Orbán bevallotta, nem is forradalmár

„Abból baj szokott lenni, ha az ember kendőzetlenül, egyenesen beszél, a nemzetközileg kifejlesztett politikai korrektség szabályait mellőzve. Ezért én annak kereteiben maradok″ – kezdte beszédét Orbán Viktor az Országgyűlés felsőházi termében, ahol Magyarország tiszteletbeli konzuljai előtt adott útbaigazítást a magyar kormány gazdasági és politikai elképzeléseiről.

Identitásproblémát lát Orbán

Orbán és a beszédét felvezető Martonyi János külügyminiszter szerint nehéz dolga van a száz tiszteletbeli konzulnak – ebből negyvenhatan olyan országban tevékenykednek, ahol Magyarországnak nincs hivatalos diplomáciai képviselete –, mert a külföldi sajtóban Martonyi szavai szerint „nem kaptak mindig teljes körű tájékoztatást". Orbán szerint az utóbbi három év ezért különösen nehéz volt a tiszteletbeli konzulok számára. „Külföldön járva találkozom azzal, amit identitásproblémának írnék le." Szerinte „elvált egymástól az a kép", amit Magyarország magáról fest és az, ahogyan őt a külvilág látja.

Fotó: Mohai Balázs / MTI

Nem euroszkeptikus, hanem

A kormányfő új fogalmat vezetett be, amivel leírta Magyarország EU-hoz való viszonyulását: eszerint a a magyar vezetés nem euroszkeptikus, „mert ez éles ellentétben áll hagyományainkkal. Magyarország ezeréves története során sosem volt euroszkeptikus. Azok az angolok" – jelentette ki, helyette az eurorealista szóval írva le az általa képviselt álláspontot.

Eszerint Magyarország kiáll az európai értékek és az együttműködés mellett, de „nem olyan ország vagyunk, amely szerint minden rendben van az EU-ban" – mondta, ilyenre nem is hozva fel példát. Az EU veszített a versenyképességéből, képtelen volt mindeddig választ találni a kihívásokra, ezért nem dicsérhető a folyamat, ami az EU-ban zajlik – összegzett Orbán.

Brüsszel túl kövér

Minden bürokratikus rendszer hajlamos önmaga duzzasztására, igyekszik minél több jogkört magához vonni, hogy „hizlalja jelentőségét" – mondta Orbán, aki szerint ez Brüsszelre is igaz. A kormányfő szerint ezt Angela Merkel német kancellár és a holland parlament is világosan jelezte már, „tehát nem vagyunk egyedül, amikor eurorealista módon beszélünk."

Csonka Magyarország aggyal és kézzel

„Az I. világháború után elvesztettük azokat a területeinket, ahol természeti erő, energiaforrás és nyersanyag volt, és elvesztettük a tengerrel való kapcsolatunkat is, tehát amiből meg tudunk élni az az, amit agyunkkal kigondolunk és kezünkkel megalkotunk" – adta meg a történelmi keretet Orbán, amely miatt Magyarország csak nyitott, exportorientált gazdaságként működhet. „Ezért támogatjuk a szabadkereskedelmet, hiszen az a mi exportlehetőségeinket bővíti" – mondta, hozzátéve, hogy az irányon azonban változtatni kell: az ország exportjának 85 százaléka az EU-ba irányul, ám a közösség világgazdasági jelentősége csökken, ezért szélesíteni kell a piacok körét. „Erre szolgál a keleti nyitás" – jelentette ki.

Magyarország az EU piacain jól áll, azt mutatja a 85 százalékos export, valamint a pozitív külkereskedelmi mérleg is, ám „ha Magyarország helyt akar állni a következő 15-20 évben", akkor Ázsiában fel kell tudnia venni a versenyt a feltörekvő országokkal, „Brazíliától Kínáig".

Nem volt fülkeforradalom?

