Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Ügynökügy: újrakezdődik az 56-os intézet vezetője elleni rágalmazási per

2013.11.07. 16:57
A Kúria csütörtöki döntése szerint újrakezdődik másodfokon az a magánvádas büntetőper, amelyet Bereczki Vilmos volt kisgazda politikus indított Rainer M. János történész, az 56-os intézet vezetője ellen azért, mert az intézet honlapján hálózati személyként tüntették fel.

Az 56-os intézet 2009-ben, Nagy Imre 1989-es újratemetésének 20. évfordulója alkalmából az újratemetéssel kapcsolatos belügyi dokumentumokat töltött fel az internetre.

A közzétett dokumentumokban a magánvádló a hálózati személyek között volt feltüntetve, akikről ugyanott azt írták: a dokumentumok szerint 1989-ben a hálózata tagjai voltak, és az 1989. június 16-ával kapcsolatos tervekben e minőségükben számoltak velük.

 A honlap szerint a magánvádló az 1989-es iratokban "Palotás" néven szerepelt. Beszervezésének dátuma 1971, 1987-ben titkos munkatárs volt, ami hálózati személyek esetében a legmagasabb besorolás, úgynevezett 6-os kartonja szerint hazafias alapon, kulturális területen foglakoztatták, Nagy Imre és társai újratemetésének operatív előkészítése során azt a feladatot kapta a magánvádló az általa vitatott iratok szerint, hogy egy másik titkos megbízottal együtt próbáljon meg valakit lebeszélni a rendezvények utáni fáklyás felvonulás megtartásáról. Rendkívüli esetben soron kívül kellett jelentést tennie. Majd augusztus 20-án az SZDSZ rendezvényén kellett részt vennie, és a tapasztaltakról szükség esetén azonnal beszámolnia.

Bereczki Vilmos a rendszerváltás előtt a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt egyik újjáalakítója, majd 1989-90-ben szóvivője volt, az első szabadon választott Országgyűlésben 1990 és 1994 között kisgazda képviselő és a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja, amíg 1991 júniusában pártja kezdeményezésére a képviselők visszahívták e bizottságból.

A Berecki Vilmos által rágalmazás miatt kezdeményezett büntetőperben korábban az első és másodfokon eljáró bíróságok egyaránt bűncselekmény hiányában mentették fel a vád alól Rainer M. Jánost. A magánvádló felülvizsgálati kérelme nyomán azonban csütörtökön a Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet és új másodfokú eljárás lefolytatására utasított.

A Kúria eljárásjogi problémák mellett szóbeli indoklásában kitért arra is: attól, hogy valaki bizonyos belügyi dokumentumokban szerepel, még nem bizonyos, hogy valóban hálózati személy, ügynök volt, legfeljebb az fogalmazható meg, hogy felvetődik vele kapcsolatban ez a kérdés, hisz lehet, hogy az irat éppen arra utal, hogy az érintett célszemély volt.

Berecki Vilmos felszólalásában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a honlapon feltüntetett életrajza szelektív, egyoldalúan tartalmazza az ő, illetve családja tevékenységét, a belügyi iratokban személyes adatainak egy jó része pontatlan, a munkahelyét és a lakcímét is rosszul tartalmazza. Mindez egy politikai indíttatású aljas rágalom lehet a volt kisgazda politikus szerint.

Rainer M. János ügyvédje ugyanakkor azzal érvelt, hogy védence nem tett mást, mint az újratemetés 20. évfordulója alkalmából közzétette az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött iratokat. Ez egy tudományos forrásközlés volt, melyhez ráadásul hozzáfűzték azt is, hogy az iratokból nem lehet biztosan tudni: mit tettek a nyilvántartásban szereplők, egyáltalán megkeresték-e őket akkor a belügyi szervek.