Az orvosok is utálják a hálapénzt

A magyar orvosok 89 százaléka elutasítja a hálapénzt – derült ki a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) a Szinapszis Kft. segítségével végzett, a hálapénzzel kapcsolatos orvosi és lakossági véleményeket feltérképező közvélemény-kutatásából.

Míg az orvosok 19 százaléka kategorikusan nemet mond a paraszolvenciára, 70 százalékuk ugyan elvben elutasítja, de a jelenlegi magyar egészségügyi rendszerben szükségesnek tartja azt. Utóbbit valamivel meghaladja azoknak az orvosoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint elfogadnak hálapénzt: ők az orvostársadalom 78 százalékát teszik ki, de a szakma 70 százaléka azt mondja, nem mindenkitől venné át a borítékot.

A felmérésben összesen 1319 orvost és 761 civilt kérdeztek meg a hálapénzzel kapcsolatos tapasztalataikról, véleményükről, a minta nem és kor szempontjából kiegyensúlyozott volt, habár a lakossági felmérés esetében némileg felülreprezentált volt az idősebb, az egészségügyi szolgáltatásokat gyakrabban igénybe vevő korosztály.

Hálából adják a betegek?

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a betegek döntő többsége nem hálából adja a hálapénzt, mindössze 14 százalékuknak ez az elsődleges motivációja. Ellenben közel minden második beteg fél attól, hogy enélkül nem jutna hozzá a megfelelő ellátáshoz, vagy a kiszolgáltatottság érzetét akarja csökkenteni a pénzzel (16 százalék).

Az orvosok ennél némileg idealisztikusabb képet dédelgetnek magukban a betegek motivációiról, de azért itt is csak a kisebbség, 31 százalék gondolja azt, hogy a betegek hálájukat fejezik ki pénzben. A fenti számok már csak azért is elgondolkodtatóak, mert ahogy Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke fogalmazott, a jelenlegi törvények szerint a hála a paraszolvencia egyetlen legális ösztönzője.

A 2012-es munka törvénykönyve, majd a július 1-én hatályba lépett új büntető törvénykönyv ugyanis jelentős szigorításokat hozott ezen a téren, utóbbi  291. § (1) bekezdése értelmében aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja (...) három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kivételt jelent azonban ez alól, ha a munkáltató a hálapénz utólagos elfogadására kifejezetten engedélyt ad, ahogy ezt a szigorítások hatályba lépésével számos intézményvezető meg is tette.

Mindenkinek megalázó

A felmérés adatai szerint szinte teljes konszenzus van abban, hogy a paraszolvencia rendszere megalázó a betegekre nézve (a szakma 82, a lakosság 86 százaléka gondolja így), abban viszont már korántsem ekkora az egyetértés, hogy az orvosok számára is megalázó-e a jelenség (az orvosok 87 százaléka, míg a lakosság csupán 44 százaléka van ezen a véleményen).

Ez az eltérés vélhetőleg arra vezethető vissza, hogy a lakosság sem az orvosok valós kereseti viszonyaival, sem a hálapénzből származó bevételeikkel nincs tisztában. Erre utal, hogy az adjunktusok alapbérét 42 százalékuk legalább 250 ezer forintra becsülte, holott az ebben a beosztásban dolgozó orvosoknak csak 10 százaléka vallotta, hogy megkeres ennyit.

Fotó: Rosta Tibor

Ugyanez vonatkozik a hálapénz, mint tervezhető jövedelem megítélésére is. Míg a betegek 85 százaléka azt gondolja, hogy az orvosoknak nem érdeke a hálapénz megszüntetése, mivel az kényelmes és biztos jövedelemforrást biztosít számukra, az egészségügyi szakemberek 82 százaléka éppen az ellenkezőjét vallja: szerintük a hálapénz kiszolgáltattá teszi az orvost azáltal, hogy mértéke kiszámíthatatlan, ezért egyáltalán nem biztosít jól tervezhető megélhetést.

Ráadásul az elmúlt két évben az orvosok kétharmada szerint csökkent a paraszolvenciát adó betegek aránya, és csaknem felük szerint az átadott összeg is kevesebb az elmúlt két évben (ennek számszerű megbecslésére nem vállalkozott a kutatás, és készítői szerint ez nem is lehetséges).

Háromszor ennyiért mondanának le róla

Habár Dénes Tamás, az MRSZ elnöke szerint „csak tiltással és fizetésemeléssel nem lehet megoldani a paraszolvencia kérdését”, a szakmabeliek 90 százaléka a bérrendezést említette első helyen a hálapénz elleni fellépés eszközei között. Azonban ahhoz, hogy lemondjanak a hálapénzről, radikális béremelést várnának: a jelenlegi bérek háromszorosát, beosztástól függően legalább 250-500 ezer forintos alapbért tartanának elfogadhatónak.

Abban az esetben, ha ez megvalósulna – amire a költségvetési realitásokat figyelembe véve nincs sok esély – ,a többség a büntethetőséget is elfogadná. Az orvosok 77, míg a lakosság 81 százaléka szerint elfogadható alapbérek mellett korrupciónak lehetne minősíteni a hálapénz adását és elfogadását is, és ennek megfelelően minden esetben büntethető lenne (megszűnne a külön engedélyek rendszere).

Nyilvánvalóan el lesz törölve

Az MRSZ szerint a hálapénz rendszernek mindenképpen mennie kell, mivel kiszolgáltatottá teszi az orvost és a beteget, megalázó és frusztráló mind az orvos, mind a beteg számára, gátja az egészségügy hatékony működésének, a minőségi szakképzésnek, és az elégedetlenségek következtében az orvosi elvándorlás egyik legfőbb motorja. Emellett a szervezet kiemelte, hogy a hálapénz intézménye a korrupciót is felelősíti, valamint erodálja az orvos és a beteg közötti, a sikeres gyógyító munkához elengedhetetlen bizalmi viszonyt.

Dénes Tamás szerint a hálapénz rendszer „valamikor nyilvánvalóan el lesz törölve”, mivel „mindenki a háta közepére kívánja”, de ehhez előbb a következőknek kell megvalósulniuk: rendezni kell a béreket, „perverz motivációk” helyett „tiszta ösztönzőket” kell biztosítani az orvosoknak, valamint javítani kell a szakképzésben részt vevő oktatók megbecsülését.

A szervezet fontolgatja, hogy népszavazást kezdeményezzen a paraszolvencia büntethetőségéről, de mivel egy hasonló kezdeményezést már elkaszálták 2010-ben, ezért most nagyobb hangsúlyt fektetnek a jogi előkészítésre. Addig is a Hála-Pénz – Hálát a betegtől, pénzt az államtól kampány keretében igyekeznek formálni a közvéleményt, keddtől a Facebook-oldalukon is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!