István, Vajk
17 °C
22 °C

666-szor akartak bűnre csábítani

2013.09.26. 08:19
Lassan három éve csábíthatja bűnre a Nemzeti Védelmi Szolgálat a rendőröket, NAV-osokat és más közszférában dolgozókat. A főként korrupciót vizsgáló beugratós tesztektől eleinte mindenki félt, mostanra viszont elültek az aggodalmak, és úgy tűnik, hogy a rendszer jól működik. Aki megbukik, elítélik, de aki jól teljesít, dicséretet kap. Gond viszont, hogy a vizsgálatokról nagyon keveset tud a nyilvánosság.

Lassan három éve csábíthatnak bűnre közszférában dolgozókat a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) emberei. Az ellenőrzők részegen vagy lejárt jogsival vezethetnek, ha a rendőr megállítja őket, lefizethetik őket. Ha a rendőr ebbe belemegy, két sarokkal arrébb már el is fogják őt. Megnéztük az ellenőrzés tapasztalatait.

Forgalmit és jogsit kérek – Jézusom!

2011 eleje óta állíthat csapdát a Nemzeti Védelmi Szolgálat a rendőröknek, a NAV-osoknak, a fegyveres szervek tagjainak és az ehhez kapcsolódó minisztériumi dolgozóknak. Egy tipikus ellenőrzés látható ezen a videón: az NVSZ beépített embere lejárt jogosítvánnyal autózott, amikor a rendőrök megállították, és kétségbeesett, amikor ötvenezer forintra akarták büntetni. „Jézusom!” – mondta. A rendőr ekkor felajánlotta, hogy meg is felezhetik a büntetést, természetesen zsebbe ment a pénz. A rendőrök végül beérték 18 ezer forinttal, mert az ellenőrnő azt mondta, nincs nála több pénz. Néhány sarokkal odébb el is fogták a korrupt rendőröket.

A bevezetéskor a vizsgálat újdonsága az volt, hogy az NVSZ-esek egy szintig provokálhatják az ellenőrzötteket: a törvény megengedi az ellenőröknek, hogy bizonyos szabálysértéseket vagy bűncselekményeket kövessenek el. Szabad például a vesztegetés, az adócsalás, a befolyással üzérkedés, a vámorgazdaság, a tűzvédelmi vagy közlekedési szabálysértés, a valótlan bejelentés, a magánlaksértés, a hivatali visszaélés, a hamis vád, a hatóság félrevezetése. A megbízhatósági vizsgálatra annyi megkötés vonatkozik, hogy az ellenőr nem alázhatja meg a vizsgált embert, nem sértheti becsületét, jó hírnevét, és nem veszélyeztetheti senki életét, testi épségét. A megbízhatósági vizsgálat 2011. januári bevezetéséről szóló cikkünket itt olvashatja.

Mégis mozog

Pénztárosokat is

A magánszéfrában sem ismeretlen az álruhás tesztelés. Néhány nagy áruházláncnál a pénztárosokat szokták „beugratásos" módszerrel tesztelni. A beépített próbavásárló ilyenkor a kasszánál arról próbálja meggyőzni az eladót, hogy ne üsse be a terméket, hanem adja oda olcsóbban. Értelemszerűen ellenőrzik ilyenkor azt is, hogy kap-e blokkot a vásárló, mondta Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi- és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnöke.

Ezekhez a tesztekhez a dolgozók a munkaszerződésükben vagy kollektív szerződésben járulnak hozzá, a pénztárosokon kívül a raktárosokat is szokták így vizsgálni a munkáltatók.

Bizalmatlanságot kelt a kollégák között, és rossz munkahelyi légkört teremt, sérti az állomány tisztességes tagjait, ugyanakkor önkényes eljárásokra adhat lehetőséget – mondták szakszervezeti vezetők három éve a törvény elfogadásakor, melyet általános bizonytalanság övezett.

„Évente százas nagyságrendben érkeznek hozzánk jogsegélykérelmek, de a megbízhatósági vizsgálat miatt senki sem fordult még hozzánk. Úgy tűnik, hogy ez a rendszer jól működik” – mondta az idei helyzetről Pach Dániel, a Rendőr Szakszervezetek Védegyletének elnöke.

A 3800-4000 tagot számláló, hat szakszervezetet összefogó szövetség vezetője szerint a rendőrök már kevésbé tartanak attól, hogy inkorrekt módszerekkel „csőbe húzzák őket”.

Aki korrupt, az megüti a bokáját

A törvény megszületésekor attól is féltek, hogy a leleplezett rendőröket a főnökeik zsarolhatják ezzel. Fontos szabály ezért, hogy az NVSZ-nek kötelessége feljelentést tenni, ha korrupciót talál: ilyenkor kivizsgálják az ügyet, és azt nem lehet elhallgatni. „A korrupció elleni fellépésben fontos, hogy a tettesek ellen tisztességes és nyilvános eljárást kell lefolytatni. Ez azt üzeni, hogy aki korrupt, az megüti a bokáját, mert az állam nem tűri, hogy a szabályait bárki, pláne az azok betartatására hivatott állomány tagjai megsértsék” – mondta az Indexnek Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója.

