Malvin
9 °C
25 °C

Kezdődik a harc a székely autonómiáért

2013.10.26. 09:44
Vasárnap lesz Erdélyben a Székelyek Nagy Menete nevű demonstráció Kökös és Bereck nevű települések, Gábor Áron születési helye és hősi halálának helyszíne között. Az akcióval Székelyföld helyzetére, az itt többségben élő magyar nemzetiségű közösség autonómiakövetelésére szeretnék felhívni a figyelmet. Milyen területről is beszélünk, az autonómiát kik és miért támogatják, illetve kik és miért ellenzik? – megválaszoljuk, ahogy azt is, volt-e már erre példa a történelemben, és van-e rá példa a mai Európában. A vasárnapi menetet élőben követheti majd velünk percről percre.

Mi az a Székelyek Nagy Menetelése?

A Székely Nemzeti Tanács tüntetése Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen, illetve Székelyföld területi autonómiája mellett. A demonstráció során egy egybefüggő menetoszlopot alakítanak ki Bereck és Kökös, az 1848-49- es forradalom és szabadságharc hőse, Gábor Áron szülőfaluja és halálának helyszíne között, 54 kilométer hosszúságban. A tüntetésre mintegy 150 ezer embert várnak Erdélyből és Magyarországról.

1380259796 1837

Milyen autonómiát szeretnének a székelyek?

Terület autonómiát, Székelyföld nemzeti alapú eurórégióvá alakítását. A fő cél Székelyföld Önkormányzatának megalapítása saját törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatósággal. A Székely Nemzeti Tanács szerint ez nem sértené Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. Hivatkoznak az Európa Tanács 1993/1201. számú ajánlására is, amely előírja, hogy ha egy régióban a kisebbségek a lakosság számához viszonyítva többségben vannak, autonóm vagy helyi hatóságokkal, vagy saját történelmi és területi feltételeknek megfelelően, sajátos státussal rendelkezzenek.

Mely romániai magyar pártok támogatják a vasárnapi demonstrációt? 

Az összes romániai magyar párt támogatja az eseményt, és részt is vesz azon. Az RMDSZ például 50 busz indításával vesz részt a menetben. A szervezők szerint nem lehet előre tudni, mely pártok hol kapcsolódnak be, kivéve az Erdélyi Magyar Néppártot, amely előreláthatóan Maksára – és környékére – koncentrál, ahol ők adták a polgármestert.

Mely magyarországi pártok támogatják?

  • Az MSZP-től a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
  • A Demokratikus Koalíció szerint ezek a magyarországi megmozdulások nem segítik a székelyföldi autonómia ügyét, sokkal inkább hátráltatják azt: „A székelyföldi autonómia a romániai magyar közösségek és a többségi társadalom ügye, amelyet a romániai politikai erőknek és szervezeteknek közösen kell megoldaniuk”. A DK az autonómiát egyébként támogatja.
  • Az Együtt-PM Szövetség azt írta, támogatja Székelyföld kulturális autonómiatörekvéseit: „A tagjaink és aktivistáink maguk dönti el, a felvonuláson való részvétellel is kifejezik-e ezt az álláspontunkat”.
  • A Jobbik támogatja a menetet, október 26-án a párt vezetői és tagjai buszokkal indulnak a vasárnapi menetelésre. A párt két busszal körülbelül 100 emberrel vesz részt.
  • Az LMP is az ügy mellé áll, egy kisbusszal és néhány személyautóval mennek a helyszínre. 
  • A Fidesz is támogatja demonstrációt, ezért minden tagját és támogatóját arra kérik, hogy vegyenek részt vasárnap a Székelyföld területi autonómiája melletti budapesti szimpátiatüntetésen. A párt külön delegációt nem küld a székelyek nagy menetelésére: "a székely autonómiát Romániában kell kivívni, így az erdélyi megmozdulást az ottani magyar szervezetek alakítják" − nyilatkozta Hidvégi Balázs országgyűlési képviselő.

Mi történt az elmúlt tíz évben az autonómiával kapcsolatban? 

