Jöhet a nagy nyelviskolakáosz

Magántanárok, nyelviskolák lehetetlenülhetnek el, drágulhatnak a nyelvtanfolyamok az új felnőttképzési törvény (fktv) nyomán, amely alapvetően boríthatja fel a köz- és felsőoktatáson kívül eső nyelvi képzés eddigi rendjét.

Törvény van, végrehajtás nincs

„Ha a törvényt pontosan értelmezzük, akkor egyértelmű: csak engedély birtokában folytatható általános nyelvi képzés. Ebbe a kategóriába minden beletartozik a szöveg szerint" – mondta az Indexnek Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint hiába állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy valójában erre majd csak akkor lesz szükség, amikor a törvényhez kapcsolódó szabályozási rendelet is életbe lép. „Ilyen nincs, hiszen a törvény már él. Az NGM elszúrta azzal, hogy még mindig nincsen véglegesített végrehajtási rendelet."

Ennek hiányában exlex állapotba kerültek azok a kis nyelviskolák, szabályosan működő magántanárok, akik ha akarnának sem tudnak megfelelni a szeptember 1-jétől érvényes előírásnak: nem állt fel az engedélyeztetési eljárást lebonyolító testület, és hiányzik a beadvány elbíráláshoz kötelezően előírt szakértői gárda is.

Fotó: B. Anthony Stewart

Eddig csak akkor volt szükség a négy évre megadott, egy átlagos nyelviskolánál félmillió forintos eljárással megszerezhető akkreditációra, ha az intézmény államilag támogatott képzésre is pályázni akart. Akinek megvan az intézményi vagy a programakkreditációja, azt egyelőre nem érinti a változás annak lejártáig. Nekik legkésőbb 2015 márciusa után kell az új szabályozásnak megfelelniük. Akinek azonban nincs, az elvileg most le kellene, hogy húzza rolót. „Nem arról van szó, hogy ezek az intézmények, oktatók alacsony minőségű oktatási színvonaluk miatt kerülték az akkreditációt, hanem arról, hogy helyi szintű igényeket elégítenek ki, amihez nem volt indokolt vállalniuk a költséges eljárást" – hangsúlyozta Rozgonyi.

Építész szaknyelvet ácstól

„Ami eddig a kormány- és miniszteri rendelet tervezetéből nyilvánosságra került, az szakmailag tarthatatlan" – jelentette ki a szakember. Példaként említette meg a szaknyelvi képzést, amely az NGM elképzelései szerint csak szakirányú végzettséggel bíró személy által volna megvalósítható. Nyelvtanári képesítést nem kér hozzá, elég volna a C1-es szintű nyelvismeret. „Orvosi szaknyelvet tehát nem a nyelvtanárnak, hanem az ápolónak kellene tanítania” – világított rá a törvény fonákságára Rozgonyi.

A szakmai képzést végző intézetek és a nyelvoktatásra specializálódott intézetek között van ugyan érdekellentét, és a szabályozás elméletben szolgálhatja az előbbi érdekeit – amennyiben nyelvi modullal akarja kiegészíteni képzését –, ám Rozgonyi szerint a szabályozás annyira analfabéta, és a minisztériumi anyag annyi butaságot tartalmaz, hogy aligha állna ki mellette nyilvánosan bármely szakképző.

Védelem egy nem létező probléma ellen

A szabályozás egyik célja az lehet, hogy négy-öt szereplő kezébe adja a nyelviskolák tevékenységét. Erre utal, hogy nagy költségeket ír elő az engedélyeztetésre a minisztériumi tervezet. Az akkreditációt ugyan végleg adják ki az eddigi négy év helyett, ám azt kétévente felülvizsgálják, vélhetően szintén az intézmények költségére. Nem világos, mennyibe fog kerülni a már említett – de közelebbről még nem meghatározott – szakértők díjazása, akik nélkül nem lesz kiadható az engedély.

Végül pedig ott van a bevétel hat százalékát, de minimum kétmillió forintot kitevő letét, amit a szabályozás arra a célra ír elő, hogy ebből csőd esetén visszafizethessék a tanfolyam nélkül maradt ügyfelek befizetéseit.

„Ez egy nem létező probléma, sosem hallottam hasonló esetről. Arra viszont alkalmas, hogy szanálja a nagyok konkurenciáját" – jelentette ki Rozgonyi. A letétre elképzelhető lehet a későbbiekben egy biztosítási konstrukció kialakítása, ám ez is évi több százezer forintos költséget jelenthet egy átlagos nyelviskolának. Márpedig az ágazat évek óta adósságokat görget maga előtt, miután a gazdasági válsággal beszűkültek a lehetőségek: nemcsak a tanfolyamra jelentkeztek kevesebben, de két éve megszűnt az a lehetőség is, hogy a szakképzési hozzájárulás terhére nyelvtanfolyamokat tarthassanak cégek számára.

