Gyöngyi
9 °C
9 °C

A választások utánra tolták a kilakoltatási balhékat

2013.11.11. 14:06
Az idén minden korábbinál hosszabb időtartamra, kereken fél évre megtiltotta a kormány a kilakoltatásokat, a feltorlódott ügyek intézése az országgyűlési választás után májusban indulhat újra. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara szerint a problémákra nem a végrehajtási törvény gyengítésében kellene a megoldást keresni, hiszen a moratóriumok bevezetése óta érzékelhetően romlott a tartozások visszafizetési morálja.

A nyár végén többször is lezárta a Terrorelhárítási Központ az Orbán Viktor miniszterelnök budai házát körülvevő utcákat, mert a környéken devizahitelesek tüntettek. A demonstráló csoport sikernek könyvelheti el, hogy a kormány az idén megduplázta a szokásos téli kilakoltatási moratóriumot, és elrendelte, hogy végrehajtók november elejétől egészen április végéig állítsák le az önkényes lakásfoglalás kivételével az ingatlanokra vonatkozó végrehajtásokat.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara tiszteletben tartja a kormány döntését, de Krejniker Miklós elnök szerint nem a végrehajtási törvény gyengítése a megoldás a problémákra.

A kamara adatai szerint a klasszikus devizahiteles ügyek alig 1 százalékát teszik ki a bíróságok végrehajtással végződő ítéleteinek. A devizahitelesek megsegítése így lényegében megakadályoz egy sor más, nem bankhitellel kapcsolatos ügy rendezését is.

A kamara statisztikája szerint évente összesen 470-480 ezer új ügyben kell intézkedniük. Ezeknek a túlnyomó többsége. 65-70 százaléka azonban nem éri el a 100 ezer forintos nagyságrendet sem, többnyire kis értékű parkolási, közüzemi vagy közösköltség-tartozásokról szól. A végrehajtási érték csupán az esetek 15-20 százalékában éri el az egymilliót vagy annál jóval magasabb összeget.

A kamara elnöke szerint idén a tavalyi adatokhoz képest szinte elenyésző lesz a kilakoltatások számában megfigyelhető növekedés, 270-280 eset lesz 2013-ban a végső adat. Jövő májusban azonban várhatóan jóval magasabb lesz az éves átlagnál az ilyen típusú ügyek száma, hiszen a hónapok alatt feltorlódott ügyeket akkor kell majd elintézni.

Krejniker Miklós szerint a moratórium nem jó fegyver a tartozásokhoz vezető bonyolult társadalmi-gazdasági problémákra, hiszen a végrehajtás korlátozásával az ügyek egész korábbi bírósági szakaszának jogossága megkérdőjeleződik, ami rossz üzenet, hiszen a moratóriumok bevezetése óta kifejezetten romlott a fizetési morál. A kamarai elnök hangsúlyozta, hogy a végrehajtók nem szimpátia alapján döntenek a kilakoltatási ügyekben sem, úgynevezett ügyellátási kényszer alapján kötik tevékenységüket a bírósági ítéletek.