Gyöngyi
9 °C
9 °C

Szemétszállító kamionok esnek magyar fogságba

2013.11.14. 15:38

Bár az országon csak átgurultak volna a feldolgozásra váró hulladékot szállító kamionok, több is Magyarországon rekedt a Demeter-III néven októberben indított és a tervek szerint az év végéig zajló akcióban – értesült az Index.

A razziát az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF), közkeletű nevén a zöldhatóság bonyolítja le. Az ügyet ismerők szerint a szervezet egyetlen célja a bírságolás: a hulladék sorsát nem befolyásoló apró adminisztratív elírások esetén, akár indoklás nélkül feltartóztatják a szállítmányokat, és biztosítási intézkedésként zárlatukat rendelik el.

Ez azt jelenti, hogy a szállítmány addig nem mehet tovább, amíg az érintett fél nem fizeti ki a bírságot, függetlenül attól, hogy jogorvoslattal kíván-e élni az intézkedéssel szemben, vagy sem. (Hogy az akció pontosan mikor indult, nem lehet tudni, a hatóság előre nem jelentette be.)

Demeternek visszacsapnak

A tavaly februárban lebonyolított Demeter-II akcióban is hasonlóan jártak el, igaz, akkor a legmagasabb, 4-5 millió forintos bírságokat szabták ki a szállítókra. A razzia sikeréről akkor Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is beszámolt – és az OKTVF-et vezető, tudományos fokozattal csak vitathatóan rendelkező Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalin tavaly március 15-én kitüntetést is kapott –, ám azóta tucatnyi esetben a bíróság a szállítócégeknek adott igazat. Vagy a kiszabott bírság visszafizetésére kötelezte a hatóságot, vagy új eljárás lefolytatását írta elő, olyan útmutatások alapján, amelyekből már most látható, hogy a bírság legfeljebb a töredéke lehet az eredetileg kiszabottnak. (A hatóság egyelőre ezen eljárások lefolytatásával is adós maradt. Ennek a jogellenesen elnyújtott eljárásrendnek az orvoslására már vizsgálatot folytat a Fővárosi Főügyészség.)

„Három ügyvédi iroda tizenkét ügyfeléből egyikkel szemben sem tudta megvédeni álláspontját a zöldhatóság a bíróságon" – mondta az Index kérdésére Reichert Péter. Az ügyvéd azt is sokatmondónak találta, hogy az érintett ügyfelek mindegyike továbbvihette szállítmányát, miután megfizette a bírságot, noha a nemzetközi hulladékszállítást szabályozó rendelet alapján az illegálisnak minősített szállítások visszafordítását kell elrendelni.

Volt olyan ügy, „amikor a külföldi hatóság az ügyfél tisztázása érdekében maga jelzett a zöldhatóságnak, de a hazai szervezet a másfél évvel ezelőtti megkeresésekre a mai napig nem válaszolt" – hozott példát a kooperáció hiányára az ügyvéd. 

Bevétel helyett kiadás

Így nemcsak, hogy nem hozott pénzt a költségvetésbe az akció, de több esetben inkább vitt is, feltéve, ha a hatóság egyáltalán visszafizette a bírságot. „A megnyert ügyek után is csak esetenként és többszöri felhívásra fizették vissza. Volt, akinek a zöldhatóság jelezte, hogy csak egy részt hajlandó visszaadni, a többit pedig ne kérje az ügyfél" – mondta Reichert, aki szerint a bírságaikat már visszakapott cégek várhatóan polgári peres eljárásban egyéb költségeik megtérítését is követelni fogják.

Az ügyvéd szerint talán épp a tavalyi esetekből tanulva váltott taktikát a főfelügyelőség: ezúttal, a Demeter-III-ban már csak egy-kétszázezer forintos bírságokat szab ki, abban bízva, hogy ekkora összeg után már nem érdemes utánamenniük a cégeknek, akkor sem, ha vitatható a büntetés. „Jobban járnak, ha fizetnek, mert ha az ügy tisztázását választják, akkor hetekig vizsgálgathatják partnereikkel, hogy a késedelem kinek, milyen többletköltséget okoz" – mondta Reichert, megjegyezve, hogy már a Demeter-III kapcsán is van olyan ügye, amelyben az is egyértelmű, hogy a hatóság jogtalanul hivatkozik a hulladékkezelési törvényre, mert az iratokból egyértelműen kiderült, hogy nem hulladékról van szó, és azt a részt a hatóság nem is vitatta.

