Péter, Pál
14 °C
30 °C

Kishantosiak: Háború indul a földekért

2013.11.04. 09:56 Módosítva: 2013-11-04 09:58:51

„Erőt kell mutatnunk!" – fogalmazott Rodics Katalin, a Greenpeace regionális kampányfelőse, miután bejelentette: „értékmentő mozgalmat” indítanak Kishantos mellett. A zöld szervezet szerint a kishantosi ökogazdaság a demokráciát, a fenntarthatóságot és a termőföld jelentőségét szimbolizálja, emellett egy élő példa a helyi közösségek újjászervezésére.

A mozgalom első lépcsője az a nyílt levél, amit egy külön erre a célra létrehozott honlapon tettek közzé, és amelyhez eddig több mint 5 600-an csatlakoztak. Szerdán 50 dán diák érkezik Kishantosra, akik szintén csatlakoznak majd a központot védő „szimbolikus élőlánchoz” – mondta Ács Sándorné ügyvezető. A mozgalom további irányvonaláról egy délutáni megbeszélésen egyeztettek a résztvevő civil szervezetek.

Nem adták, elvették

Hétfőn 9 órára érkeztek meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) Fejér megyei képviselői, hogy átvegyék a földeket a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtól (KVK). A négyfős delegáció terepjárókkal járta körbe a földeket, ami a tegnapi esőzés miatt tudósítónk szerint eléggé nehézkesnek bizonyult. Az egyik tábla határára érkezve a terület új bérlői terepjáróikkal elállták az utat, és csak az ügyvezető, Bolye Ferenc kérésére szabadították fel azt. A KVK-t vezető Ács Sándorné által farkashordához hasonlított konvoj ezután végig részt vett a bejáráson, a terepjárók zord látványát még zordabb tekintetekkel kiegészítve.

A földek bejárása után élénk vita alakult ki az NFA képviselői és a kishantosi központ vezetői között: előbbiek bejelentették, hogy a földeket átvették és megkérték az új haszonbérlőket, hogy aláírásukkal tanúsítsák az átvételt. A kishantosiak álláspontja szerint viszont a földeket előbb nekik kellett volna átadniuk, amire csak bizonyos dokumentumok bemutatása után lettek volna hajlandóak.

Mit pofázol bele?

A tárgyalási itt megakadt, egy idősebb nyertes sértegetni kezdte a Greenpeace ügyvédjét ("Mit pofázol bele, te szarházi! Menj innen a picsába!"). A haszonbérlőket hazaküldték, és a központ irodájában (KVK) folytatódott a kötélhúzás. Végül nyilatkozatban rögzítették, hogy a kishantosiak szerint a föld átadása hivatalosan nem történt meg.

Ezért nem adják

A kishantosiak nyilatkozatukban rögzítették, hogy habár a földhaszonbérleti szerződésük október 31-én valóban lejárt, ez Lepsényben sem volt akadálya annak, hogy a korábbi bérlő háborítatlanul tovább gazdálkodhasson. Ezért a jogegyenlőségre hivatkozva a lepsényi földeket bérlő Dél-Balaton Agro Kft.-vel azonos elbánást követelnek. A KVK arra is felhívta a figyelmet, hogy a szomszédjukban egy 9000 hektáros óriásbirtok van, amit egy német tulajdonú cég bérel az államtól. Szerintük ha valóban az átlagos birtokméret csökkentése lett volna a cél, akár ott is kezdhették volna.

Harmadsorban felhívták a figyelmet arra, hogy mivel az NFA pályázati eljárását „súlyosan jogsértőnek” találják, ezért az az alapján kötött szerződések álláspontjuk szerint semmisnek tekinthetők. A nyilatkozatban végül arra is kitértek, hogy mivel a központ a német állam támogatásával jött létre, ezért ha annak szakmai alapjait felszámolják, akkor az azok lefektetésére áldozott pénz visszajár a német adófizetőknek. Végezetül kijelentették: a fentiek értelmében a földet nem áll módjukban átadni.

