Százmilliárdok titkos beszerzésekre

Több mint 120 esetben kaptak felmentést különböző kormányzati vagy önkormányzati hivatalok 2010 nyara óta a közbeszerzési kötelezettség alól, rendszerint nemzetbiztonsági okokra hivatkozva - írja a Népszabadság. 

A 218/2011-es kormányrendelet  lehetővé teszi, hogy egy beruházás nemeztbiztonsági érdekből mentesüljön a közbeszerzési eljárás alól. Ezzel nem csak gyorsítani lehet a megrendelési folyamatot, de titokban lehet tartani, mit és mennyiért vásárolt az állam.

A titkosított beszerzések száma idén megugrott. 2010 második felében 14 esetben adtak felmentést a hatóságok, 2011-12-ben 35, illetve 33 ilyen határozat született, addigi idén október elejéig már 44 esetben döntöttek így. 

A közpénzből, pályázat nélküli, titkos beszerzések összértékét százmilliárdokra becslik. Így fizették a rendőrség Robotzsaru rendszerét, az Alkotmánybíróság új autóit, a Belügyminisztérum rabszállítóit, vagy a CET befejező munkáit. De titkosították a hajléktalanok elhelyezésére létrehozott Fűtött utca programot és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ingatlanjainak őrzés-védelmét, takarítását és üzemeltetését is.

Nem vacakolnak

Nemzetbiztonsági szempontok miatt a Kossuth tér átalakításának terveit és a belvárosi Olimpia park és a környező utcák felújításának 2,6 milliárd forintos programját is titokban, nyilvános pályáztatás nélkül rendelték meg. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy "mind az Országgyűlés elnökétől, mind a miniszterelnök úrtól azt a kérés" érkezett, hogy a Kossuth téri munkálatokkal párhuzamosan, 2014 márciusára adják át a csatlakozó beruházásokat is. 

Bohn Krisztina, a Bohn Mélyépítő Kft. ügyvezetője, Wachsler Tamás, a rekonstrukcióra létrehozott Steindl Imre-program vezetője és Szalados László, a KÉSZ Építő Zrt. vezérigazgatója a felújítás alapkövének lerakásakor a budapesti Kossuth téren 2013. július 5-én.

Fotó: Kovács Tamás

A felmentést az Országgyűlés illetékes bizottsága adja. A kérelmezőknek elvileg minden esetben alaposan meg kell indokolniuk, hogy a projekt miért érint az ország "alapvető biztonsági érdekeit". A közbeszerzések alóli felmentéseket jóváhagyó bizottságok parlamenti honlapján elérhető jegyzőkönyvek alapján is csak találgatni lehet, hogy a mentesült beruházások tényleg megfelelnek-e a kritériumoknak. 

A Terrorelhárítási Központ (TEK) felállítására tízmilliárd forintot szántak 2010 júliusában, az Országos Atomenergia Hivatal bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló létesítéséhez kapcsolódó beruházás pedig 11,2 milliárd forintba került. De akad "szövegbányász rendszer kiterjesztése és supportálása" projekt 154 millió forintért is, pályáztatás nélkül. 

Az is kérdéses, hogy miért kellett az elektronikus útdíjrendszer tavaly őszi, eredménytelenül zárult nyilvános tendere után a projektet az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő beszerzéssé nyilvánítani idén márciusban. Ahogy az sem érthető, milyen pályázat nélküli beruházásra költötték azt a 42 milliárd forintot, amit a honvédelmi és rendészeti bizottság hagyott jóvá. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!