Ilona
16 °C
33 °C

A rezsi tizenhárom éve mániája Orbánnak

2013.09.17. 07:40
„Lesz-e gázáremelés?” „Mekkora a gáz ára?” A Fidesz több mint tizenhárom éve hozza elő ezeket a kérdéseket a különböző választási kampányokban, sőt az egyik fideszesre még a Gázár János gúnynév is ráragadt. A tavaszi parlamenti választásig azonban minden korábbinál többször jöhet elő a gáz és az áram ára. Az ok: uniós átlagnál jóval több megy el a bérekből rezsire, a fizetéseken viszont nem tud változtatni a kormány.

„Lassan mondom, hogy az ország minden választópolgára megértse. Megértse Orbán Viktor is:  (...) nem lesz fogyasztói gázáremelés, lesz viszont rezsitámogatás és magasabb családi pótlék” – mondta a TV2-nek Lendvai Ildikó még 2002 áprilisában. Az MSZP-s politikus az interjúban lassan, szótagolva mondta, hogy nem lesz gázáremelés. A Fidesz ugyanis azzal támadta az MSZP-t, hogy ha nyernek a szocialisták, akkor jelentősen megemelik a gáz árát. Az MSZP nyert, a következő években megugrott a gáz ára, a Fidesz pedig számtalan alkalommal a szocialisták szemére vetette, hazudtak a választások előtt.

A 2014-es kampány várhatóan még hangsúlyosabban a gáz áráról, illetve a rezsicsökkentésről szól majd. A Fidesz-KDNP vezetői politikusai szeptember elején jelentették be: a kormány folytatja a tavaly év elején elkezdett rezsicsökkentést, és újabb 10 százalékkal csökken a gáz és az áram ára. A kormánypárti képviselők szerint nem várható irányváltás a Fidesz kommunikációjában, így a kampány során a párt várhatóan az ország gazdasági függetlenségének növelése mellett a rezsicsökkentésről beszél majd a legtöbbet. Erre utal az is, hogy Orbán Viktor kormányfő a hétvégén egy zártkörű rendezvényen azt mondta: a 2014-es választás arról szól majd, hogy a nagy nemzetközi cégek, illetve azok „belpolitikai támaszai” harcolni fognak a rezsicsökkentés ellen.

A gáz ára azért bukkan fel rendre a Fidesz kommunikációjában, mert a többi uniós tagállamhoz viszonyítva a fizetések jelentős része megy el a rezsiköltségekre. Az EU statisztikai szervezete, az Eurostat 2012 novemberi adatai szerint a gáz ára alapján Magyarország az EU középmezőnyében helyezkedik el. Rosszabb a helyzet, ha azt nézzük, hogy Magyarországon az átlagbér hány százalékát kell arra költeni, hogy 100 kWh energiát kifizessünk. Bulgáriában a legrosszabb ez az arány, 2,07 százalék. A rangsort Litvánia, Lengyelország folytatja, Magyarország a negyedik 0,91 százalékkal. A lista végén Németország található, ahol bérek 0,22 százalékát kell erre fordítani. Mivel a kormány a béreken a közeljövőben nem tud változtatni, az energiaárak terén avatkozik be.

Háború a Mollal

Bár a kormányzat csak tavaly decemberben kezdett bele a rezsicsökkentésbe, a párt kommunikációjában már közel 13 éve van jelen az energiaárak emelése elleni küzdelem. Az első Orbán-kormány 2000. június 20-án jelentette be, hogy a korábbiaknál kisebb mértékben, mindössze 6 százalékkal emeli a gáz árát. Borókai Gábor akkori kormányszóvivő – az MTI tudósítása szerint – hozzátette: a kormány a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul, vizsgálja meg, hogy visszaélt-e erőfölényével a Mol Rt.

A Mol akkor keményen bírálta a kormány lépését, szeptemberben kártérítési pert is indított a Gazdasági Minisztérium ellen, amelyet akkor Matolcsy György vezetett. Az olajipari vállalat szerint a gázáremelés jogsértően alacsony volt, nem vette figyelembe az akkor érvényes árszámítási képletet, a pert azonban első és másodfokon is elvesztette a cég. A kormánnyal folytatott tárgyalásain a Mol azt azonban már vállalta, hogy a következő években a lakossági gázárak nem emelkednek az inflációnál nagyobb mértékben.

Orbán 2002-ben megvette volna

A kormány azért a lakossági árra koncentrált, mert az ipari gázfogyasztás elenyésző volt, több százezer ember viszont a korábbi években tért át a gázfűtésre abban reménykedve, hogy a gáz olcsóbb lesz a többi tüzelőanyaghoz képest. Orbán első miniszterelnöksége alatt azt is felvetette, hogy a későbbi áremeléseket úgy lehetne kivédeni, ha az állam megvásárolná a Mol gázüzletágát, ebből azonban akkor nem lett semmi. (A német tulajdonú E.ON 2006-ban vette meg a Mol Földgáztároló Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját, ezt vásárolta meg idén az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek.)

