Kishantossal nincs miről tárgyalni
További Belföld cikkek
-
Tisza Párt: amíg ez meg nem történik, addig nem döntünk a főpolgármester-helyettesekről - Autót, pálinkát és még egy grillsütőt loptak, de nem jutottak messzire a gyöngyösi betörők
- Elbúcsúztatták Révész Zsuzsát
- Villamos elé hajtott egy Mercedes Szegeden
- Napokig küzdött a túlélésért egy túrázó a Bükkben
Nem érti a kishantosiak „földvisszatartó” álláspontját a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Az állami földprogramért felelős Bitay Márton szerint az ökogazdaság tagjai minden jogalap nélkül kezdtek háborogni a földterületért.
Az államtitkár az Indexnek azt hangsúlyozta, hogy a 450 hektáros kishantosi földbirtok állami tulajdon, amelyre 20 éves bérleti szerződése volt a társaságnak. 20 éven keresztül használta ezt a területet. A szerződés időtartama azonban idén lejárt, ez nem érhette meglepetésként a Kft-t. A területre meghirdetett pályázaton nem ők nyertek, hanem 7 természetes személy, 1 családi Bt és egy oktatási intézmény. Semmilyen jogalapja nincs a kishantosiaknak, hogy visszatartsák a földet. Ha ezt teszik, akkor „az önbíráskodás klasszikus esetét valósítják meg”.
Bitay szerint a kialakult helyzet olyan, mintha valaki határozott időre bérbe vett volna egy lakást, majd a lejárt határidő után nem lenne hajlandó kiköltözni, mondván, az új bérlő szerinte nem megfelelő.
Az államtitkár elmondta, hogy a kishantosiak közül eddig senki nem kereste meg, de nem is nagyon lenne miről tárgyalni a gazdaság képviselőivel.
Pénteken reggel a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot támogató Greenpeace-aktivisták kivonultak Kishantosra megvédeni a szerintük jogtalanul odaítélt földet, miután az állami földbérleti pályázat egyik nyertesének munkagépei művelésbe vették a földet. Később a rendőrséget is kihívták a területre.
Bitay szerint érdekes jogértelmezés, hogy azért maradjon az állami tulajdonú föld a kishantosiak birtokában, mert szerintük rossz döntés született a pályázaton. Egyébként a kishantosi gazdaság utolsó néhány éves működése is a földalap jóindulatának volt köszönhető. A gazdaság ugyanis eredetileg ingyen kapta meg használatra a birtokot, annak fejében, hogy a szerződésben vállalt fejlesztéseket, beruházásokat megvalósítják. Ezt nem végezték el, így bírósági ügy lett belőle.
A pervesztes Kishantosnak ezután már bérleti díjat kellett volna fizetnie, amit nem tett meg, ezzel közel 30 millió forint kárt okozva az államnak. Az előző kormány el is indította a felszámolási eljárást, amelyből – Ángyán József közbenjárására – a földalap által biztosított részletfizetési kedvezménnyel tudott csak szabadulni. Így tudta egyáltalán kitölteni a 20 éves bérleti jogviszonyát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
