Nácik előtt legyünk nácik, és nem lesz baj
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Kósa Lajos Magyar Péternek: Vegyen inkább egy csokor virágot Varga Juditnak - Kiakadtak a pesti Wolt-futárok, amikor elolvasták, mi történik náluk
- A DK egyáltalán nem kér Magyar Péter fideszes együttműködéséből
- „Ha így folytatják, nemcsak takarító, hanem igazgató sem lesz az iskolában”
- Magyar utasok ragadtak Barcelonában a rendkívüli időjárás miatt
A Tett és Védelem Alapítvány (az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség alapítványa) júniusban nagy nyilvánosság előtt elkövetett közösség elleni izgatás bűncselekménye miatt tett feljelentést Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője ellen. A feljelentésben kifogásolt hatperces beszéd tavaly október 23-án, a Corvin közben hangzott el. A szónoklat a Youtube-on ma is hozzáférhető, ebben Tyirityán többek között így fogalmaz:
„És akkor megkérdem őszintén, antiszemita volt a magyar forradalom és szabadságharc? Igen, az volt. De miért? Mert Rákosi Mátyás mi volt? Zsidó. Gerő Ernő mi volt? Zsidó. Farkas Mihály mi volt? Zsidó. (...) És Dániel Péter micsoda? Zsidó. Köszönöm. (...) Büszkén vallja magát zsidónak. Én nagyon utálom a fajtáját, nem tudom, ti hogy vagytok vele. Nagyon helyes. (...) Ütik-verik, gyilkolják a fajtánkat. Ő ezt szellemi eszközökkel teszi, ami azt jelenti, hogy a jelképeinket támadja meg. Turulszobrot csonkít? A turulmadarat kopasztott csirkének ábrázolja? Festékkel önt le egy Horthy Miklós-szobrot? Ha ő ezért a tevékenységért erkölcsi felmentést kap a bíróságtól, akkor én meg őszintén elmondom, hogy nekem az lenne egy hatalmas nagy erkölcsi felmentés, ha végre lenne egy olyan kormányunk, ami ezt a fajtát, ezt az embertípust, ami a mi jelképeinket meggyalázza, újra marhavagonokba raknák és elvinnék jó messzire.(...)”
A rendőrség augusztusi határozatában bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést, indokai között a következők szerepelnek:
- Tyirityán beszéde nem tartalmazott felhívást,
- véleménynyilvánításnak tekinthető,
- a gyűlöletre uszításnak az ítélkezési gyakorlat szerint olyan gyűlölet felkeltésére kell irányulnia, amely aktív tevékenységbe megy át,
- a felvétel még mindig látható a Youtube-on, így a rendőrség szerint valószínűsíthető, hogy a filmfelvétel azért van még mindig az oldalon, mert „vagy nem jelezték kellő számban annak bizonyos csoportokra sértő tartalmát, vagy pedig a szerkesztőség nem talált kivetnivalót a videó tartalmában”,
- Tyirityán önként megjelent hallgatóság előtt tartott beszédet, amelynek véleménye feltehetően megegyezik a szónok véleményével és nézeteivel, és
- egy olyan környezetben, ahol a résztvevők egyöntetűen ugyanazt a nézetet vallják, nem beszélhetünk uszításról, hanem inkább a résztvevők egyetértéséről.
Devecseren sem uszítottak?
A Jobbik devecseri demonstrációján elhangzott 2012. augusztusi beszédek ellen a Helsinki Bizottság szintén közösség elleni uszítás miatt tett feljelentést. Ezen a tüntetésen beszélt például Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője, aki az alább is látható videó szerint azt mondta, hogy a cigányok a magyarokat ki akarják irtani, és ha harcolni akarnak, akkor fel kell velük venni a harcot.
Felszólalt a korábbi eset miatt már idézett Tyirityán is, aki faji háború jeleiről és etnikai alapú konfliktusról beszélt, és azt is mondta, hogy a cigány fajta úgy van kódolva, hogy benne van a bűnözés. Kifejtette: a genetikailag kódolt hulladékokat ki kell irtani a közéletből, majd kijelentette, hogy „eltapossuk azt a jelenséget, amit ki kell irtani az életterünkből”. Az egyik szónok a cigányokról azt mondta, hogy „úgy szaporodnak ezek a férgek, mint a patkányok. A következő években meg fog szaporodni ezeknek a sátánfajzatoknak a száma.”
