - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriumában kimutatott fertőzés csökkenti a szőlőtőkék terméshozamát, néhány év alatt pedig kipusztulást okoz.

Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus)
Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus)

Az aranyszínű sárgaság fitoplazma (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis) a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, Európa számos országában már megtelepedett. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A kór ellen jelenleg nincs megfelelő növényvédőszeres kezelés, csak az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca gyérítésére van lehetőség. Ahol ez nem hoz megoldást, ott a szőlőtőkék 80-100 százaléka  megfertőződhet a fitoplazmával, a fogékony fajták növényei néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.

A Magyarországon most felbukkant kórokozó az Európai Unió karantén károsítói között szerepel, észlelésekor a hazai törvény szerint is kötelező bejelenteni. A fertőzés kimutatásakor, a továbbterjedés megakadályozása érdekében a hatóság haladéktalanul növényegészségügyi zárlatot rendel el és kezdeményezi a fertőzött növények megsemmisítését. Egyúttal a kórokozó terjedésének megakadályozása érdekében a növényegészségügyi hatóság intézkedik.

Grapevine flavescence dorée
Grapevine flavescence dorée

Akinek gyanúja van, hogy fertőzött-e a szőlő, azonnal értesítse az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát.

Mi ez a betegség?

Az aranyszínű sárgaság betegséget a világon először Délnyugat-Franciaországban találták meg 1949-ben. Néhány évtized alatt Európa számos országában megtelepedett, így Olaszországban (1973), Spanyolországban (1996), Szerbiában (2002), Svájcban (2004), Szlovéniában (2005), Portugáliában (2007), Ausztriában és Horvátországban (2009).
Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling . Az amerikai alanyfajták a fertőzést követően is többnyire tünetmentesek maradnak. A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidőszak során később fertőződik, a megindult fásodás megszakad. A fertőzést követően a hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, fonáki oldal felé történő, háromszög alakú levélsodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat.  (Forrás: Szabadföld.hu)
h i r d e t é s