Egyablakos ügyintézés? Aha. Ez itt a múlt század

2013.09.19. 07:26
Két egyszerű igazolás beszerzése még a megreformált közigazgatásban is legalább két órába telik. A kormányhivatal egészségbiztosítással foglalkozó ügyfélszolgálatát külön kalandjáték megtalálni, és lesújtó, hogy amikor már minden sínen van, kiderül, hogy okmánybélyeget nem adhatnak ki, azért külön el kell baktatni a postára. A NAV elvileg tud küldeni elektronikus igazolást, de ez időbe telik, és nem is használható mindenhol. Az ő ügyfélszolgálatuk viszont profi.

Közigazgatási reform, ügyfélbarát kiszolgálás, egyablakos ügyintézés – ugye önök is sokat hallották ezeket a kifejezéseket mostanában. Igen, lett járási rendszer, lettek kormányablakok, de nem tudom, személyesen megtapasztalták-e mostanában, hogy könnyebb-e ma ügyet intézni, mint régen.

Két egyszerű igazolást kellett megszereznem augusztus végén: egy nullás igazolást a NAV-tól, az OEP-től pedig egy olyat, amely szerint 180 napja van biztosítotti jogviszonyom. Utoljára kb. 5 éve jártam hivatalokban, kíváncsi voltam, változott-e valami. Vajon, aki kilenctől ötig dolgozik, el tudja-e intézni az ügyeit úgy, hogy ne kelljen lógni a munkahelyéről? Könnyen megtalálja-e az ügyfélszolgálatot, nem küldözgetik-e ide-oda, azaz működik-e az ügyfél-tájékoztatás és -irányítás. A nyár elején arról írtunk, milyen csapnivaló a betegirányítás a János-kórházban, nos, ez nemcsak az egészségügyben fontos.

Ebben az épületben nincs ügyfélfogadás

Szóval két egyszerű papírra volt szükségem olyan adatokkal, amelyeket valahol nyilvántartanak, mert nyilván tartanak tőlem. Naivan azt gondoltam, hogy Navracsics Tibor megreformált közigazgatásának ez nem jelenthet gondot: kikeresik a gépen, kinyomtatják, rákerül a pecsét, és viszontlátásra. Titkon abban is reménykedtem, hogy ha már egyszer van ügyfélkapus hozzáférésem, akkor talán a két igazolást el is tudják küldeni nekem.

Az ügyfélkapu böngészése után hamar kiderült, hogy az OEP elektronikusan nem küld ilyen igazolást. Szóval elkerülhetetlen, hogy útra keljek. Óra indul.

10:40 Indulás az ügyfélszolgálatra. A régi reflexek szerint elmetrózom a Váci úti OEP-székházig, mert úgy emlékszem, ott van az ügyfélszolgálat.

10:58 Igen, valamikor ott volt, de a bejáratnál most egy nagy tábla fogad: „EBBEN AZ ÉPÜLETBEN NINCS ÜGYFÉLFOGADÁS!” Gondolom, nem véletlenül írták ki, ezek szerint nemcsak én emlékeztem rosszul erre egész Budapesten. A tábla mellett egy nyíl mutat egy irányba, alatta egy kis térkép, ami a Teve utcánál jelöli a célt. Szóval kezdődik a régi kalandjáték: ha valamit el akarsz intézni, olvass el minden kis fecnit, amit kiragasztottunk az ajtóra, kövesd a nyilat és a fehér nyulat.

11:04 Megkerülöm a rendőrpalotát, kb. 5-6 perc sétával oda is érek egy irodaépülethez, amelynek bejáratára az van kiírva, hogy Budapest Főváros Kormányhivatalának Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve. Szép. Mivel ez van kiírva, és gondolom, ezt keresem, persze, hogy bemegyek az ajtón.

11:05 Az irodaház aljában egy recepciót, egy liftet meg egy büfét lehet látni. Meg ajtókat, amik nem tudni, hova vezetnek. Nézem a kiírásokat, hogy ügyfélszolgálat, de csak olyat látok, hogy ügyfélszolgálati főosztály. Inkább megkérdezem a recepcióst, aki szakavatott módon azonnal visszakérdez: attól függ, milyen ügyet szeretne intézni. Igen, ha igazolást szeretne kérni, akkor menjen ki az utcára, és menjen a kettes ügyfélszolgálatra.

Hol is van a kettes ügyfélszolgálat?

11:07 Újra az utcán. Hamar kiderül, hogy nem is lesz olyan könnyű megtalálni a kettes ügyfélszolgálatot, mert az irodaház homlokzata csupa ajtó, és több ügyfélszolgálat is sorakozik ott (szerintem amúgy egy igazi ügyfélszolgálatnak egyetlen bejárata van). Tehát mit is mondott a recepciós? A második ajtó? Vagy a kettes ügyfélszolgálat? A második ajtó zárva, kiírást nem látok, több ajtó mellett megyek el, végül úgy döntök, a második nyitott ajtón megyek be.

Cseles az OEP. Ha a polgár jobbról jön, nem látja a kiírást, hogy ez a II. ügyfélszolgálat. Csak azokat tájékoztatják, akik balról érkeznek. Az ajtóra persze nincs kiírva.
Cseles az OEP. Ha a polgár jobbról jön, nem látja a kiírást, hogy ez a II. ügyfélszolgálat. Csak azokat tájékoztatják, akik balról érkeznek. Az ajtóra persze nincs kiírva.

11:08 Nem talált. A recepciós szerepét itt egy biztonsági őr alakítja, aki a sorszámkiadóra támaszkodva igazít el, miután neki is el kell mondanom, mit szeretnék. Nem tévedtem olyan nagyot, még egy ajtóval odébb kell menni.

11:09 Újra ki az utcára, a következő ajtón be. Itt is egy kettős szerepben fellépő biztonsági őr fogad, neki mondom el harmadszor, hogy mi járatban vagyok. Végre jó helyen járok. Nem mintha az ajtóra ki lenne írva, hogy ez a kettes ügyfélszolgálat. (Mikor már eljövök, akkor veszem csak észre, hogy ügyesen elrejtették ezt az információt. A „II. ügyfélszolgálat” egy oszlop belső oldalán olvasható, amit csak az abból az irányból érkezők vesznek észre. Aki a rendőrpalota felől jön, mint én, na az nem látja). A biztonsági őr segít sorszámot húzni, és odaad egy formanyomtatványt is, amit ki kell töltenem. A hely egyébként egy normális ügyfélszolgálatnak néz ki, vannak pultok, ahol lehet írni, vannak székek, ahova le lehet ülni

11:12 Leülök, várok. Mellettem egy kínai ül. Kicsit sajnálom. Neki sem lehet könnyű.

11:22 Tíz perc várakozás után én következem, odamegyek az ablakhoz. Személyi, lakcímkártya, beadom a kitöltött nyomtatványt. Az ügyintéző kedves, írogat valamit, és nyomkodja a számítógépet. Úgy érzem, jól halad az ügyem.

Érdemes továbbolvasni, mert meglepő fordulat történik.