Az átalakítást kikényszerítette a nehéz örökség is – „nehezebb pénzügyi helyzetben voltunk, mint Görögország" – , de Orbán hozzátette: a jövő megértése is szerepet játszott lépéseiben, így nem akar „minden felelősséget a múltra terhelni."

„A forradalom dubiózus kifejezés, csínján kell vele bánni. A kétharmados többséget sem interpretáltuk forradalomként" – határolódott el váratlanul a „fülkeforradalomtól" Orbán, megjegyezve, hogy felhatalmazást kaptak Magyarország átalakítására, ami valóban „elérte a forradalmi mértéket", ám ezt szerinte „átalakításként" kell leírni, technikai értelemben pedig „átszervezésként", nem pedig felforgatásként, ami a forradalommal együtt jár.

Nem gonosz az ellenfél, de hazudik

Elismerte, hogy az átszervezésnek vannak vesztesei, hiszen a bankok több adót fizetnek, a közműcégeknek pedig fizetniük kell a monopolhelyzetükből adódó extraprofitból. „Közösségünk nyert, de van, akinek most kevésbé előnyös a pozíciója, természetes, hogy nem örül" – jegyezte meg, természetesnek tartva egy demokráciában, hogy a vesztesek is hallatják hangjukat. „Hazudik, az igaz, torzít, ez is igaz, a saját érdekeit követi, ez is így van, de aki szerint ez meglepő, az nem ismeri a politikát, és aki szerint ez gonosz cselekedet, annak más szakma után kell néznie".

A liberalizmusnak nincs jövője

„A jövőben nem lehet liberális alapokra építeni versenyképes gazdaságot. Ez egy erős, vitatható tétel" – mondta a kormányfő, mindenkit megnyugtatva, hogy a vita le is zajlott, erről szólt az új alkotmányhoz kapcsolódó nemzeti konzultáció, amely során a kormányfő nyolcmillió levelet küldött ki. Bár Orbán korábban csak foltozottnak nevezte az előző, formálisan 1949-re datált alkotmányt, most kijelentette, hogy az liberális alapokon nyugodott, az egyén érdekeit a közösség elé helyezve.

Egymillióan válaszoltak a levélre, és a válaszok 85 százaléka szerint „nemcsak az egyén jogait, de kötelezettségeit is rögzíteni kell az alkotmányban" – értelmezte a válaszokat Orbán, nem ejtve szót a hétmillió választalan levélről. Az „egyensúlyi alkotmány" – amit most egyetlenszer sem nevezett Orbán alaptörvénynek – a kormányfő szerint nemcsak a kétharmad biztosította támogatástól erős, de növeli legitimációját a nemzeti konzultáció is, mert annak során érdemben foglalhattak állást a választók a fontos kérdésekben, míg „egy népszavazáson az ember vagy igent vagy nemet mondhat".

Az új alkotmányban lefektetett elvek „kényelmetlen és nehéz gondolatot" jelentenek, mert a nyugati világban liberális alapokon nyugvó alkotmányok vannak „és a píszí nem engedi, hogy azonos súllyal hangoztassuk a közösségi jogokat" – szúrt oda ismét a politikai korrekt beszéd intézményének Orbán.

Welfare helyett workfare

A kormányfő szerint a politikai berendezkedést nem alakította át alapjaiban, hiszen megmaradt a parlamentáris demokrácia – nem lett belőle például elnöki berendezkedés – ám a gazdasági rendszer alapvető átalakításokon esett át. A nyugati jóléti állam többé nem versenyképes, egyrészt, mert csökkenő népességgel azt nem lehet fenntartani, másrészt, mert az országok „nyakig eladósodtak, így nem marad forrás a technikai fejlesztésre, amely fenntarthatná a bőkezű szociális rendszert."

Fotó: Mohai Balázs / MTI

„A welfare helyett workfare, tehát munkaalapú társadalmat építünk" – mondta Orbán, aki szerint az elmúlt zavaros húsz év lezárásaként el kell ismerni, hogy nem lehet tovább hitegetni a magyarokat azzal, hogy francia, belga vagy osztrák típusú jóléti államot teremtünk, már csak azért sem, mert már azok is átalakításra szorulnak. Az új rendszert „nehéz felépíteni, de legalább ennyire nehéz elnevezni, hogy ne adjon okot a félelemre" – jelentette ki a kormányfő.

