Előd
7 °C
16 °C

Íme, a legfeleslegesebb diplomák

2013.11.26. 10:41
Ön ürességtől kongó szállodában, elmutyizott szántóföldeken, végtelen iratraktárakban vagy egy éppen megszűnő iparágban dolgozna szívesen – diplomásként, éhbérért? És milyen végzettséggel vetné bele magát az álláskeresők sárcsatájába? A kormány egyetemreformja ellenére még mindig bőven vannak olyan szakok, amelyek biztosan nem teljesen feleslegesek, viszont rengeteg munkanélkülit és pályaelhagyót termelnek. Íme, a top tíz.

(Az Index toplistáját a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb statisztikái alapján, valamint egy munkaerő-piaci szakember segítségével állítottuk össze. A szakmákat az átlagbérek, az elhelyezkedési lehetőségek, a pályaelhagyási mutatók és a létszám-leépítési prognózisok alapján rangsoroltuk, de figyelembe vettük a munkakörülményeket és az előrelépési lehetőségeket is.)

10. Vendéglátós

Hiába a SZÉP-kártya, döglődik a turizmus. Lassú a globális felmelegedés, a Balatonra még mindig csak évi hat héten keresztül gondolunk, a hegyeink meg továbbra sem akkorák, hogy itthon intézzük az évi síelést. Ezért aztán a turizmus-vendéglátás területén diplomát szerezni mostanában nem a legjobb befektetés, ahogy szállodát nyitni sem. A vendéglátósok átlagbére nettó 121 ezer forint, abban az optimális esetben, ha találnak munkát. Nem véletlen, hogy akik mindenképpen kiszolgálnának, és nem félnek a kosztól, ennek ötszöröséért panírozzák a rántott húst a bécsi konyhákon – akár az egyetemi éveket és költségeket is megspórolva maguknak.

9. Művész

„Rajzolgass csak kislányom, majd ha éhes leszel, észhez térsz” – mondogatta anyám, amikor még művésznek készültem, és a történelemkönyvemtől kezdve a lakás falain át a macskáig mindenre fekete-fehér tusrajzokat gyártottam. Nem lettem művész, úgyhogy továbbra is bízom benne, hogy a textilművesek 109 ezres, a keramikusok 160 ezres, a fényképészek 162 ezres és az iparművészek 169 ezres átlagkereseténél egy nap többet kapok majd, és hogy legfeljebb rövid időt fogok eltölteni állás nélkül, festékes köpenyben agyagozva az üres, hideg galérialakásban. Ha nem jön össze, a szüleim fejéhez vágom.

De ugyanitt egy pillanatra megemlékezem a zenészekről is. A trendi tehetségkutatók, Britney és  L. Simon László korában helyzetük eléggé kilátástalan. Ráadásul a zenészek végzettségükkel tanárként vagy hangszerbolti eladóként sincsenek jobb helyzetben, és például a zenei könyvtáros sem egy sztárszakma. Utóbbit még az átlagbér-statisztika készítői sem tudták értelmezni.

8. Természettudós

Ez a pálya minden olyan gimnazista rémálma, aki egészen 2012-ig jogi, közgazdasági vagy például kommunikációs szakembernek készült. Akkor ugyanis a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság futott egy parakört azzal a szöveggel, hogy ezekre a slágerszakokra nem ad támogatást, aki ilyenre készült, menjen inkább természettudósnak. Ezek a fiatalok viszont többnyire úgy ragaszkodtak eredeti terveikhez, mint fostos macska a kályhához, amikor kidobnák a hóra.

És jól tették. Hiába álmodozik ugyanis a kormány, a földtudományi és biológiai pálya még mindig az alulértékeltek közé tartozik, és most is átlagon felül termeli ki azokat a diákokat, akiknek később más szakmában kell elhelyezkedniük, hogy megéljenek. Egy jó fizikus, geológus vagy kémikus bére egyébként nem alacsony, 400 ezer forint körül mozog, csakhogy a pályakezdő álláskeresők toplistáján ők előkelő helyen állnak, és ha elmennek tanárnak, akkor sem járnak túl jól. A zoológusok, botanikusok, növényorvosok és rokon foglalkozásúak is együtt éreznek velük.

7. Könyvtáros

Az informatikus könyvtáros az egyik leggyakrabban elviccelt, lebüfézett és ruhatárosozott egyetemi szak, nem véletlenül. A könyvtáros havi átlag 150 ezres fizuval versenyez, és gondoljunk csak bele, milyen karrierlehetőségekkel kecsegtet a munkahelye. A Felvi.hu szerint például a jó dolgozó a könyvkölcsönzés mellett rendszerezhet, tájékoztathat, dolgozhat levéltárban vagy fénymásolóban, sőt, raktározásnál is. Ezek persze mind nagyon fontos munkák, csak nem biztos, hogy mindegyikük többéves felsőfokú képzést igényel, más részüket pedig sem szakmailag, sem anyagilag nem ismeri el senki. Főleg nem a mocsok Google Books.

Ha volna két életem

  • 2922
    Miniszter
  • 2434
    Légiforgalmi irányító
  • 1971
    Művész lennék
  • 1364
    Természettudós
  • 712
    Valami agráros
  • 471
    Szülésznő vagy gyógymasszőr
  • 425
    Rekreációs, andragógiás, kommunikációs vagy könyvtáros
  • 279
    Szociális munkás

6. Tanár

Sztrájk, tüntetés, demonstráció, felvonulás, tiltakozás a garantált befutók, ha az asszociációs játékba a pedagógus szót dobjuk be. Közülük is főleg a zenetanárok, a művészeti és nyelvtanárok szívnak havi körülbelül 160-as fizetéssel, egy rakás tehetségtelen gyerekkel meg egy adag kilátástalansággal. De boldogtalanok a pályakezdő tanítók is, sokan erősítik ugyanis az álláskeresők sorát, és a leépítési barométerben is alappillérnek számítanak. Felesleges ragozni, írtunk róla eleget.