  • 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács a romániai parlament elé terjesztette a Székelyföld autonómiájának − egyik − tervezetét. A törvényjavaslatot a képviselőház és a szenátus is elutasította.
  • 2006. március 15-én közfelkiáltással fogadta el mintegy húszezres tömeg a Székely Nagygyűlés autonómia-kiáltványát a romániai Székelyudvarhelyen. Ugyanebben az évben nem hivatalos népszavazást tartottak Székelyföld autonómiájáról: 254 településen 395 008 ember szavazhatott, az igenek aránya 99,31 százalék volt. Decemberben először tanácskoztak a román parlament épületében az autonómiáról magyar és román politikusok, szakértők, egyetemi tanárok, politológusok és újságírók. 
  • 2013. március 10-én világszerte tüntettek Székelyföld autonómiájáért. Az erdélyi (marosvásárhelyi) megmozdulással egy időben több magyarországi, nyugat-európai és észak-amerikai nagyvárosban is demonstrációkat tartottak. Májusban Törvénytervezetet nyújt be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a román törvényhozásban Székelyföld területi autonómiájáról. Az RMDSZ a küszöbönálló romániai alkotmánymódosítás kapcsán kérte: államalkotó tényezőkként ismerjék el a nemzeti kisebbségeket, biztosítsák a nemzeti, közösségi szimbólumok használatát. A szervezet javasolta, hogy a román nyelv mellett a nemzeti kisebbségek nyelvét is hivatalos nyelvként lehessen használni egyes régiókban.

Mit mond Orbán?

Orbán Viktor 2010-ben azt mondta:

„Az autonómia ügye egy nagyon nehéz európai ügy. Vannak ellenlábasai. Nemcsak a többségi nemzetek részéről Európa keleti fertájáról, hanem a nyugati részről is. Az autonómiáért harcolni kell. Minden nap”.

Idén július 23. és 28. között a székelyföldi Tusnádfürdőn rendezték meg a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, amelyen több magyarországi és erdélyi politikus bírálta azt a bukaresti közigazgatási átszervezési tervet, amely a Székelyföldet román többségű régióba olvasztaná be. A román sajtóban nagy visszhangot kapott Tőkés László azon javaslata, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek felett úgy, mint Ausztria Dél-Tirol felett.

Hogyan reagáltak erre a románok?

„Az a tény, hogy ilyen múltba forduló politikai nézetek a magyar kormány első számú képviselőinek a jelenlétében hangzottak el, megingathatja a román állampolgárok bizalmát a magyar-román stratégiai partnerség szilárdságában és aláássa a kétoldalú együttműködést”

– olvasható a román külügyi közleményben. A román kormány szerint Tőkés László nem érti a mai európai konstrukciót, és nem képes meghaladni a szűk etnikai szempontokat, ha „népirtásnak" nevezi a kormány közigazgatási átszervezési tervét. Traian Basescu, román államfő korábban azt nyilatkozta, hogy elvileg létezhet magyar többségű régió, de Kovászna és Hargita nem tudja eltartani magát: „Hallottam, a marosvásárhelyi tüntetésen azt követelték, hogy maradjon helyben az adó. Ha abból kéne megélniük, amit abban a két megyében termelnek, a legszegényebbek lennének európai szinten".

Miért vörös posztó az autonómia a románoknak?

A kilencvenes évek elején két szomszédos állam, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése is táplálta a román politikai elit területi autonómiával szemben támasztott félelmeit. Akkor azt gondolták, hogy Székelyföld területi autonómiája egy későbbi kiválás felé tett első lépés lehet. Sérelem még, az 1953-tól '68-ig tartó székely autonómia, amit Sztálin erőszakolt rá Romániára, és ilyet még egyszer nem akarnak átélni.

De ugyanilyen elutasítást vált ki az is, hogy egy olyan országgal szemben szerezte meg mostani területi egységét Románia, ami az 1900-as években teljesen figyelmen kívül hagyta a román autonómia-törekvéseket. Sokan azt is problémásnak tartják, hogy a rendszerváltás óta kidolgozott autonómia tervezetek egymásnak ellentmondó tervezetek, amelyek kidolgozásánál nem vontak be elismert román szakembereket, illetve megismertetésük a közvéleménnyel gyakorlatilag nem iskerült.

