Nem rasszizmusból támadtak a miskolci romák

Felmentették a miskolci romákat a közösség elleni erőszak vádja alól. Korábban „közösség tagja elleni erőszakért” összesen 40 évre ítélték azokat a miskolci cigányokat, akik csoportosan megtámadtak egy, az utcájukban cirkáló autót, melynek utasai szkinhed kötődésűek voltak. A Miskolci Törvényszék most másodfokon megváltoztatta az ítéletet, és garázdasággá minősítette a négy évvel ezelőtti incidenst. Így sokkal enyhébb büntetést, 1.5-3 év börtönt szab ki a vádlottakra, amit a vádlottak előzetesben részben már letöltöttek.

A 2009. márciusi eset nem sokkal a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után történt. A romák a persorozat folyamán azzal védekeztek, hogy attól féltek: a következő rasszista támadás náluk lesz. Virrasztottak, őrtüzet gyújtottak, majd hajnalban rátámadtak egy többször lassan arra cirkáló, idegen autóra: betörték a szélvédőjét, és kövekkel dobálták meg. Az autóban százezer forintos kár keletkezett, a benne ülők könnyebb hámsérüléseket szenvedtek.

Megdőlő bizonyítékok

A vád közösség tagja elleni erőszak volt, vagyis az, hogy a támadások motivációja a cigányok magyargyűlölete. Erre a bizonyíték egy „halál a magyarokra” feliratú bot volt, amelyet (a rendőri jelentés szerint) a támadás közelében találtak. A másik bizonyíték az egyik vádlott vallomása volt, aki szerint a támadás közben a romák magyarellenes kijelentéseket tettek.

A gyanúsított elmondása szerint azonban ez a vallomás kényszer hatására született. A tárgyalássorozat korábbi szakaszában már szóba került, hogy a férfit kihallgatása során megverték a rendőrök, és így vették rá a terhelő vallomásra – ezt azonban az eljáró bíróságok sokáig nem vették figyelembe.

Első fokon a tizenegy vádlott összesen 41 év börtönbüntetést kapott, de ezt eljárási hibák miatt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bíróság visszadobta. A megismételt eljárásban a bíróság 2012 júliusában összesen 34 évre csökkentette a börtönbüntetést, de fenntartotta, hogy közösség elleni erőszak történt. Ez ellen a döntés ellen nyújtottak be akkor fellebbezést a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei.

Az első fokon kulcsbizonyítékként kezelt vallomás felvételénél nem volt jelen kirendelt védőügyvéd, és bár ez szabálytalan, mégsem rekesztették ki a bizonyítékok sorából, mert a bíró szerint a későbbi kihallgatások megerősítették az elhangzottakat. Hiába próbált korábban a kihallgató rendőr a vallomástétel szabályossága mellett érvelni, a bíró strasbourgi példákra és az Alkotmánybíróság korábbi határozataira hivatkozva megerősítette, hogy az szabálytalan volt.

Megállapította a bíróság, hogy nem bizonyítható, hogy a „halál a magyarokra” feliratú botot a vádlottak valamelyike készítette, és az sem, hogy a támadásnál bármelyikük használta volna. Az sem volt bizonyítható, hogy az állítólagos magyarellenes bekiabálás a vádlottak valamelyikétől származott, hiszen ismeretlen elkövetők is voltak.

Mihez képest enyhe a büntetés?

A mostani az első eset, amikor a rasszizmussal vádolt cigány vádlottakat felmenti a bíróság a közösség elleni erőszak vádja alól. A közösség tagja elleni erőszak büntetőjogi kategóriája a kisebbség tagjainak védelmében született meg, ám több esetben is előfordult, hogy éppen cigányokat ítéltek el ezen a címen.

Ezzel kapcsolatban Dr. Fazekas Tamás védőügyvéd (Helsinki Bizottság) és Jovánovics Eszter (TASZ) azt is kiemelték, hogy a Törvényszék kimondta: gárdista, szkinhed csoportok tagjait nem védi a gyűlölet-bűncselekmény tényállás. A jogvédők hozzátették, hogy a bíróság akár fel teljesen fel is menthette volna a gyanúsítottakat, mert szerintük a cigánygyilkosságok közelsége és a környéken elterjedt rémhírek miatt az elkövetők vélt jogos védelmi helyzetben támadták meg a gyanús autót.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!