A demonstráció után a tüntetők Devecser cigány utcájába mentek, ahol cigány lakosok házait dobálták kövekkel, palackokkal, betondarabokkal, ami az alábbi, a demonstrációról készített videón szintén látható:
A dobálózásban két személy, az LMP egyik aktivistája és a Jobbik veszprémi képviselője meg is sérült. A Helsinki Bizottság feljelentésére a rendőrség szeptember végén reagált, és azt írta, bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, mondván:
- a felszólalások „ilyen jellegű nem átgondolt, indulatból, ösztönből fakadó, ellenséges, ártó megnyilvánulás kiváltására alkalmas kijelentést nem tartalmaztak. A beszédekben elhangzottak egy része sértő lehet a cigányságra nézve, amely erkölcsileg ugyan kifogásolható, de a büntetőjog eszközeivel nem szankcionálható."
Eltérő értelmezés
A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint aki nagy nyilvánosság előtt valamely etnikai, faji csoport ellen gyűlöletre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A magyar bírói gyakorlat e rendelkezést meglehetősen szűkítően értelmezi, és csak akkor találja megállapíthatónak a bűncselekményt, ha a gyűlöletkeltés nyomán felmerül az erőszak egyértelmű és közvetlen veszélye. Legalábbis erre utal a büntető törvénykönyvhöz írt Új Btk. kommentár című magyarázókötet, melyet Polt Péter legfőbb ügyész szerkesztett.
A kötetnek az a célja, hogy a jog gyakorlati napi alkalmazásához adjon – többek között bíráknak – értelmező magyarázatokat. A tizennégy egyetemi jogászoktató, ügyész és bíró által írt kötetben az uszításról azt írják, hogy az az erőszak érzelmi előkészítése, amely „nem az értelemhez szól, hanem a primer ösztönöket célozza meg”. A magyarázat azt írja, hogy a bírói gyakorlat szerint „a gyűlöletre uszítás olyan gyűlölet felkeltésére irányul, amely aktív tevékenységbe megy át. Sőt, a szenvedélyek oly mérvű felszítását feltételezi, amely magában hordja a konkrét sérelem lehetőségét.”
A devecseri demonstrációt követő dobálást, illetve a személyi sérüléseket mégis figyelmen kívül hagyta a rendőrség, amikor az uszítás tényét vizsgálta. A rendőrség kizárólag a szövegek tartalmát elemezte, gyakorlatilag műelemzést végzett. Határozatukban azt írják, hogy „a nyomozás során beszereztük a demonstráción készült hang- és videofelvételeket, amelyek alapján elemeztük a felszólalók által elmondottak tartalmát. Az adatokból megállapítható, hogy az elhangzott felszólalások átgondolt, indulatból, ösztönből fakadó, ellenséges, ártó megnyilvánulás kiváltására alkalmas kijelentést nem tartalmaztak. (...) Az egyes beszédeket kifejtő személyek által verbálisan kifejtett cselekmény nem bűncselekmény, ezért a nyomozás megszüntetéséről határoztam.″
Nem elég a szöveget elemezni
Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója úgy értelmezi a törvényszöveget, hogy az uszítás olyan esetben is megvalósulhat, amikor nem követi tettlegesség. Tyirityán Zsolt Corvin közi beszédével kapcsolatos rendőrségi reakcióra a szakember azt mondta, hogy azzal nem az az alapvető gond, hogy a kontextust, például a hallgatóság összetételét is mérlegeli a rendőrség, amikor az uszítás megtörténtét vizsgálja, hanem az, hogy ebben az esetben abból hibás következtetést vont le.