Mitől tartanak a románok?

A román többség szerint a területi autonómia megbontaná Románia jelenlegi közigazgatási egységét, ráadásul ha egy kisebbséget különleges jogokkal ruháznak fel, akkor az a többi kisebbséggnek is példa lehet. De Koszovó páldája is ijesztő lehet Romániának: egyre több állam ismeri el az autoonóm területet önálló államként.

Emellett valószínűleg egy román politikus sem jönne ki jól a román választópolgárok előtt abból, ha a székely autonómiát támogatná. Illetve egy autonóm térségben sokkal szorosabb kapcsolatot tudnának kialakítani a romániai magyarok az anyaországgal, amivel Románia úgy érezhetné, Magyarország ezzel komolyan bele tudna szólni a román belügybe.

Mitől tartanak a magyarok?

A román fejlesztési régiók közigazgatási szervekké való átalakítása azért számít kulcskérdésnek, mert a romániai magyarok félnek attól, hogy ez gyengíti majd a megyei autonómiat, illetve attól, hogy ez alkalmat ad a Hargita, Kovászna és Maros megyékben még létező magyar etnikai többség nagyobb egységekben való feloldására.

Mekkora a Székely autonómia támogatottsága a romániai magyarok között?

Az elmúlt 20 évben több ilyen felmérés is született: általában elmondható, hogy 85 százalék fölötti az autonómia támogatottsága.

Mekkora az autonómia támogatottsága a románok között?

Tíz és tizenöt százalék között mozgott az elmúlt években. Ennél magasabb sohasem volt.

Megvannak-e jelenleg Romániában az autonómia jogi keretei?

Jelenleg a törvényi keretek nem teszik lehetővé az autonómiát. A kulturális autonómia kapcsán az RMDSZ beadott egy törvénytervezetet, ami a román parlament előtt van. Vannak, akik szerint ezzel több gond is van. Az egyik, hogy ezt a romániai magyarok többsége nem érezni valódi kulturális autonómiának, a másik, hogy ez leginkább az RMDSZ vezető szerepét erősítené. Ráadásul a román fél részéről semmilyen nyitottság nem mutatkozik az elfogadására. A területi autonómia pedig elképzelhetetlen alkotmánymódosítás nélkül.

Van olyan vélemény, hogy a régiókat lehetne esetleg úgy alakítani, hogy az a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegye az etnikai határokat, de a román állam ezt is elutasítja. Ahogy azt is, hogy az alkotmányban szerepeljen a speciális státuszú régió fogalma.

Volt-e valaha székely autonómia?

Igen. Már a XIII. századból vannak írásos utalások a székelyek sajátos területi önrendelkezésére. A székek területi önkormányzatként működtek, a székelyeknek emellett önálló jogrendszere volt, melyeket elsősorban a székely nemzetgyűléseken elfogadott törvények, rendeletek alapoztak meg. A székelyek az uralkodónak nyújtott katonáskodásért cserébe előjogokat (például adómentesség) élveztek. A székely önrendelkezést már az Erdélyi Fejedelemség, majd a Habsburgok is különböző eszközökkel igyekeztek megnyirbálni. A székelyek önrendelkezési joga az 1867-es kiegyezés utáni közigazgatási átszervezéssel szűnt meg.

Hosszú idő után érdekes módon Sztálinnak köszönhettek egyfajta névleges autonómiát a székelyek. 1952-ben addig nem hagyta jóvá az új román alkotmányt, amíg abban nem szerepelt a Magyar Autonóm Tartomány létrehozása. A Marosvásárhely központtal egészen 1960-ig működő területen 780 ezren laktak, a lakosság háromnegyede magyar volt, és a legfontosabb tisztségeket is ők töltötték be. Később 1960-ban megváltoztatták a tartomány területét, amivel a magyar lakosság arányát 77 százalékról 62 százalékra csökkentették. Ekkor jött létre a Maros-Magyar Autonóm Tartomány, amit az 1968-as közigazgatási átszervezéskor Ceasuscu kezdeményezésére végleg felszámoltak. Helyét a nem etnikai alapon szervezett három megye Hargita, Maros és Kovászna vette át.

