Nándor
7 °C
23 °C

Populizmus, etatizmus és álújságírók

2013.11.15. 21:32
Exkluzívra sikerült a Polgári Konzervatív Párt pénteki bemutatkozó sajtótájékoztatója a Centrál Kávéházban: csak én ültem ott, mint újságíró. Bár a pártot életre hívó Béndek Péter elmondta, hogy pártja “másképp szeretne a nyilvánosságban működni”, nem hiszem hogy erre gondolt. Bónusz: a hírhedt álújságíró-csapat ma is lecsapott!

A PKP egyébként a “mai domináns etatista, korrupt politikai mezővel fog szembehelyezkedni” − derül ki rövid meghívójukból, hosszabb sajtótájékoztatójukból pedig, hogy "társadalmi inkompetenciánkból következik, hogy egy radikális, etatista, populista párt, az MSZP eredményeire építve rabul ejtette az országot". Nem fogják kitalálni mi az új párt vezetőjének hivatása: politikai filozófus.

Nem egyszerű jelszavak

Béndek szerint hosszú elhatározás után döntöttek úgy, hogy tesznek valamit a változásért. Úgy gondolják, hogy a mostani pártok alapvetően az állammal próbálják a társadalmat irányítani, az újraelosztással, és mindezt alacsony hatékonysággal és korrupcióval teszik. Míg ők egy klasszikus értelemben vett konzervatív párt és ennek az ellentétét akarják: "Sokkal kisebb adókkal, sokkal kevesebb dologba beleszólva hatékonyabban működhet az állam. Föl akarjuk szabadítani az embereket."

Elmondták, négy elv határozza meg politikájukat: a szabadság, a koordinált, minél több tulajdonos hatékony együttműködésén alakuló piac, a közösségeknek, autonómiáknak jól kialakított rendje, illetve a szolgáló, kontrollált átlátható állam. „Majdnem minden jelenlegi erő az ellenkezőjét csinálja ennek, de hosszabb távon ez az egyetlen remény, hogy megindulhasson a válságból való kilábalás”.

Érdekeset kell mondani

Nagy Tamás úgy fogalmazott, a politikai árváknak szeretnének alternatívát adni. „Nagy űr van a politikai palettán a normális gondolkodás hiánya miatt. Én úgy gondolom hogy megvan az esély rá, hogy már 2014-ben fel tudunk mutatni nagyobb erőt, igazi alternatívát jelentve nekik. Ne mondhassák azt a barátaink, hogy nincs kire szavazni”. A párt egyébként hétvégén tart alakuló ülést és a jövőhéten adják be a papírokat, várhatóan egy-két hónap múlva lesznek bejegyezve.

A párt elsődleges célközönsége Béndek szerint a „polgárinak tartható réteg, amely kész arra, hogy lemondjon az állami gondoskodásról”. Úgy gondolják, azok a legsikeresebb, legversenyképesebb társadalmak, ahol a biztonságot a saját autonómiájukkal alakítják ki. A kérdésre, hogy hogyan fogják ezeket az egyébként sem könnyen emészthetően megfogalmazott tételeket eljuttatni az emberekhez, nem egy óriásplakát-szórólap-választ kaptunk.

Szerintük az értékrendet kell megteremteni először, másképp kell a nyilvánosságban működni, mint az eddigi pártok. És ehhez szerintük bőven van idejük. „A választó abban a gyermeki állapotban van tartva, ami a képzelőerő felserdülését, a kitekintés képességét, a bizalmat a másik iránt ellehetetleníti" - mondták és hozzátették, hogy ha nem úgy indulnak neki, hogy "légyszi-légyszi ismerj el", hanem nagyobb önbizalommal, hittel, akkor formálni tudják nyilvánosságot. „Érdekeseket kell mondani, igaznak kell lenni, szisztematikusan kell mondani mindig ugyanazt, ez önmagában is unikumot jelenthet a többi szereplővel szemben". Béndek hozzátette:

Én még csak azt sem mondom, hogy nem leszünk többségben a parlamentben. Az én fantáziám határtalan

A nap csúcspontja

Társadalmi inkompetencia ide, radikális populizmus oda, a sajtótájékoztató legérdekesebb jelensége a hírhedt álújságíró-csapat volt. Ez a pár tagból álló társaság városszerte járja a sajtótájékoztatókat: témától függetlenül sokszor markolnak a süteményekből, szendvicsből sem hagynak sokat és az üdítőket sem sajnálják maguktól. Itt is pont olyan messze ültek le a beszélgetéstől, hogy nehogy bárkit is zavarjanak, de sajnos, mikor kiderült, hogy fizetni kell a fogyasztásért tanácstalanul néztek egymásra, hogy most mi legyen. Kedvencünk a bácsi, aki egy kinyomtatott cikk bemutatásával szokta igazolni, hogy ő újságíró. Ma is nála volt.

Hogy a Polgári Konzervatív Pártról hallunk-e még azt nem tudjuk, de hogy az álújságírókról igen, az biztos. Legközelebb őket mutatjuk be.