Tudósítónk szerint az NFA átvett egy hivatalos jegyzőkönyvet arról, hogy a kishantosiak nem ismerik el a terület átadását. Az NFA-val folytatott tárgyalások eredményét Ács Sándorné, a központ ügyvezetője győzelemként értékelte. Ács Sándorné úgy fogalmazott, hogy "amin keresztülmentek, az nem embernek való" és "bebizonyosodott, hogy az állam képviselői folyamatos törvénysértéssel maffiákat szolgálnak, (...) látszólag törvényes eszközökkel kirabolnak valakit". A kishantosi mintagazdaság ügyvezetője szerint innentől kezdve háború indul, mivel a békés eszközök elfogytak. 

A kishantosiak szerint tehát az NFA anélkül adta át a nyerteseknek a kishantosi földeket, hogy a kishantosiak azt átadták volna az NFA-nak, ami szerintük törvénytelen.

A Greenpeace-es Rodics Katalin elmondta, a szervezetük kikérte az NFA-tól a nyertes pályázatokat, de a 15 napos határidőn belül azokat nem kapták meg. A Greenpeace bejelentette, hogy létrehoznak egy riadóláncot, aminek révén két-három órán belül kinn tudnak lenni a földeken, ha a nyertesek elfoglalnák őket.

A civilek ki vannak borulva

A VÉSZ képviselői korábban egyenként akarták felkeresni a nyertes pályázókat, hogy megpróbálják rábeszélni őket arra, hogy mondjanak le az elnyert földjükről. Az akciójuk tudósítónk szerint ugyanakkor valószínűleg nem járt eredménnyel, mert az új bérlők a bejáráson vettek részt.

A helyszínen nagyjából 100 civil jelent meg, köztük gazdálkodók és idénymunkások, illetve a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) kb. két tucat aktivistával. A kishantosiak mellett támogatóként megjelent az LMP-s Szél Bernadett is, aki korábban többször kiállt az ökogazdaság ügyéért, és a hétfői események után kilátásba helyezte, hogy a parlamentben újból fel fog szólalni a témában. 

Pár napja egy férfi meztelenül demonstrált Budapest belvárosában Kishantos megmentéséért.

A biocsoda vége 

A 452 hektáros, állami tulajdonú földön 21 éve üzemelt a biogazdaság, amely egyúttal népfőiskolát is működtetett. Az agrártárca alá tartozó NFA által koordinált állami földhaszonbérleti pályázaton azonban a tíz részre szabdalt föld egyik szeletét sem kapták meg, holott mind a tízre nyújtottak be pályázatot (az ezzel kapcsolatos cikkünket itt olvashatja). 

A nonprofit kft.-ként működő mintagazdaság szerint a pályázataik a gazdasági terveket értékelő szubjektív pontokon bukhattak el, de sejtések szerint a politika is közrejátszhatott abban, hogy helyi polgármester és egykor salgótarjáni építési vállalat is nyert földet.

Az ökogazdaság mellett rengetegen kiálltak, de az eddigi jogi kifogások leperegtek az NFA-ról: szerintük jogszerű pályáztatással az agrárközéposztályt hozták helyzetbe, szubjektív pontok nincsenek, biogazdálkodni pedig egyébként sem kötelező. Az ökogazdaság képviselői viszont a Nemzeti Vidékstratégiára hivatkoznak, ami elvileg követendő példának tartja a Kishantoshoz hasonló kezdeményezéseket.

Kishantos ügye nem kerül az Országgyűlés elé

Az MTI információi szerint hétfőn a parlament mezőgazdasági bizottságának döntése alapján a kishantosi biogazdálkodási és népfőiskolai program folytatásának lehetővé tételéről szóló országgyűlési határozati javaslat nem kerül az Országgyűlés napirendjére.

A határozati javaslatot – amelyet Szabó Rebeka (független) terjesztett be – a testület 6 igen és 14 tartózkodás mellett utasította el. A képviselő kifogásolta, hogy az NFA nem hosszabbította meg a központ haszonbérleti szerződéseit. Szabó Rebeka azzal érvelt, hogy olyan cég is a mostani nyertesek között van, amelynek a tevékenységi körében nem szerepel a mezőgazdaság.

Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke kifejtette: nem jellemző, hogy az Országgyűlés olyan határozati javaslatot fogadna be, amelyet egy cég érdekében nyújtottak be. Ezzel a javaslatot nem szokásos parlamenti indítványnak minősítette, szerinte a testületnek ebben a kérdésben nem volt, és nem is lesz semmilyen jogköre.