A Mol igazgatótanácsát a konfliktus kirobbanásakor Csák János vezette, később ő hozta létre azt a Széll Kálmán Alapítványt, amely a második Orbán-kormány egyik szellemi holdudvara volt. Csák 2000 június 21-én mondott le, a Mol közleménye szerint azért, mert nem tudta elfogadtatni a kormánnyal a cég üzleti érveit. Az igazgatótanács élére Hernádi Zsolt került, aki a mai napig betölti ezt a posztot.

„Hány évre ígérjem meg?”

A 2002-es választási kampány alapvetően nem a gáz áráról szólt, sokkal hangsúlyosabban jelentek meg az olyan témák, mint a nyugdíjemelési ígéretek, Kövér László köteles beszéde, illetve a Fidesz hatalomgyakorlási technikája. A gáz ára a kampány alatt azért került szóba, mert több MSZP-s politikus nyilatkozataiból arra lehetett következtetni, hogy kormányra kerülve nem avatkoznának be az árképzésbe. A Fidesz erre azonnal lecsapott, és azzal vágott vissza, hogy a szocialisták 40-50 százalékos gázáremelést terveznek.

Az MSZP vezető politikusai ezt tagadták. Lendvai az MSZP alelnökeként 2002 április 11-i sajtótájékoztatóján például azt mondta: „A rémhírekkel ellentétben nem vezetünk be tandíjat, nem lesz fogyasztói gázáremelés és amnesztia”. Medgyessy Péter, az MSZP kormányfőjelöltje április 18-án az M1 Aktuális című műsorában néhány fokkal még tovább ment: „Nem lesz gázáremelés egyáltalán. Most mondom, 20 évre, hány évre ígérjem meg? Nem lesz gázáremelés.”

"Lassan mondták, hogy mindenki megértse"

Az MSZP–SZDSZ vezette kormány a választási évben nem, 2003 januárjában viszont 12 százalékkal emelte meg a gáz árát. A bejelentés napján közleményben reagált a Fidesz és a Mol is: előbbi összegyűjtötte a szocialista politikusok gázáremelésről szóló ígéreteit, utóbbi megnyugvással fogadta a döntést. A kormány októbertől bevezetett egy kompenzációs rendszert, amely rászorultság alapján adott támogatást a a háztartásoknak.

Mivel az áremelés a következő években is folytatódott, a Fidesz folyamatosan támadta a kormányt, azt állítva, hogy az MSZP hazudott a kampányban. „A szocialisták és maga Medgyessy Péter másfél évvel ezelőtt megígérték, hogy nem lesz gázáremelés. Lassan mondták, hogy mindenki megértse” – olvasható a párt egyik közleményében.  „Abnormális az a hangnem és az a politika, amely a gázár körül kialakult” – vágott vissza az MSZP.

Gázár János

A 2006-os kampány Gyurcsány Ferenc dinamizmusáról, az MSZP adócsökkentési terveiről szólt, miközben a Fidesz a „rosszabbul élünk, mint négy éve” szlogennel és a 14. havi nyugdíj ötletével állt elő. A választások előtt azonban a gáz ára is többször szóba került, emiatt több fideszes politikus is támadta a kormánypártokat. A legtöbbször Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szólalt meg a témában, akire ekkor rá is ragadt a „Gázár” János gúnynév.

Kóka János akkori gazdasági miniszter 2006. február 28-án újságírók kíséretében kereste fel irodájában Ádert, hogy az energiapolitikáról vitázzanak. Az MTI tudósítása szerint Áder egyből Kókának is szegezte a kérdést: „Hogyan kell értenünk azt a kijelentést, ami négy évvel ezelőtt hangzott el, miszerint nem lesz gázáremelés?”  A Fidesz a 2006-os választási kudarc után is rendszeresen felemlegette, hogy nagyobb arányban nőtt a gáz ára a szocialisták alatt, mint amit a világpiaci árak indokoltak volna.

Rezsi, rezsi

A Fidesz-KDNP kormányra kerülése után az MSZP többek között a gázár kérdésében sem tudott fogást találni a kormánypártokon, sőt a Fidesz a rezsicsökkentésnek köszönhetően még növelni is tudta a népszerűségét. A gázáremelés így továbbra is akkor került elő, amikor a Fidesz nyolc éves kormányzása miatt támadta az ellenzéket.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője március 11-én például az Országgyűlésben azt mondta: nem tud még egy olyan országot, ahol 2002-2010 közti időszakban a rezsiköltségek emelkedése jobban meghaladta volna az infláció mértékét, mint Magyarországon. "Emlékezzünk vissza: 58,8 százalékos kumulált infláció, 100 százalékos villamosenergiaár-emelés, 150 százalékos gázáremelés és 70 százalékot meghaladó mértékű vízdíjemelkedés következett be" - fogalmazott.

A 2014-es kampányban pedig a korábbi választásoknál is hangsúlyosabban kerül majd szóba a gáz és a villany árának csökkentése. Ráadásul a Fidesznek kedvez az is, hogy a korábbi kampányok ígérgetési versenyével szemben a rezsicsökkentésnek nincs költségvetési vonzata, ennek fedezetét nem az államnak, hanem az energiaszolgáltatóknak kell állniuk.