„A beszédekkel elkövethető bűncselekményeknél valóban nem csupán a beszéd tartalmát kell értékelni, hanem elemezni kell az elhangzás körülményeit, hogy kik, milyen hallgatóság előtt, milyen indulatokra hatva mondták el beszédüket” – mondja Szabó Máté. „A beszédek esetében az indulatfelkorbácsolásra való alkalmasság az, ami azt büntetendővé teszi. Az uszítás olyan szöveg elmondását jelenti, amely a közönség érzelmeire hat, úgy, hogy abban gyűlöletet kelt, és erőszakkal vagy az azzal való fenyegetés veszélyével jár."
A jogász szerint így tehát a rendőrség érvelése a Corvin közi beszédet illetően hibás, hiszen az uszítás nagyon is megvalósulhat a közös eszmerendszerben élő emberek esetében, sőt, a fogékony emberek előtt elmondott indulatkorbácsoló szónok az, aki képes az uszítás bűncselekmény elkövetésére.
1999-ben egyébként egy szintén október 23-i beszédet találtak jogerősen uszítónak. Az EBH1999. 6 számon közzétett legfelsőbb bírósági döntés azt írja, hogy a szónok „az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulója alkalmából (...) beszédében a politikai élet közszereplőit olyan cionista gazembereknek jellemezte, akik kifosztják az országot és akiktől feltétlenül meg kell szabadulni, akiket ki kell söpörni a hatalomból. Intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy a zsidókat távolítsák el a gazdasági, a politikai és a kulturális élet vezető pozícióiból, esetleg az országból.”
Az elsőfokú bíróság a közösség elleni uszítást akkor megállapította, a szónokot 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság a döntést helybenhagyta.
Ritkán uszít a magyar: Tomcat a fehér holló
A közösség elleni uszítás (korábbi nevén közösség elleni izgatás) bűntettében az utóbbi pár évben meglehetősen ritkán emeltek vádat, 2009-ban egy, 2010-ben négy, azóta pedig összesen egy esetben történt vádemelés. Jogerős ítélet az utóbbi négy évben összesen egy született, Polgár Tamás Tomcat blogbejegyzése ellen. 2009-es blogbejegyzése miatt idén Polgár Tamás Tomcatet első fokon 1 év 2 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre, míg másodfokon, jogerősen ezt enyhítve ötven nap közérdekű munkára ítélték.
A jogerősen uszítónak nevezett blogbejegyzésében Tomcat többek között azt írta: „Olyan légkört kell teremteni Magyarországon, ami a cigányok számára elviselhetetlen. El kell őket nyomni, ki kell szorítani a közéletből, a kultúrából, és mindenféle etnikai jellegű megnyilvánulásukat kíméletlenül elfojtani.(...) Ne sírni tessék, hanem keresni a lehetőséget az ellencsapásra. A ti utcasarkotokon tán nem ácsorog egy drapp galeri? Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket.”
Az elsőfokú, 2013. január 9-i bírói indoklásban is a tettlegesség potenciális esélye szerepelt lényeges elemként. A bíró azt mondta, hogy a blogger mondatai „erőszak tételére, bántalmazásra uszítanak”, mert „ez lépi túl a küszöböt, ez után reális a lehetőség, hogy a cikket olvasva ilyen bűncselekmény elkövetésre kerüljön”.
Tavaly a Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya szerint összesen öt, 2011-ben pedig hat közösség elleni uszítás (korábbi nevén izgatás) bűncselekményt regisztrált. Ezek nagy része a vádemelési szakig nem jutott el, tavaly mindössze az öt regisztrált bűncselekmény közül egy esetben történt vádemelés. (A regisztrált bűncselekmények körébe tartoznak azok az esetek is, amikor megszüntetik vagy felfüggesztik a nyomozást, de ide tartoznak a feljelentés-elutasítások is.)
Az uszításról szóló jogerős ítéletek főként a szabad véleménynyilvánítás jogának kitüntetett szerepe miatt ritkák. Ez a kitüntetett szerep ugyanis azzal jár, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága csak nagyon indokolt esetekben korlátozható. Ilyen nagyon indokolt esetként szól az Alkotmánybíróság több határozatában is a gyűlöletre uszításról, mondván, az kártékony hatása miatt szükségszerűvé és indokolttá teszi a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
