Nándor
7 °C
23 °C

Vallás, néptánc, határon túl – díjat osztott Balog Zoltán

2013.09.16. 14:43
A HÁLÓ – Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata, Szabó Sándor, a Nyilas Misi Alapítvány kuratóriumának elnöke és Szigetvári József néptáncos kapta az első Lukács Móric-díjat.

Lukács Móric-díjat kapott Szabó Sándor, a Nyilas Misi Alapítvány kuratóriumának elnöke. Szabó a Fidesz-KDNP miskolci képviselője, de Balog Zoltán honlapja szerint a díjat a valláshoz kapcsolódó tevékenységével érdemelte ki. "Szabó Sándor a rendszerváltás idején püspöki titkárként az államosított egyházi ingatlanok visszaszerzésével kapcsolatos feladatokat végezte, és számos magyar fiatalnak teremtett lehetőséget arra, hogy egyházi oktatásban részesüljön. Újjászervezte a Lévay József Református Gimnáziumot, 1990-ben pedig újraindította a Sárospataki Református Lapokat. Napjainkban a Nyilas Misi Házat vezeti, és kiemelkedő támogatója a Magyar Cserkészszövetségnek."

A Nyilas Misi Alapítvány 2010-ben már kapott Év Civil Szervezete-díjat, 2008-ban pedig a Nyilas Misi Ház kapott építészeti nívódíjat. Az Alapítvány tavaly a Civil Információs Centrum, CIC címet is megkapta. Habár a Népszabadság akkori információi szerint ezt a pályázatot a legtöbb megyében Fidesz-közeli cégek zsebelték be, a Nyilas Alapítvány legalább "megérdemelte" azt.

Szintén megkapta a díjat a HÁLÓ. A Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata a római katolikus egyház tanítását vallva fő feladatának tekinti a Kárpát-medencei magyar anyanyelvű keresztény közösségek összefogását, támogatását és segítését. A Háló a keresztény kisközösségek sajátos szövetsége, tagjai kétharmada határon túli. Wikipedia-oldaluk szerint feladatuknak tekintik "őrizni és ápolni a magyarság hitét, nemzeti értékeit, kultúráját".

A harmadik díjazott idén Szigetvári József lett, aki a táncház-mozgalom úttörőjeként közreműködött az 1983-ban alapított Forrás Néptáncegyüttes munkájában, a százhalombattai Barátság Kulturális Központ vezetője, valamint két évtizede szervezője a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztiválnak és Népművészeti Vásárnak is.

Balog Zoltán az elismerések átadásán elmondta: saját definíciója szerint a civil mozgalom a polgárok saját világáról szól, az önszerveződésről, amit az emberek nem saját sikerükért, hanem a közösség érdekéért tesznek. „Magyarország jövője azon is múlik, hogy sikerül-e újra az erős közösségek országává, az erős közösségek nemzetévé tenni.” Kiemelte: a posztmodern társadalomra hangolva a közönségből közösséget kell teremteni, mert a közönség általában passzív, a taps és az ünneplés végével távozik, mert vége az élménynek; egy közösségben viszont minden tag hozzájárulása fontos. Hangsúlyozta: „A passzív tömeg valóban úgy érezze, felelős a saját sorsáért, és hozzáteheti azt, ami az ő legjobb képességeit jelenti – ez a civil mozgalom lényege.”

A Balog Zoltán miniszter által tavaly év végén alapított díjat azok kapják, akik közösségszervezõ munkájukkal kiemelkedõt alkottak, munkájukkal a civil szervezetek, az adományozás kultúrájának fejlõdését elõsegítették vagy más módon támogatták. A díjat minden év szeptember 15-én, Lukács Móric születésnapján adják át. Emlékérem, oklevél, és pénzjutalom is tartozik hozzá. A pénzjutalom az illetményalap tizenkétszerese, vagyis idén több mint 463 ezer forint.

Lukács Móric író, műfordító 1812-1881 között élt. 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1858-ban tiszteleti, 1876-ban igazgató taggá választotta. Eötvös Józseffel, Szalay Lászlóval és Trefort Ágostonnal együtt küzdött a haladás eszméiért, centralista volt; szerkesztette folyóiratukat, a (régi) Budapesti Szemlét (1840–1841). Az akadémia ügyeiben segédjegyzőként dolgozott. Az 1848. évi nagy átalakuláskor kormányhivatalt vállalt, Klauzál Gábo mellett elnöki titkár lett a kereskedelmi minisztériumban. Civil szervezeteket elemző Ellenőr – Néhány eszme az egyesületi jog körül című műve 1847-ben jelent meg.