Katolikus közösség szerint alaptörvényellenes a hajéktalanok büntetése
További Belföld cikkek
-
Azt hazudta, hogy infarktusa van, majd ellopta a defibrillátort az uszodából egy férfi Budapesten - Orbán Viktor bejelentkezett a Karmelitából, Szoboszlai Dominik BL-mérkőzése is előkerült
- Az ünnep szempontjából kulcsfontosságú dologra figyelmeztet a katasztrófavédelem
- Ingyen utazhatnak a kutyák, és a kerékpárszállítás is díjmentes lesz a MÁV budapesti járatain
- Ellopták a kiállított adventi dekorációt egy magyar nagyvárosban
A Sant'Egidio (Szent Egyed) közösség a világ több mint hetven országában – köztük Magyarországon – dolgozik a szegények, kitaszítottak, otthontalanok körében. A közösség tagjai világi keresztény, nagyrészt katolikus hívők, akik szabadidejükben segítik, közelről ismerik és szeretik ezeknek az embereknek az életét.
Szőke Péter elmondta, hogy közössége a hajléktalanokban és általában a szegényekben nem társadalmi, közrendi vagy közegészségügyi problémát látja, hanem „embertársuk, testvérük, Jézus legkisebb testvéreinek, sőt, magának Jézusnak az arcát pillantják meg bennük” .
A Sant'Egidio közösség véleménye szerint az Alaptörvénnyel is ellentétes a tervezett szabályozás. Az Alaptörvény részét képező Nemzeti Hitvallásban ez áll: „Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.” A XXII. cikk pedig előbb rögzíti, hogy Magyarország törekszik az emberhez méltó lakhatás feltételeit mindenki számára biztosítani, és csak ezt követően kodifikálja a jogalkotó számára azt a lehetőséget, hogy a közterület használatát célhoz kötötten korlátozza; nyilván abból az emberi és logikai megfontolásból, hogy az állam csak akkor büntethet valakit, ha a jogkövető magatartásra egyáltalán lehetősége van.
A fedél nélküli – nagyon sok esetben beteg – ember helyzete olyannyira törékeny, hogy a legapróbb kedvezőtlen változás is végzetes lehet számára. Takarójának kidobása „köztisztasági” indokkal, kunyhójának lebontása és személyes tárgyainak hulladékként kezelése vagy saját maga eltávolítása az ismert környezetből és azoktól a jóakaratú polgároktól, akiktől esetleg rendszeres segítséget kap, az életébe kerülhet – mondta Szőke Péter.
A hajléktalanok, a kunyhólakók, koldusok, a más megélhetés híján engedély nélküli utcai árusok társadalmunk leggyengébb tagjai közé tartoznak. Velük szemben a kemény fellépés helyett sokkal inkább az egyéni mérlegelés, „diagnózis”, segítségnyújtás lehet az államtól jogosan elvárt határozottság jele. Ahogyan Ferenc pápa mondta: az igazi erő az irgalomban és a gyengédségben van. A közösség álláspontja szerint Magyarország a hajléktalanoknak is hazája, ezért nem lehet velük mostohaként bánni, nem lehet egy egész embercsoportokat közrendi vagy közegészségügyi problémaként kezelni, miután a hajléktalanság és a létbizonytalanság megannyi formája olyan társadalmi és gazdasági folyamatok terméke, amelyekért nem az elszenvedői a felelősek.
Az Alaptörvény betűjének és szellemének az felelne meg igazán, ha ez az egész szabályozás legfeljebb akkor születne meg, ha és amikor a hajléktalanságot gazdaság- és szociálpolitikai eszközökkel már sikerült felszámolni, vagy legalább érdemben visszaszorítani – jelentette ki a szervezet magyarországi felelőse.
A Sant'Egidio közösség 1968-ban jött létre Olaszországban. A hetvenes-nyolcvanas évek folyamán Európában, a kilencvenes években világszerte alakultak csoportok. A Sant'Egidio ismertebb nemzetközi kezdeményezései közé tartozott a 1992-es mozambiki polgárháborút lezáró egyezmény megkötése, majd több hasonló, részben vagy egészben sikeres békeközvetítés Algériában, Guatemalában, Koszovóban, Kolumbiában, Elefántcsontparton, a Fülöp-szigeteken, illetve legutóbb a Közép-Afrikai Köztársaságban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
