Itt a vizsgálat a János kórházról

Elkészült az a vizsgálat, amelyet Szócska Miklós egészségügyi államtitkár az Index cikkei után indított a János kórházban. Júliusban több cikkben foglalkoztunk a János kórházban, azon belül is a traumatológiai osztályon uralkodó állapotokkal. Mint írtuk, az osztály eleve nehezen megközelíthető helyen van, a kórház udvarán a betegeknek nehéz eligazodni, a saját lábukon érkező sérülteket pedig senki nem fogadja, reménytelenül kell várakozniuk egy ajtó előtt, a személyzet pedig néha minősíthetetlen hangon beszél a betegekkel. Olvasóink levelei alapján leírtunk olyan esetet, hogy egy apának a hátán kellett az egyik épületből a másikba cipelnie a fiát, a traumatológia előtt pedig ketten feküdtek egy tolóágyon. Több száz panaszos levél után Nyulasi Tibor, a kórház orvos-igazgatója interjút adott az Indexnek, és azt mondta: komolyan veszik a kritikákat, és igyekeznek javítani az állapotokon.

Fotó: Máthé Zoltán

Cikkeink nem műhibákról szóltak, sőt, olvasóink többsége a nehéz körülmények ellenére is elismerte a túlterhelt orvosok és ápolók munkáját. A levelek azt mutatták, hogy a rossz szervezés és betegirányítás milyen kiszolgáltatott és megalázó helyzetbe hozza a betegeket. Miután a betegek nem kapnak megfelelő tájékoztatást, nincsenek egyértelmű táblák, nem tudják, hova kell menniük, bolyonganak a kórházban, és sokszor még le is szúrják őket, ha rossz helyen kopogtatnak. Ez amúgy egyáltalán nem csak a János kórházra jellemző.

A „János kórház-ügy” kivizsgálását az államtitkárság felkérésére az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) végezte. A közel harmincoldalas vizsgálati jelentés szerint cikkeink után a központnál is megemelkedett a bejelentések száma a János kórházban és más kórházakban uralkodó állapotok miatt. Az OBDK vizsgálata megerősítette a cikkeinkben foglaltakat.

Az OBDK a következő javaslatokat tette a János kórháznak:

• Szervezzék meg rendesen a betegek irányítását és mozgatását. Ha kell, a kórház udvarán a kórház autói szállítsák az érkező betegeket a megfelelő osztályra.
• Javítsák a központi betegirányítást, építsenek ki elektronikus betegtájékoztató rendszert.
• Mivel a beteg először a portással találkozik, javítsák a portaszolgálat kommunikációját. Tanítsák meg a pozitív és betegbarát kommunikációt. Az OBDK ehhez képzést indít és pályázatot is kiír, amely az összes kórház személyzetét kreatív ötletekkel segíti a betegtájékoztatásban.
• Tegyenek ki több eligazító táblát az udvarra. Helyezzenek el sötétben is látható megvilágított vagy foszforeszkáló feliratokat.
• Minden kórházi épületnél írják ki pontosan, hogy ott milyen osztályok működnek.
• A rendeléseken írják ki, melyik orvos rendel.
• Minden orvos viseljen a köpenyén névtáblát.
• Pályázzanak energetikai és műszaki felújításokra.

Merre hány méter?

A János kórház a budai terület egyetlen sürgősségi központja, évente 50 ezer fekvőbeteget lát el. A jelentés megerősíti, hogy a kórház elhelyezkedése és elrendezése eleve megnehezíti a betegek helyzetét. Az 1887-ben alapított kórház a maga idejében nagyon korszerűnek számított, ma azonban már erős hátrányt jelent, hogy lejtős telekre épült, a pavilonszerű épületek egymástól távol állnak, és a kórház egy nehezen megközelíthető, forgalmas csomópontban áll.

A kórháznak csak a főbejárata van nyitva 0-tól 24 óráig. Aki este érkezik, annak a legtávolabbi pavilonépületig 1 kilométert (1038 métert) kell megtennie gyalog. A felső épületekben lévő osztályok ugyanakkor napközben 8 és 20 óra között a Diósárok utcai bejárat felől könnyen megközelíthetőek, a távolság innen mindössze 70 méter. A vizsgálatnál lemérték: a főbejárattól a traumatológiai osztályok 522 méterre vannak, a Kútvölgyi lejtő felőli bejárattól pedig 245 méterre. A kórház gyermekosztályáig is 593 métert kell gyalogolni a főbejárattól lejtőn felfelé, az oldalsó kaputól pedig 432 métert. 

