A megközelíthetetlen vonat legendája

Olvasóink szerint több irányból és módon is megközelíthették volna pótlóbuszok vagy tehermentesítő vonatok azt a két vonatot, amelyek kis híján egymásnak ütköztek szombaton Kelenföld és Háros között. A MÁV azt állítja, az utasoknak azért kellett több mint négy órán át a szerelvényeken vesztegelniük, mert a vonatok megközelíthetetlen helyen, a nyílt pályán álltak.

Fotó: Olvasónk, Surányi Máté

A nyílt pályát két oldalon zajszigetelő falak határolják, amelyeken, ahogyan arra egy olvasónk felhívta a figyelmet, 100 méterenként vészkijáratok találhatóak. Az egyik ilyen kijárat éppen a két elakadt vonat közvetlen közelében volt - írta egy másik olvasónk, aki térképet is készített a szerelvények és a kijárat elhelyezkedéséről. A térképen egy emberfigura jelzi, hogy hol álltak a vonatok, a kép pedig a vészkijárat túloldalán található utcát mutatja, ahol akár meg is állhattak volna a pótlóbuszok.

Nagyobb térképre váltás

A MÁV azzal is érvelt az utasok el nem szállítása mellett, hogy nyílt pályán biztonsági okokból nem lehet leszállni a vonatról. Ez egyrészt életszerűtlen, hiszen az utasok jelentős része több óra egyhelyben állás után úgy döntött, gyalog folytatja az útját Kelenföldig, és ebben senki nem akadályozta meg őket, másrészt a szembenálló vonatok melletti egyik sínpárt csak hétfőn adták át, így nyugodtan át lehetett volna rajta kelni, majd a vészkijáraton át távozni - írta egy Index-olvasó.

Nem teljesen fedi egymást a MÁV hivatalos álláspontja és olvasóink tapasztalata az utasok tájékoztatását illetően sem. Egy olvasónk arról számolt be, hogy a jegyellenőrnek - akit elvileg üzenetben tájékoztattak a helyzetről - fogalma sem volt arról, hogy mi történt és mikorra várható a probléma megoldása, a központi számot pedig fel sem vették neki.

Úgy tűnik azonban, azzal sem ment volna sokra, ha a központ válaszol: "Különösen morbid pontja volt az eseményeknek, mikor 30-40 perccel a szembetalálkozás után egyik utastárs felhívta a MÁV-START központi számát, hogy meddig kell még várnunk, mire az volt a válasz, hogy nem tudják pontosan azt sem, hogy egyáltalán megállt-e a pályán az adott vonat. Majd az utastárs közölte, hogy biztosan megállt, mert épp a vonaton ül" - írta egy olvasónk.

A felmerült ellentmondásokkal a MÁV-ot is megkerestük. A vasúttársaság kommunikációs igazgatóságának tájékoztatása szerint technikailag valóban megoldható lett volna például egy másik vonatot küldeni az utasokért, mert volt elég sínpár, de nem lehetett biztosítani az utasok biztonságos leszállását, majd átszállását a másik vonatra. Az utasok biztonságát nem csak a menetrendszerint elhaladó többi vonat, hanem a talaj és lépcsők közti távolság illetve a talajt borító éles kövek is veszélyeztették. "Az utolsó lépcsőfok és a talaj között normál esetben 50-60 cm a távolság, melyet megnövelt, hogy az adott pályarészen enyhén döntve állt a vonat. Az utasoknak ilyen magasságból kellett volna leszállniuk, a zúzott kövekre, majd átmenni egy másik vonathoz, miközben egy idő után a várakozó szerelvények mellett közlekedtek más menetrendszerinti vonatok. Ez így önmagában annyi veszélyt hordoz magában, hogy a vasúttársaság szakemberei nem vállalhatták, hogy esetlegesen valaki megsérüljön, vagy a másik közlekedő vonat esetlegesen elsodorjon valakit" - közölte a MÁV.

Hasonló okokból nem használták a vészkijáratokat sem. A MÁV hangsúlyozta, a nehezen megközelíthetőséget nem úgy kell értelmezni, hogy a vonat például egy erdős, fás területen akad el, ahova nem vezet út, hanem ebben az esetben azt jelenti, hogy biztonságosan nem volt megközelíthető a vonat, illetve az utasok leszálláskor megsérülhettek volna.

A jegyvizsgálók ugyanakkor nem akadályozhatják meg azt, hogy valaki, saját felelősségére elhagyja a vonatot. "A MÁV-START munkatársai nem rendelkeznek hatósági jogosultsággal, tehát hivatalosan nem tarthatták fent a vonaton azokat az utasokat akik le akartak szállni, a jegyvizsgáló kollégáknak csak addig terjed a kompetenciája, hogy elmondják, ez milyen veszélyes, és tilos, valamint kérik, hogy a saját érdekében mindenki várakozzon a szerelvényen" - tudatta a MÁV az Indexszel.

Olvasóink azzal is érveltek amellett, hogy a vonat kiüríthető lett volna, hogy a rendőrök és a MÁV helyszínelői is odajutottak valahogy. A MÁV erre azt a választ adta, hogy az ő embereik és a rendőrség munkatársai rendszeresen kapnak munkavédelmi kiképzést, illetve rendelkeztek kellő helyismerettel és biztonsági felszerelésekkel - mint például láthatósági mellény vagy a kavicságyon való közlekedéshez szükséges megfelelő cipő - ahhoz, hogy megközelítsék a helyszínt és ellássák a feladatukat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!