Egy egész tanszéket kirúgna a Pécsi Egyetem

Az alkotmány- és alapjogi oktatóinak elbocsátására készül a Pécsi Tudományegyetem (PTE) jogi kara, és teljesen megszüntetné az adatvédelemmel, médiaszabadsággal kapcsolatos alapjogokat kutató, az országban egyedülálló Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszéket, illetve Kutatóintézetet (IKJK) is. A csoportos létszámleépítés ellen tiltakozó petíciót összesen több mint ötven, magyar egyetemeken tanító professzor írta alá, köztük Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman és Kukorelli István volt alkotmánybíró is.

A Pécsi Egyetem jogi karán – ahogy a több más vidéki egyetem jogi karán is – az elmúlt években jelentősen csökkent a hallgatók létszáma, és a forráskivonások is érzékenyen érintették az intézményt. Azokon a karokon, ahol kevesebb a diák, komoly bevételkieséssel kell számolnia az egyetemnek, miközben az oktatói kar, illetve az adminisztratív dolgozók nagy hallgatói létszámra rendezkedtek be – indokolta meg a tervezett elbocsátásokat a PTE egy sajtóközleményben, hozzátéve, hogy az elbocsátások előtt szervezeti átalakításokkal és a működés racionalizálásával is próbáltak spórolni.

A helyzetet jól ismerő, névtelenséget kérő pécsi források szerint ugyanakkor a rossz anyagi helyzetet  a racionalizáláson túl sem csak kirúgásokkal lehetett volna megoldani, mivel a kar egyes tanszékei – köztük a megszüntetni kívánt informatikai és kommunikációs tanszék – is sikeresen és rentábilisan működnek, az oktatók európai uniós kutatásokban vesznek részt, és tanácsadói munkákat is hoznak a tanszékre. Az esetleges alternatív finanszírozási módokról azonban a vezetők nem kérdezték meg a kar oktatóit. 

Forrásaink arról is beszámoltak, hogy az új dékán, Dr. Kecskés László kinevezése óta a vezetők és oktatók közötti egyeztetés szinte teljesen megszűnt, így a kar irányítása átláthatatlanná vált. Kecskés egyébként egyedüli indulóként, öt évre kapta meg a dékáni címet, annak ellenére, hogy a karon dolgozók – akik véleményt nyilváníthatnak, de nem dönthetnek a dékáni pályázatokról – jelentős része elutasította pályázatát vagy tartózkodott a szavazáson.

Informátoraink szerint Kecskés első intézkedése dékánként az volt, hogy fiát, Kecskés András adjunktust a kari tanáccsal megszavaztatta a Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék vezetőjének. Az előfordul, hogy generációk tanítanak egy adott karon, az viszont nem elegáns, hogy vezetőként valakinek az első lépése a fia előléptetése – mondta az egyik forrásunk.

A petíciót kísérő levél szerint a tanszék megválna Chronowski Nórától, az Alkotmányjogi Tanszék docensétől is, akit a dokumentum nemzedéke egyik legkiválóbb alkotmányjogászának nevez. Forrásaink viszont úgy tudják, hétfő este a kari tanács úgy határozott, docenseket nem bocsátanak el. „Nagyon bizonytalan az egész helyzet, csak pletykákból tájékozódunk” – mondta egyikük.

A PTE azzal indokolta a bizonytalanságot, hogy csak november közepén fognak egyeztetni a leépítésekről a közalkalmazotti tanáccsal, és amíg erre nem kerül sor, addig nem adhatnak információt a konkrét létszámmal és a kirúgásra ítéltek munkakörével kapcsolatban. Egy olvasónk információi szerint a Jogi Karról 10-12 embert bocsátanának el, de az egész egyetemen összességében ennél jóval nagyobb leépítést terveznek.

A tervezett csoportos elbocsátás legnagyobb vesztese az Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék lesz, amelynek összes oktatóját elbocsátaná az egyetem vezetése, így a tanszék megszűnne. A petíció írói szerint a tanszéken az országban szinte egyedülálló módon oktatnak és kutatnak olyan alapjogokat, mint az adatvédelem, az információszabadság, a véleménynyilvánítás és a média szabadsága, és itt működik az ország egyik legsikeresebb doktori iskolája is.

Egy olvasónk arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszüntetni kívánt tanszéken a kommunikációs és informatikai jogi doktori képzésnek jelenleg több mint 20 aktív PhD-hallgatója van, ami hazai viszonylatban kiemelkedő szám. Az elbocsátásokkal megszűnne az egyetlen magyarországi, nyolc éve sikeresen működő infokommunikációs szakjogászképzés is.