A Szent János Kórház udvara

Fotó: Máthé Zoltán

A kórház pavilonrendszere és a lejtős kialakítás a betegek és a sérültek számára nehezen tolerálható helyzetet teremtenek – áll a jelentésben. A portákon ugyan van néhány kerekes szék, ezeket azonban csak körülményes módon lehet használni. A kórház belső szállításra egyébként használ betegszállító autókat, ezért a jelentés azt javasolja, hogy ezeket az érkező betegek vagy sérültek szállítására is vessék be.

Kiégtek

A vizsgálatot végző munkacsoport azt tapasztalta, hogy van ugyan a kórház honlapján interaktív térkép, és a portákon is adnak a betegeknek nyomtatott térképet, a kórház nagy területéhez képest mégis kevés a tájékoztató tábla. Ezek rossz helyen vannak, rosszul olvashatók, este pedig rosszul vannak megvilágítva. Az ajtókon lévő kiírások nem mindig egyértelműek, és a beteget nem orientálják megfelelően. Nem jelölik egyértelműen a betegbejáratok helyét, és néhány már érvénytelen régi tábla is fent maradt a falakon.

Mivel az Indexen megjelenő panaszok nagyrészt a traumatológiai osztályt érintették, a vizsgálat is erre összpontosított. A 130 ágyas osztályon (traumatológia és kézsebészet 90 ágy, ortopédiai traumatológia osztály, 40 ágy) folyamatos munkarendben dolgoznak két műszakban. Az osztályon főállásban 15 traumatológiai szakvizsgával rendelkező szakorvos és 6 szakorvosjelölt dolgozik. Mellettük részmunkaidőben még 11 szakorvos és egy szakorvosjelölt is van. A kórház az ügyeleti ellátást megfelelően tudja biztosítani. Mindig van szakorvos a rezidensek mellett – még ha ezt a beteg nem is mindig látja (volt olyan panasz, ami szerint igazi orvossal nem is találkozott a beteg, de a könnyebb esetekkel először valóban a szakorvosjelöltek foglalkoznak, a szakorvosok csak akkor mennek oda, ha komplikált sérülésről van szó). 

A felügyelők felrótták a kórháznak, hogy az orvosok nem mindig viselik köpenyükön a névtáblát, pedig ez kötelező lenne. A tájékoztató táblákon feltüntetett rendelési idők sem feleltek meg a kórház működési engedélyében rögzítettnek. A kórház ugyan nem az előírt időpontokban tartja a rendeléseket, de összességében többet rendelnek, mint kellene, így például szombaton is, ezért csak csekély összegű bírságot szabtak ki.

A személyzet mind a napi rendes műszakok során, mind az ügyeleti ellátásban komoly terhelésnek van kitéve. Így az egészségügyre általánosan is jellemző fáradtság és kiégés az itt dolgozókat hangsúlyozottan terheli, aminek nyomán egyre inkább tetten érhető – a pálya elkezdésekor mégoly elkötelezett munkatársak esetében is – a betegközpontú attitűd óhatatlan háttérbeszorulása.

Panaszok összevissza

A vizsgálat részletesen tárgyalja, hogy hány hivatalos panasz érkezett a János kórházban uralkodó állapotok miatt. Jellemző, hogy ezeket nem csatornázzák be, hanem több helyre érkeznek, így nem is könnyű nyomon követni őket. Lehet panaszt tenni a kórházban, a betegjogi képviselőnél, az tisztiorvosi hivatalnál vagy az OBDK-nál is.

A János kórház elleni panaszok eloszlása mindenesetre megerősíti: nem véletlenül érkezett hozzánk is a legtöbb levél a traumatológiai osztályon tapasztalt állapotok miatt. A kórházban 2012. január 1. és 2013. július 31. között, azaz másfél év alatt összesen 58 panaszt tettek. Az egyes osztályok közül a legtöbb panasz a traumatológiai (7), a belgyógyászati (7) és az ortopéd-traumatológiai osztályra érkezett (6). Érdekes módon az érzékeny területnek számító szülészeten ugyanezen idő alatt csak 3 panaszt tettek, a gyermekgyógyászati osztály ellen pedig mindössze egyet.