A kicsik majd robotolnak a nagyoknál

Erre jelenthetett volna gyógyírt a TÁMOP 2.1.2, ám az EU-s forrásból finanszírozott 12,5 milliárd forintos program csak a kiválasztottak szűk körének biztosított rendkívüli lehetőséget. Az akár százezer ember ingyenes, kétéves nyelvtanfolyamát biztosító program kilencmilliárd forint szétosztását ígérte a sikeres pályázók között. (A fennmaradó három és fél milliárd a program saját működésére megy el.)

Eddig 8 milliárdot osztottak ki: míg 2,8 milliárdon 150 cég osztozik, addig a fennmaradó rész javát mindössze 12 cég vitte el. „Ebben vannak nagy múltú nyelviskolák és oktatási tapasztalattal nem rendelkezők, valamit kis belvárosi iskolák, akik most országszerte hirdetik a programjaikat" – mondta Rozgonyi, megjegyezve, hogy a kiválasztottak gyakran végül alvállalkozó magániskolákkal és bevont magántanárokkal oldják meg a feladatot. „Rájuk bízták a tanfolyam megszervezését, a beiratkozás lebonyolítását, a teljes adminisztrációt, a TÁMOP 2.1.2 által biztosított óradíj feléért." A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint ráadásul sok nyertes 16 fős programokkal nyert, noha a hatékony nyelvtanítást még lehetővé tévő csoport legfelsőbb létszámát a szakma a 12 főnél húzza meg.

Ráadásul a nyertes pályázók több hónapos késéssel fizetnek az alvállalkozóknak, akiknek viszont ki kell fizetniük az oktatóikat és az intézet működésének költségeit. Rozgonyi szerint már ez is azt célozta, hogy az ágazat kevés szereplőssé váljon, „a mostani szabályozás pedig ezt konzerválja".

Sok a kókler pincér nyelvtanár

„A törvényi változás megítéléséhez meg kell várnunk a pontos információkat” – vélte ugyanakkor Sinka Andor. A Debreceni Nyelviskola Kft. vezetője szerint az mindenképpen hasznos volna, hogy a nyelvoktatás megtisztuljon a kóklerektől. „Csak Debrecenben 30 intézmény mondja magáról, hogy nyelviskola, ebből négy-öt komolyan vehető, ebből is csak kettőnek van minősítése" – mondta Sinka, akinek nyelviskolája a kettő egyike. „Egy alkalommal egy Angliában három hónapig pincérkedő fiatalember ragasztotta tele a villamosmegállókat nyelvtanári ajánlatával" – hozott példát a szakma erodálódására a TÁMOP 2.1.2 programjában is résztvevő nyelviskola vezetője.

„Nem látom be, hogy a minőségi nyelvoktatáshoz mivel járul hozzá, ha az ágazat kevés szereplősre szűkül. Kizárólag papíralapú eljárásról van szó, amelynek semmiféle valódi ellenőrzést magába foglaló eleme nincs. Ennek így nem lehet pozitív hatása" – vetette ellen Rozgonyi. Elismerte, hogy a jelenlegi szabályozás sem volt mindenben jó, „de az legalább egy működő rendszer volt".

Jön a szlovákiai online nyelviskola?

A távoktatás – bár technikai feltételei adottak – egyelőre lassabban terjed, mint lehetne. Elméletileg azonban egérutat jelenthet az új szabályozás elől menekülő nyelvoktatóknak, hiszen egy külföldön bejegyzett cég külföldön bejegyzett honlapján keresztül is kínálhatja az online tanfolyamokat.

„Nem hiszem, hogy ez bekövetkezne, ugyanis csak szűk területen alkalmazható a távoktatás" – vélte Rozgonyi. Szerinte a kezdőknek nem jöhet szóba, inkább csak azok esetében, akiknek már megvan a nyelvi készségük, megfelelő szintű a nyelvtudásuk, amit kiegészíteni, frissíteni kell – például egy közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgához – vagy szakirányban fejleszteni. A nyelvtanfolyamra járók 90 százaléka azonban nem tervezi, hogy nyelvvizsgát tesz, így ők valószínűleg sosem lesznek „offshore nyelviskolák" diákjaivá.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!