Hűtlenség miatt is nyomoznak a Biszku-ügyben

A múlt heti, háborús bűntett elkövetése miatti vádemeléstől függetlenül felbujtóként elkövetett kényszervallatás, jogellenes fogva tartás, a magyar állam területe elleni hűtlenség és felségsértés miatt is nyomoz az ügyészség Biszku Béla ügyében - írta a Magyar Nemzet.

A lap csütörtöki számában Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta, hogy az ügyészség határozattal elkülönítette a jobbikos országgyűlési képviselők feljelentésében megjelölt további bűncselekmények miatt indított eljárásokat. E bűncselekmények miatt a nyomozás folyamatban van.

Arra a felvetésre, hogy a közkegyelmi törvény értelmében, miután Biszku Béla betöltötte 60. életévét, egy 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén végrehajtási kegyelemben részesítendő, illetve a 3 évet meghaladó ítélet nyolcad része esne közkegyelem alá, a szóvivő kifejtette: a végrehajtási kegyelem feltételeinek fennállását az eljáró bíróság vizsgálja. Egyben emlékeztetett arra, hogy a Budapesti Nyomozó Főügyészség halmazati büntetésként életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

A Biszku Béla ellen indult bűnügyben eddig háborús bűntett és más bűncselekmény miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékhez. A vádirat lényege szerint az 1956-os forradalom, majd szabadságharc leverését követően Biszku az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt központi, irányító és döntéshozó testületének – és ezáltal a legszűkebb pártvezetésnek –, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt.

A karhatalmi alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el az ország területén: így 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvari ún. „vörös-zászlós” tüntetésen, ahol 3 ember halt meg, majd 1956. december 8-án Salgótarjánban, ahol összesen 46 ember – köztük nők és gyerekek – vesztették életüket.

A vádirat szerint 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárra érkeztek, hogy egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. A gyanús emberek között volt a Magyar Tudományos Akadémia forradalom eseményeiben részt vett 3 kutatója, akiket a házkutatások megtartása után letartóztattak, majd súlyosan bántalmaztak. Az egyik sértett 8 napon túl – több hét alatt – gyógyuló súlyos sérülést szenvedett.

Biszku Bélának tudott ezekről a bűncselekményekről: a róluk szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én megmutatták neki, ő azonban az akkor hatályos törvényi rendelkezések ellenére nem kezdeményezett büntetőeljárást, és a dokumentumokat az irattárban elfektette. Az ügyészség szerint azért, mert a kíméletlen leszámolás keretében történt bűncselekményekre az ő és társai utasítására került sor.