Kis hazai new deal

Orbán szerint nehezen elfogadtatható, de fontos eredmény, hogy munkára ösztönző tényezők épültek a szociális rendszerbe: munkanélküli segély már csak három hónapig jár, ezután nem jogosult segítségre az, aki nem vesz részt a közmunkában, amely mezőgazdasági, „szigorú fizikai munkát" vagy átképzést biztosít. Hasznos az is, hogy családi pótlékra nem jogosult az, aki iskolás korú gyermekét nem juttatja el az iskolába.

Ám a válságból való kilábaláshoz kevés a piaci mechanizmus és az is, hogy a jelenleg már négymillió adózó van az országban a 2010-es 1,8 millió helyett. Orbán szerint ötmillió adózó kell, ehhez sok munkahelyet kell még teremteni, amihez az Egyesült Államok harmincas éveiben meghirdetett New Deal adhat fogódzót. Igaz, a magyar állam nem játszhatja el azt a beruházó, infrastruktúrafejlesztő szerepet, mint az amerikai, de kis programokkal fontos lökés adható a munkahelyteremtésnek és így annak, hogy minél több adózója legyen az országnak. Orbán szerint a nyugat-európaiak sem tudják alkalmazni a New Deal amerikai mintáját, mert el vannak adósodva és „magukra kényszerítették a három százalékos költségvetési hiánycélt", ami miatt nem marad pénz a fejlesztésre.

A kormányfő szerint a kilábalás eszköze a munkahelyteremtés, nem pedig következménye. Ezt vallja a magyar gazdaságpolitika is, amelyre „ráaggatták az unortodox kifejezést, amit talán túl könnyen fogadtunk el" – mondta Orbán, angolosan á-nak ejtve a klasszikussá vált kifejezés első hangját. A fogalmat azért is visszautasította, mert a magyar gazdaságpolitika elfogadja a magántulajdon elvét, és a piaci mechanizmusokat sem tagadja meg.

Kis lépésekkel az élre

Orbán szerint „még a velünk szemben nem túl elnéző külső minősítő" – az EU – is elismerte a gazdasági eredményeket azzal, hogy Brüsszel megszüntette Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást. 2012-ben ugyan elúszott a 2011-es gazdasági növekedés, ám idénre már félszázalékos gyarapodás várható, jövőre pedig a kormány kettő százalékkal számol, míg Orbán szerint a londoni pénzügyi központok kettő százaléknál magasabb gyarapodást jósolnak. Mindezt úgy, hogy 1973 óta a legalacsonyabb, két százalékos infláción áll a pénzromlás. Ráadásul Magyarország „egyike annak az öt EU-tagnak, amely csökkenteni tudta államadósságát" – igaz, az ehhez felhasznált magán-nyugdíjpénztári megtakarításokról a kormányfő nem tett említést.

„Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a gyarapodás gyorsabb, mint Franciaországban vagy Olaszországban", de Orbán szerint ez igaz lesz a térség országaival összevetve is. Az idei utolsó negyedévben már azonos, jövőre pedig magasabb lehet a gazdasági növekedés nálunk, mint Csehországban, Lengyelországban vagy Szlovákiában – bizakodott a miniszterelnök, remélve, hogy a 2002 óta sereghajtóként teljesítő Magyarország 2014-re ismét Közép-Európa éllovasa lesz.

„Magyarország méretéhez és fontosságához képest nagy viták lehetnek még Magyarország megítélése körül, de jó szívvel mondom jó okuk van, hogy egyenes derékkal képviseljék, ami történik, mert az egy függetlenségre szabadságra törekvő ország politikája, és kiállja az összehasonlítást bármely más európai országgal" – biztatta a tiszteletbeli konzulokat Orbán.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!