Gyöngyi
9 °C
9 °C

Újranyitja a bíróság az Index perét az Emfesz-ügyben

2013.11.21. 17:34 Módosítva: 2013-11-21 19:40:33

A Kúria visszautalta másodfokra azt a korábban már jogerőssé vált ítéletet, amelyben felmentették az Index újságíróját a rágalmazás vádja alól az Emfesz-ügyben. A Kúria úgy látta: az ügyben másodfokon eljáró bíróság ítélete nem volt kellőképpen megindokolva.

Spirk József
Spirk József

Kollégánk, Spirk József cikke 2009. június 22-én jelent meg az Emfesz eladásának furcsa körülményeiről. A magyar földgázpiac negyedét uraló céget egy dollárért vette meg egy rejtélyes svájci cég. Az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrány okozásának megalapozott gyanújával nyomozást is indított a Nemzeti Nyomozó Iroda. A cikk arról szólt, hogy Horváth J. Ferenc, a Magyar Energiahivatal vezetője részt vett az addigi ukrán tulajdonost kijátszó üzlet titkos előkészítésében.

Horváth J. Ferenc ez utóbbi megállapítás miatt perelte be kollégánkat nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás gyanújával. 2011-ben a IV. és XV. kerületi bíróság első fokon megrovásban részesítette Spirk Józsefet. Kollégánk és ügyvédje azonban fellebbezett az ítélet ellen, mivel úgy látták: nem történt bűncselekmény. A Fővárosi Törvényszék 2012-ben helyt adott a fellebbezésnek, és – bűncselekmény hiányában – felmentette kollégánkat a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vádja alól. Az ítélet ellen az ügyészség sem fellebbezett, így az jogerőssé vált.

Civil szervezetek tiltakoznak

A kivételes ügyészi beavatkozás kapcsán hozott bírósági döntés az újságírók véleménynyilvánítási szabadságának és a közérdekű ügyekben történő tényfeltáró újságírásnak az indokolatlan korlátozására, kriminalizálására hívja fel a figyelmet, áll a TASZ oldalán. Az alábbi civil szervezetek megdöbbenéssel fogadták a Kúria döntését, és elítélik az ügyészi fellépést.

  • Átlátszó.hu
  • CivilMédia
  • Eötvös Károly Intézet
  • Főszerkesztők Fóruma
  • Független Médiaközpont
  • Magyar Újságírók Országos Szövetsége
  • Médiajogfigyelő
  • Mérték Médiaelemző Műhely
  • Társaság a Szabadságjogokért

Ezután azonban váratlan fordulat történt. A felülvizsgálati eljárás megindítására kiszabott hat hónapos határidő utolsó napjaiban az ügyészség mégiscsak kérte az ítélet felülvizsgálatát. Ebben az ügyben döntött ma úgy a Kúria, hogy a másodfokú ítélet nem volt megfelelően megalapozott.

A cikk szerint az Emfesz vezérigazgatója, Góczi István és helyettese, Gazda Tamás egy egymás között megkötött adásvételi szerződéssel 1 dollárért vitte át az energiaszolgáltató céget az ukrán milliárdos, Dimitrij Firtas Mabofi nevű cégétől egy kis svájci offshore vállalkozáshoz, a RosGas AG-hoz. Az üzletben egy régi felhatalmazást felhasználva Góczi képviselte – Firtas tudta és beleegyezése nélkül – eladóként a Mabofit, Gazda pedig vevőként a RosGast, amelyben az év eleje óta szintén igazgatói rangban volt.

Az energiaszolgáltatók tulajdonváltását jóvá kell hagynia a Magyar Energiahivatalnak, hogy meggyőződhessen arról, egy-egy akvizíció nem torzítja-e el a versenyt egyes szereplők túlzott piaci súlya miatt, illetve nem veszélyezteti-e a fogyasztók ellátásbiztonságát. Cikkünk szerint a Magyar Energiahivatal elnökét, Horváth J. Ferencet előre beavatták a furcsa tranzakció előkészületeibe, és ő azt előnyös tranzakcióként prezentálta a kormánynak. A hivatal egy nap alatt engedélyezte is az adásvételt.

A vádirat szerint cikkünknek a nyomozásról beszámoló címe (Nyomoznak az Emfesz egydolláros eladása miatt) és a bevezető rész Horváth közreműködéséről szóló mondata („A Magyar Energiahivatal vezetője azonban részt vett az addigi ukrán tulajdonost kijátszó üzlet titkos előkészítésében”) abban a hamis színben tüntette fel Horváth J. Ferencet, mintha ellene is nyomozás folyt volna. Az egész cikk elolvasása alapján azonban nyilvánvaló, hogy erről szó sem volt, és a szövegrészeket a vád önkényesen ragadta ki és kapcsolta össze.

A másodfokú ítélet szerint nemcsak Spirk József jóhiszeműsége nem volt megkérdőjelezhető, de a bíró azt is megjegyezte, hogy az ügyészségnek el kellett volna utasítania Horváth magánvádas indítványát: „nem áll fenn olyan nyomós társadalmi érdek, mely az újságíró foglalkozású vádlott véleménynyilvánításhoz fűződő jogába a büntetőjogi eszközrendszerrel való beavatkozást indokolná". 

Az igazságszolgáltatás arra nem fordított ennyi energiát, hogy feltárja: hogyan lehetett 1 dollárért átjátszani egy 220 milliárd forintos forgalmú, hatmilliárdos nyereségű céget a számláin lévő tízmilliárd forinttal együtt egy másik tulajdonoshoz. Az Emfesz eladásáról előbb jogerősen a hazai igazságszolgáltatás, majd a moszkvai választott bíróság is megállapította, hogy semmis.

A rendőrség ugyanakkor kimondta, az ügyészség pedig megerősítette, hogy az Emfeszt eltulajdonították, magyarul ellopták. Az Emfesz eladása miatt indult büntetőeljárás azonban megfeneklett: az ezzel kapcsolatos nyomozást megszüntették, mert szakértők szerint a cég értéktelen volt. A valótlan tartalmú adásvételi szerződés, azaz közokirat-hamisítás miatt pedig eleve nem is indult eljárás, pedig a nyomozók és az ügyészség szerint az is megállt volna.

Vádat végül csak az Index ellen emeltek.