Négy kamiont október 10-én úgy tartóztatott fel a hatóság, gátolja továbbhaladásukat, hogy a megállítást elrendelő végzést csak öt nappal később meg az áru tulajdonosa. „Már az eljárás kezdetének napján tisztázódott, hogy az OKTVF nem volt illetékes, ám így is egy hétig álltak, mire a hatóság egyszerűen elengedte őket, bírság kiszabása nélkül, az eljárást megszüntetve” – idézte fel az esetet az ügyvéd.

A cég a lefoglaló végzéssel szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be azzal a céllal, hogy a bíróság kimondja, hogy a Zöldhatóság jogszerűtlenül foglalta le a kamionokat. Ennek birtokában már eséllyel perelhet a cég, hogy a foglalás miatt felmerült költségeket a magyar állam térítse meg. Ez egy-egy kamion esetében naponta akár 200 ezer forint is lehet, így a végösszeg ebben az esetben elérheti a hatmillió forintot. „Ezzel tehát ismételten az államnak okozhat kárt a hatóság” – jegyezte meg Reichert.

Csak nálunk volt baj a szállítmánnyal

A legfontosabb ugyanis, hogy a feldolgozandó hulladék mielőbb eljusson a rendeltetési helyére, megfelelően annak az EU-s irányelvnek, hogy a keletkező hulladék minél nagyobb arányban újrahasznosuljon. A magyar hatóságok számára elvileg az a képlet a legegyszerűbb, amelyben Magyarország tranzitországként szerepel: ekkor a küldő és a fogadó ország jelzi a főfelügyelőségénél a feldolgozandó hulladék dokumentációját, a köztes országnak csupán nyugtáznia kell annak tényét.

Ennek ellenére így is több kérelem állt már április óta a zöldhatóságnál, például arra az Ausztriából Romániába irányuló fémhulladék-szállítmányé, amely végül csak október végén tudott elindulni. A kérelem elbírálása fél évig tartott, noha egy ilyen eljárás a nemzetközi tapasztalat szerint, például Romániában vagy Ausztriában pár nap alatt befejeződik.)

Hogy a láncolatban az utóbbi időben épp az egyébként gyakran csak tranzitszerepet betöltő magyarországi szakasz lett a legneuralgikusabb pont, azt jelzi az is, hogy a Reichert által idézett 12 eset mindegyikében – ahol az OKTVF bírságot szabott ki – a szállítmányok végül nemcsak hogy továbbmehettek, de a célországban a tervek szerint hasznosították is őket. Ez igazolja, hogy a szállított hulladékok a feldolgozásra alkalmasak voltak, tehát az OKTVF alaptalanul intézkedett.

„A hatóság hozzáállását jól jellemzi az, amit az egyik perünkben az OKTVF képviselője mondott:

mi értelme volna az ellenőrzésnek, ha nem bírságolnánk?"

– idézett egy jegyzőkönyvbe vett mondatot Reichert. Az OKTVF azzal is védekezik, hogy meg kell akadályozni, hogy „Európa szemetesládájává" változzon Magyarország. Az ügyvéd szerint ez azért is indokolatlan félelem, mert a kifogásolt szállítmányok mindegyike értékes, külföldön újrahasznosításra szánják, így nincs meg annak a veszélye, hogy azt valaki útközben „elhagyná”.

Egy rézkábeleket szállító kamion augusztus vége óta áll Nagylaknál, mert a hatóság szerint rosszul volt kitöltve a dokumentáció. A szállítmány tulajdonosa ugyanakkor csak október végén kapta meg a hivatalos értesítést a lefoglalásról az OKTVF-től. „Ez alatt az idő alatt nem történt semmiféle levelezés a cég és a hatóság között, nem történt semmilyen eljárás, egyszerűen ültek az aktákon” – mondta Reichert.

