Zsidófejű csak ne kamerázgasson!

2013.11.18. 14:22

„A forgatás neked mára véget ért, takarodjál haza, jó?! Ne törődjél azzal, hogy ki vagyok... a zsidó fejeddel együtt foglak levágni, buzi!” – ezzel támadt egy ismeretlen Csillag Ádám dokumentumfilmesre a buszon. Csillag éppen arra a vasárnapi rendezvényre tartott, amelyen a Jobbik Horthy Miklós bevonulásának 94. évfordulójáról emlékezett meg.

„A busz 200 méterre volt a Kosztolányi tértől, amikor keresztben átvonult egy csoport, alig tíz másodperce vettem őket, amint hátulról ütés érte a kamerámat” – idézte fel az esetet Csillag. Az 59 éves, többszörös Nívó- és Balázs Béla-díjas dokumentumfilmest ezután a buszról leszállva is követte az ismeretlen, aki tovább szidalmazta és fenyegette őt.

Egy ismeretlen személy támadt Csillag Ádámra a Jobbik Horthy évfordulós megemlékezés előtt a buszon

Unokáink is látni fogják

„Nem változtattam meg a tervemet. Talán takarodjam haza, mert egy ismeretlen úgy dönt, hogy számomra véget ért a forgatás?” – mondta Csillag, aki végül felvette a téren tartott jobbikos rendezvényt, illetve annak folytatását is a Gellért téren. „Amikor leszálltunk, nem kapcsoltam be a kamerát. Gyermekparalízisben lebénult a fél karom, rúdra rögzítve rajtam a nyolckilós kamera, nem éppen verekedésre kitalált helyzet. De nem is akarok verekedni, csupán dokumentálni azokat az eseményeket, amelyek a mai Magyarország történnek. Lényegében vágás nélkül, hogy a néző maga dönthesse el, miként viszonyul ahhoz, amit lát” – adta meg szakmai vezérfonalát Csillag, aki szinte az összes politikai tüntetésen, demonstráción jelen van és felvételt készít.

Szerinte a rendezvények szervezőinek érdeke is, hogy ezek a felvételek elkészüljenek, hiszen nyilván azt akarják, hogy a képek minél szélesebb nyilvánosság elé kerüljenek. Sokkal inkább ezeket a dokumentumfilmeket „fogják unokáiknak is mutogatni”, nem pedig a rövid híradós bejátszásokat.

„De azért traumatizált az eset, elég nehéz úgy dolgozni, hogy valaki az ember nyakába liheg, zsidózik és halálos fenyegetéseket szór” – jegyezte meg a Bős-Nagymarosi vízlépcsőről készített, Dunaszaurusz című filmjéről ismertté vált szakember, aki szerint mind gyakrabban éri agresszió az operatőröket. Úgy véli, ez még általánosabb lesz az új polgári törvénykönyv vonatkozó része miatt, amely írásos engedélyt követel a felvételek elkészítéséhez az azon látható személyektől. (Igaz, ez nyilvános rendezvényekre nem vonatkozik, de a törvényt vitatók szerint sok múlik a törvény alkalmazóinak értelmezésén.)

Csillag szerint jobb- és baloldali rendezvényeken is bizalmatlanság kíséri a stábokat, hogy „ki küldte, kinek az érdekeit képviseli”. A „Hír TV stábja is kap megjegyzéseket egy baloldali rendezvényen, bár azért életveszélyes fenyegetést ott én még nem hallottam. A Békemenetben viszont, amikor ezt vettem, hogyan árad a tömeg, volt, aki azt mondta, na, ez biztos ATV-s, verjük szét a fejét” – adta meg saját tapasztalatai alapján a különbségeket Csillag.

Forrósodik a hidegháború

A dokumentumfilmes elismeri, hogy mint mindennel, a képekkel is vissza lehet élni, és a politika a saját harcának fegyverévé tette a kamerát. „Mást se tesz a legtöbb tévé, mint hadianyagként kezeli felvételeit. Sikerült elérni, hogy az emberek agyáig már semmi sem jut el, mindenki azt akarja hallani, amit a világról már gondol, attól függően, milyen szekértáborban van” – mondta a 30 éve rendező, ám operatőrként önállóan csupán három éve dolgozó filmes. „Az enyém csak enyhe esete annak a forró háborúnak, amikor az embert agyonverik, mert kamerát tart a kezében. Amíg ez csak verbálisan folyik, addig hidegháború zajlik” – mondta Csillag, aki egyébként Gyöngyöspatáról vagy éppen a a tévészékház előtti éhségsztrájkról is forgatott már.

„Sokfelé fordultam már meg. Nem ezek az emberek tüntettek a Duna elterelése ellen, akik ma, a semmiből az én hazafiságomat támadják” – mondta, arra utalva, hogy a rendszerváltás egyik katalizátora volt a vízlépcső-ügy, melyről ő dokumentumfilmjét forgatta. „Én tudom, hogy mit tettem ezért az országért, ha háromszor születnék, akkor sem kéne többet letennem” – mondta Csillag, akinek saját felvételeiből értesülhetett időben a magyar kormány a Duna elterelését végül megvalósító C-variánsról is. „Hogy a kormány végül hogyan lépett, az más kérdés, de én, magyar állampolgárként mindent megtettem, és erre kevesen vállalkoztak” – tette hozzá.

Bezzeg, ha zsidó istentisztelet!

Mivel az inzultus még a Jobbik által tartott rendezvény területén kívül történt, Novák Előd az Indexnek azt mondta, nem voltak információi az esetről, amelyhez pártjának szerinte nincsen köze. A Jobbik alelnöke azt mondja, pártja mindent elkövet, hogy a rendezvényeiken biztonságban dolgozhassanak az újságírók. „Ez magától értetődő, kicsit fáj is, amikor az MTI megjegyzi, hogy egy rendezvényünk rendbontás nélkül zajlott le, mintha ez nem lenne természetes” – mondta a politikus, aki inkább úgy látja, hogy a Jobbikkal szemben állók tüntetései durvulnak el.

Példaként Horthy Miklós szobrának Szabadság téri felavatását említette, amelyen az ellentüntetők egy istentiszteletet zavartak meg: „A botrány nyilván Brüsszelig és Washingtonig érne, ha hasonló módon egy zsidó istentiszteletet zavartak volna meg”.

Még nincs veszélyben a sajtó

Novák szerint a Jobbik szimpatizánsai elégedetlenek a fősodorban lévő média működésével. Az alelnök szerint ez főleg azokra a médiumokra igaz, amelyeket a törvény kiegyensúlyozott tájékoztatásra kötelez: „Sem a televíziók, sem a rádiók esetében nincsen nyoma a kiegyensúlyozottságnak. Ha ezt a politika és a Médiatanács is tétlenül nézi, és a törvénysértést nem követi semmiféle szankció, akkor elképzelhető, hogy a társadalom egyes tagjai más megoldást keresve az önbíráskodástól sem fognak visszariadni”.