A TI jogásza szerint jó, hogy a megbízhatósági vizsgálatokat csak ügyészi felügyelet mellett lehet végezni, a törvényi feltételek is kellően szigorúak, és a nem korrupt ellenőrzötteket, tipikusan rendőröket elismerik. „Megvizsgáltunk, és jól teljesítettél – ennek az elismerése fontos, az ellenőrzött bizalmát is erősítő lépés" – mondta Ligeti.

A megbízhatósági vizsgálat eredményét három napon belül meg kell mondani az ellenőrzött személynek.

666 megbízhatósági vizsgálat

A törvény megszületésekor a szakszervezetek javaslatokat tettek a törvényhez, így került be a rendelkezésbe az is, hogy a megbízhatósági vizsgálatot csak ügyészi felügyelet mellett lehet végezni.

2012-ben a megbízhatósági vizsgálatok csupán másfél százalékának, tíz darabnak a jóváhagyását tagadta meg az ügyészség. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben a körülbelül 666 kezdeményezett eljárásból 656 megbízhatósági vizsgálatot végzett el az NVSZ. Idén az első félévben egyszer sem kellett az ügyészségnek megtagadnia a jóváhagyást. Tavaly huszonkétszer, az idei első félévben négyszer jelzett az ügyészség apróbb hibákat az eljárásban. Az ügyészség egyébként minden megbízhatósági ellenőrzést hivatalból vizsgál.

 
A táblázat csak a rendőrök által elkövetett korrupciós bűncselekményeket tartalmazza, a többi NVSZ által ellenőrzött szervet nem. A bűncselekmények nem az elkövetés, hanem a nyomozás befejezésének évében szerepelnek. Nem jogerős döntések.

Az adatok forrása: Ügyészség pdf és pdf.

Nehezen számszerűsíthető a megbízhatósági vizsgálat eredményessége, mert preventív eszközről van szó, a megelőzött korrupciós események számát pedig nem lehet mérni, mondta Ligeti. Szerinte valószínűleg csökkent a rendőrségi korrupció, ami korábban az egyik legismertebb korrupciós forma volt. Nincs okunk feltételezni, hogy a rendőrség erre vonatkozó közlései ne lennének hitelesek ” – mondta a jogász.

Példakép a Mol

Keressen később, konferenciát szervezünk!

Nem volt egyszerű szóra bírni a Nemzeti Védelmi Szolgálatot. Előbb azért kértek két hét türelmet, mert „konferenciát szerveztek”, majd kiderült, hogy ők nem is nyilatkozhatnak, csak a Belügyminisztérium.

A BM szerint „a Nemzeti Védelmi Szolgálat tevékenységének jellege érthető okokból megkívánja, hogy munkatársai ne szerepeljenek a médiatartalom-szolgáltatók közléseiben” – ami annak fényében furcsa, hogy Farkas László, aki segítséget ígért az Indexnek, az NVSZ honlapján is szerepel.

Megkerestük a rendőrséget is, mert szerettünk volna beszélni olyan rendőrrel, aki átesett már megbízhatósági vizsgálaton, de erre nem adtak lehetőséget.

„A legfontosabb az átláthatóság. Még a korrupció visszaszorítására létrehozott szervezet is a korrupció melegágya lehet, ha nem működik átláthatóan" – mondta Tóth István János gazdaságszociológus. Szerinte a megbízhatósági vizsgálatokkal kapcsolatban is nagyon fontos lenne, hogy az NVSZ rendszeresen számoljon be az elvégzett munkáról. „Ehhez nem kell titkos adatokat közzétenni, összesített adatokat kell nyilvánosságra hozni: x darab eljárást végeztünk, ebből hány esetben lett feljelentés, hány esetben ment át sikeresen a kolléga" – magyarázza a szakember.

Példaként hozta a tőzsdei cégeket, mint a Molt, ahol évente beszámolnak az etikai vizsgálatokról (pdf, 105. oldal), és anonim módon le is írják az egyes ügyeket és az eljárást, valamint annak következményét. Erre szükség lenne az NVSZ-nél is a szakértő szerint.

„Önmagában nem javítaná az átláthatóságot annak – akár összesített beszámolókban való – megjelenítése, hogy az NVSZ milyen jogsértéseket tárt fel a megbízhatósági vizsgálatok során” – véli a Belügyminisztérium. Szerintük elegendő, ha az eredményekről belső jelentések készülnek: „Az NVSZ évente több alkalommal is értékeli a lefolytatott megbízhatósági vizsgálatokat, ezek eredményéről, az általános tendenciákról a védett szervek vezetőinek tájékoztatást ad, akik a feltárt problémák megoldására hatáskörrel rendelkeznek. Az Országgyűlés illetékes bizottsága előtti éves miniszteri beszámoló szintén a transzparenciát erősíti” – írták az Indexnek.