A szállítmány eredetileg Romániából tartott Szlovákiába, ahol az áru egy részét minőségi kifogásokra hivatkozva visszaküldték volna. A visszaúton állították meg a román határnál. A dokumentáció kitöltésén ejtett hibákért a Zöldhatóság hárommillió forintot követel, amelynek kifizetéséig nem mozdulhat a szállítmány. „Környezetvédelmi szempontból nyilvánvalóan nincsen jelentősége a hibának, ezt mutatja az is, hogy a határozat szerint a bírság befizetése után az kamion folytathatja az útját” – mondta az ügyvéd, aki szerint a bevétel érdekében egyszerűen túszul ejti a hatóság az értékes szállítmányokat, amelyek továbbengedéséért inkább a nagyobb összeget is kifizeti a cég, még ha jogtalannak is érzi.

A hatóság nem hatódik meg

„Következetesen megtagadja a nyilvános adatok kiadását az OKTVF, csak kínkeservesen lehet információkhoz jutni" – mondta Jávor Benedek.  A Párbeszéd Magyarországért Párt társelnöke – aki blogot is vezet a szervezetről – úgy véli, hogy az adatvédelmi hatóság korábbi megállapításai és az ombudsman állásfoglalása már igazolták, hogy az intézmény működése körül számos törvénytelenség érhető tetten.

„Egy kultúrországban már az eddig rendelkezésre álló információk is elegendők volnának arra, hogy azok után egy percig ne maradhasson valaki egy országos hatóság első embere, de úgy tűnik, Magyarország nem ilyen ország" – mondta a politikus, aki szerint a főigazgató mögött „hihetetlenül összezár" a kormánypárt.

Bár Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalin az SZDSZ-ből indult – Jávor egyes információi szerint az MSZP-s Kárpáti Zsuzsa közelében is megfordult –, szoros kapcsolatot ápol a vidékfejlesztési miniszterrel. Fazekas Sándor többször is kiállt a főigazgató mellett, akivel már akkor került üzleti kapcsolatba, amikor a miniszter még Karcag polgármestere volt. „Akkoriban a főigazgató érdekkörében álló vállalkozások nyertek több megrendelést az önkormányzattól, így egyértelmű kapcsolat van kettejük között" – adott lehetséges magyarázatot Jávor Tolnai Jánosné beágyazottságára.

A PM-es politikus szerint csak találgatni lehet, hogy miért nem ingatja meg a főigazgató székét a kétes eredményességű Demeter-II és a mostani akció sem. „Az ügyészséghez már eljuttattunk egy beadványt, amelyben a zöldhatóság általános törvényességi felülvizsgálatát kérelmezzük. Bízunk benne, hogy erre sor kerül" – mondta Jávor.

Az ellenzéki politikus úgy látja, hogy a hasonló razziáknak elvileg céljuk lehet az is, hogy átrendeződjön a hulladékszállítás ezen szegmense is: „Ha feltételezzük, hogy a hatóság nem egyformán szigorú minden céggel, akkor

egyes erőknek ez jól jöhet"

– fogalmazott óvatosan Jávor.

Emellett a hatóság a jogilag vitatható akcióival talán is abban bízik, hogy bevételt generál, főleg a Demeter-II-nél már szerényebben számlázó Demeter-III révén.

„Könnyen lehet, hogy sok cég a további működése érdekében bekalkulálja ezeket a bírságokat, úgy, ahogyan a kilencvenes években a Balkánon utazva sokan tízmárkást tartottak a kesztyűtartóban arra az esetre, ha a rendőr kötekedne" – vont párhuzamot Jávor, megjegyezve, hogy a példa sántít: olyan információt ugyanis nem kapott a cégektől, hogy a hatóság tagjai saját zsebre dolgoznának a bírságok nagyvonalúbb kezelése érdekében. „Itt állami útonállás folyik."

Az ügyben megkerestük az OKTVF-et is, ám írásos kérdéseinkre a hatóság egyelőre nem reagált.