Milyen nemzetközi példák vannak az autonómiára Európában?

Európában számos jól működő területi autonómiára találunk példát, és az önrendelkezéshez jutott régiók legtöbbször érzékelhető gazdasági fellendülésnek indultak. Beszélhetünk kulturális és területi autonómiáról. Magyarország például teljes kulturális autonómiát biztosít az itt élő kisebbségeknek szabad nyelvhasználattal, anyanyelvi iskolákkal, önálló kulturális élettel.


View Autonóm területek in a larger map

Európában számos jól működő területi autonómiára találunk példát:

  • Olaszország északi részén a német többségű Dél-Tirol teljes területi autonómiát élvez: az adók 90 százalékát visszakapja, hivatalos kétnyelvűség van és az olasz és ladin kisebbséget semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érheti.
  • Spanyolország 17 autonóm közösségre tagolódik, amelyek közül a legmagasabb szintre Galícia és Andalúzia mellett Katalónia és Baszkföld jutott. Az alkotmány elismeri a régiók önkormányzáshoz való jogát, nyelvhasználatát, zászlaját, sőt saját igazságügyi szerveit is.
  • Korzika Franciaország 26 régiója közül az egyik, de a többiekhez képest szélesebb körû területi és közigazgatási autonómiát élvez, önálló döntéseket hozhat az oktatásügy, a regionális fejlesztés, a környezetvédelem és a kultúr-politika területén, de törvényeket nem alkothat.
  • Sajátos autonómiát élveznek Finnországon belül a svéd többségű Åland-szigetek, amelyeknek saját kormányzója van, és az anyanyelvhasználat és a tartományi választójog mellett az ålandi ingatlantulajdont is védelem illeti.

Igaz-e hogy a székelyföldi magyarság a legnagyobb egy tömbben élő kisebbség Európában, akiknek nincs autonómiájuk?

Igaz. Európában egyébként a legnagyobb arányban az albánok laknak anyaországuk határain kívül, a legnagyobb számban pedig az oroszok.

Mit nevezünk egyáltalán Székelyföldnek és ott milyen arányban élnek magyarok?

Székelyföld Kovászna és Hargita megye, Maros megye egy része (Marosszék), Fehér és Kolozs kisebb területeiből (Aranyosszék), valamint néhány településből áll Neamț és Bákó megyékben. Területe 10 000 négyzetkilométer. Az itt élő 808 739 lakosból 609 739 magyar nemzetiségű, azaz a lakosság 75 százaléka.

maros

Autonómia törekvések milyen áldozatokkal jártak más országokban, Európában?

Az ETA baszk terrorszervezet a hatvanas évek elejétől Baszkföld Spanyolországtól való teljes elszakadását követelte. Főként rendőrök és állami hivatalnokok ellen követtek el gyilkosságokat, bombamerényeleteket, embereket raboltak el vagy vonatokat siklattak ki. A legvéresebb évben, 1980-ban 118 halálos áldozatot írtak az ETA számlájára. 

Székely autonómia a neten

2009-ben Székely Nemzeti Tanács lefoglalta a .sic legmagasabb szintű doménnevet, amit a doménnevek kiosztását és felügyeletét ellátó nemzetközi szervezet, az ICANN általában országoknak ad meg. A sic a siculitas rövidítése, amelynek fordítása székelység. A SZNT honlapján az szerepel, hogy „az ICANN kilenc másik régió doménium- (legmagasabb szintű tartomány) nevével egy időben hagyta jóvá a Székelyföldét, a hírekben így kerülhet egymás mellé Székelyföld, Quebec, Skócia, Baszkföld, Bretagne, Cornwall, Anglia, Galícia, Wales és Leon”. A .sic a használható legfelsőbb szintű doménnneveket felsoroló legfrissebb adatbázisban azonban nem szerepel.