Hasonló az arány, ha az OBDK betegjogi képviselőjéhez érkezett bejelentéseket nézzük. Ő idén január és június között 63 panaszt kapott: itt is a legtöbb a traumatológiára (9) és az ortopédiára (7) vonatkozott. Hasonló problémák egyáltalán nem csak a János kórházban vannak: Az Országos Tisztiorvosi Hivatal 2012-ben 276 egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszügyet vizsgált ki. Ezek közül 72 esetben igazoltak szakmai szabályszegést vagy jogszabálysértést. A János kórház miatt a tisztiorvos 12 panaszt kapott, ez az összes panasz 4 százaléka. A 12 panasz közül 9 volt vizsgálható. Ezek közül 6 ügyben nem történt szabályszegés. A panasz egy betegdokumentáció miatt, a tájékoztatáshoz való jog sérelme miatt egy esetben pedig szakmai szabályszegés miatt igazolódott.

A jelentés felrója, hogy a kórházi szabályzat csak az írásos panaszok kezelését rögzíti. A szóbeli panaszokról nem készül pontos információ, mint ahogy az e-mailen érkező panaszokról sem. A panaszoknak ráadásul nincs szisztematikus visszacsatolásuk a menedzsment felé, és nem szabályozzák az intézeti minőségirányítással, kockázatkezeléssel és belső ellenőrzéssel való kapcsolatot sem.

Az OBDK a vizsgálatát ezzel zárja:

„A röntgengépünknek a múzeumban lenne a helye”

Az Indexen megjelent cikkek óta új osztályvezetője és főnővére van a traumatológiai osztálynak a János kórházban. A váróban pultot állítottak fel, ahol egy adminisztrátor fogadja és tájékoztatja a betegeket. Az ő munkaidejét meghosszabbították, így az esti órákban is dolgozik, mondta az Indexnek Nyulasi Tibor orvos-igazgató. Kiszélesítették a Diósárok úti kaput, hogy felgyorsíthassák a forgalmat. A könnyebb megközelíthetőség érdekében a kórház tárgyal a XII. kerületi önkormányzattal a Kútvölgyi lejtő forgalmi rendjéről és további két kapu megnyitásáról.

A kórház pénzhiány miatt ennél többet egyelőre nem tudott változtatni. Már korábban kidolgozták azokat a terveket, amelyekkel alapjaiban lehetne javítani az ellátást. Egy nagy beruházással az egész traumatológiát leköltöztetnék a terület alsó részére, részben a föld alá süllyesztve. Itt ki lehetne alakítani egy 260 ágyas részleget kevesebb, de jobban kihasznált műtőkkel. Erre azonban csak az új uniós költségvetésből lehet pénz 2014–2020 között.

A kórház ezért az átmeneti időre kidolgozott egy olyan tervet is, amihez csak 170 millió forint kellene. Ebből javítani lehetne a várakozás körülményeit a traumatológián, amelyek 1980 óta nagyrészt változatlanok. A traumatológián a vizsgálók még most is egy térben vannak, ezeket legfeljebb paravánnal választják el – ilyenek voltak régen a szülészetek is. Kisebb átalakítással végre önálló vizsgálókat tudnának kialakítani, és végre lenne egy igazi betegosztályozó pult is, ahol a saját lábukon érkező sérülteket szakképzett ápoló vagy rezidens küldené a megfelelő helyre, vagy mondaná meg, hogy hány órát kell várnia.

Ez a pénz csak ezekre az átalakításokra lenne elég. Hihetetlen, de a kórház ma is olyan röntgengépeken dolgozik, amiknek ma már múzeumban lenne a helyük. A CT-jük is csak négy szeletes, holott ma már kisvárosi kórházak is 64 szeletes CT-t használnak. Egy ilyen 60 millió forintba kerülne, ami az egészségügyben ugyancsak potom pénz, de a János kórháznak ilyen sem jutott.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!