Előd
7 °C
16 °C

Gyorstalpalón képzik az egyetemi kancellárokat

2013.11.08. 11:30 Módosítva: 2013-11-08 11:39:13

Hét hónapos előkészítés után elkészült az előterjesztés a kormány részére az új felsőoktatási törvényről. A végleges változat már nem tartalmaz jelentős módosításokat az eddig megismert koncepcióhoz képest.

  • A felsőoktatási intézményeket az oktatott tudományterületek, az oktatók képzettsége és a tudományos munka alapján négy kategóriába sorolják és ennek megfelelően támogatják: lesznek nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák.
  • Az intézmények csak olyan szakokat oktathatnak, amelyekre megfelelő felkészültségük van.
  • Oktatói és kutatói munkakörökben pedig legfeljebb hetvenéves korig lehet dolgozni.
  • Átalakul a támogatási rendszer. A támogatások 70 százalékát a hallgatók viszik az intézményhez a fejkvótákon keresztül. Ahová sokan mennek, mert azt a képzés értékesnek gondolják, az az intézmény nagyobb támogatást kap. A források 30 százalékát osztják ki kutatásra és fejlesztésre a főállású minősített oktatók aránya, a doktori iskolák és a doktori törzstagok arányában, illetve a hallgatók Országos Tudományos Diákköri Konferenciáin elért eredményei alapján.
  • Hogy a támogatások csökkenése miatt  ne omoljanak össze azonnal a kis főiskolák, az átalakulás első évében ezeknek a főiskoláknak a hiányát az állam még 80 százalékkal, a következőben már csak 50-60 százalékkal, majd a harmadikban már csak 20 százalékkal pótolja ki.
  • A rektort ismét az egyetemi szenátus választhatja meg, de az ő szerepe csak az oktatással, képzéssel, kutatással kapcsolatos kérdésekre korlátozódik
  • Az egyetemek gazdasági irányítását a kancellárok veszik át. Ők azokat az egyetemi döntéseket meg is vétózhatják, amelyek veszélyeztetnék az intézmény gazdálkodását. A kancellárokat a nemzeti tudományegyetemek és az egyetemek élére a miniszterelnök bízza me, a főiskolákra és a közösségi főiskolákra a miniszter. Megbízatásuk öt évre szól. Ők lesznek a munkáltatója a felsőoktatási intézmény nem oktatói munkakörben dolgozó alkalmazottainak.
  • Az állami felsőoktatási intézményekben legalább háromtagú fenntartói testületet is létrehoznak, amelynek főként ellenőrző szerepe lesz: véleményezik a pénzügyi beszámolókat, a költségvetést és a stratégiai terveket.  A tagokat ide az oktatásért, az állami vagyonért, illetve az egyetemprofiljáért felelős miniszter delegálja. A fenntartói testület ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt a rektor vagy megbízottja és a kancellár. 

Az előterjesztésben pontosították azokat a feltételeket, amelyek alapján valaki kancellár lehet. Szeptemberben Klinghammer István felsőoktatási államtitkár azt mondta: a végzettségnél sokkal fontosabb lesz az, hogy olyan emberek legyenek kancellárok, akiknek már van tapasztalat nagyobb szervezetek irányításában.  

Kancellár az lehet,

  • aki már legalább hároméves felsővezetői tapasztalatot szerzett olyan egyetemnél vagy  cégnél, amelynek költségvetése az irányított egyetem költségvetésének legalább 1/20-át, alkalmazotti létszáma pedig az egyetemen foglalkoztatott létszám legalább 1/40-ét elérte
  • aki egy világnyelvből tárgyalóképes nyelvismerettel rendelkezik
  • a nemzeti tudományegyetem egyetemi kancellárjának mesterfokozattal kell rendelkeznie, a főiskolai, közösségi főiskolai kancellárjának legalább alapfokozattal és – ez egy érdekes pont – a megbízás időtartama alatt teljesítenie kell a kormány által meghatározott továbbképzést.

Érdekes klauzula az is az előterjesztésben, hogy ha a kancellárnak nincs felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettsége, akkor gazdasági ügyekben az ellenjegyzési jogot (vétójogot) akkor gyakorolhatja, ha

  • szerez ilyen diplomát
  • vagy dolgozik mellette olyan legalább középfokú végzettséggel és pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező beosztott, aki igazolni tudja  a kötelezettségvállalás szabályszerűségét, a szabad előirányzat rendelkezésre állását.

A felsőoktatási koncepciót ebben a cikkünkben ismertettük részletesen.