5. Fitneszedző és rekreációs

Még egy szakma, amihez elég lenne egy OKJ, és egy másik, amiről senki sem tudja pontosan, hogy mit jelent. A rekreációszervezők a definíció szerint „az egészségmegőrzéshez, betegség- és baleset-megelőzéshez kapcsolódó, és szaktudásuk hatékony kommunikálásához szükséges korszerű ismereteik és eszközeik segítségével képesek az egészséget veszélyeztető tényezők, hatások, szokások és problémák felismerésére”. Egy ilyen papírral elvileg szervezhetnek gyerektáborokat vagy városi sporteseményeket, tarthatnak edzéseket, és bohóckodhatnak a wellness-szállodák medencéinek partján, az unatkozó vendégek előtt. Előbbi feladatokat azonban ma még főleg testnevelőtanárok végzik, az utóbbiakért meg csak néhány átmozgatott tespedt test fölött kéjesen mosolygó arc a hála. Az átlagfizetés itt 146 havi.

4. Mezőgazdász

Szántóföldi növény-, zöldség- és gyümölcstermesztők, haszon- és kisállattartók, tenyésztők, szevasztok! Van munkátok? Biztos a keresetetek? Van esélyetek az előrelépésre? Kimaradtatok a földmutyiból? Megérte évekig a traktoron szívnotok? Elég a havi 140? Ti is készültök ez előrejelzés szerinti elbocsátásokra?

De ha már agrár, a tenyésztőkkel és termesztőkkel együtt zokoghat sok tájépítész és kertészmérnök és jó néhány élelmiszer-ipari mérnök is. Ugyanis ha válság, akkor döglődő ipar, ha háztartási megszorítás, akkor a szexi kertészfiú helyett lehet, hogy a korábban fűallergiára hivatkozó pocakos szomszéd nyírja a füvet, fecskében. A hazai élelmiszeripart meg inkább hagyjuk.

3. Szociális munkás

A legnemesebb és egyben leghálátlanabb piszkos munkák egyike a szociális munkásé és gondozóé. Ínség idején az elsők között építik le. Ráadásul az idősekkel, fogyatékkal élőkkel és betegekkel, szenvedélybetegekkel, hajléktalanokkal, nehéz helyzetben lévő gyerekekkel vagy kisebbségiekkel foglalkozni többnyire lelkileg is megterhelő, és csak havi átlag 170 ezer jár érte. A szociális munka az Európai Unióban hiányszakmának számít – nem minden tekintetben vagyunk EU-tagok.

2. Ápoló és betegellátó

Szülész, védőnő, ápoló, dietetikus, gyógytornász – a magyar egészségügy alsó szegmense tuti, hogy nem tuti befektetés. Ők hálapénzre is alig számíthatnak, miközben átlagosan havi 155–170-et keresnek, és jelentős részük főleg a kevésbé előnyös oldalunkkal foglalkozik naphosszat vagy akár az éjszakai ügyeletben. A munkakörülményekről és a kézre eső kőkori eszközökről korábban meséltünk.

1. Asszisztens

Akárhogy is nézzük, a legtöbbet azok a diplomások szívnak akik három vagy – ó, te jó ég! – öt évig tanultak az egyetemen, hogy aztán túlképzett, de alulértékelt asszisztensként, adminisztrátorként vagy titkárként dolgozzanak egy olyan főnök mellett, akit soha sem fognak kirobbantani a vezetői székből. A bérük alacsony, a munkájuk nem jelent kihívást, gyakran nem kapcsolódik közvetlenül a végzettségükhöz, és az is valószínű, hogy sohasem ez a meló volt az álmuk. Az előrejelzések szerint az ő állásuk a legbizonytalanabb, a megszerzett tapasztalat pedig valószínűleg nem sokat ad majd hozzá önéletrajzukhoz.

Egészségügyi adminisztrátor, fizioterápiás asszisztens, szülészeti asszisztens, állatorvosi asszisztens, oktatási vagy szociális segítő, irodai asszisztens. Ezek mind OKJ-s tanfolyamok, de a munkát sok helyen diplomások végzik, 130–150 ezres fizetésért. Szeretném megalapítani az egymillióan az asszisztensekért Facebook-csoportot és egyperces flashmobot rendezni minden diplomás titkárnak és titkárnőnek.

De akkor mit?

A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság és azon keresztül a kormány az elmúlt években főleg a közgazdászokat, a jogászokat és a kommunikációs szakmába vágyókat ütötte. Ezek a szakmák azonban nem kerültek fel listánkra. Nem azért, mert én is ezeket képviselem, hanem mert versenyképes bért kínálnak akár már a pályakezdőknek is, és a munkakörülmények tekintetében is messze leelőzik az itt felsorolt, alulfizetett melókat. Mivel azonban ezek a szakmák is sok helyen kihalásos alapon működnek, megjegyezzük, hogy a pályakezdő álláskeresők listáját sorrendben a közgazdászok, a jogászok és a kommunikációs szakemberek vezetik.

abra

Az éves átlagbérlistát figyelembe véve leginkább törvényhozónak, miniszternek, államtitkárnak kellene menni, ők ugyanis 1,2 millió forinttal gyarapodnak minden egyes hónapban. Az egyetlen remény arra, hogy ugyanennyi pénzért ne kelljen parlamenti levegőt szívnunk, az a légiforgalmi irányítói tiszt, ahonnan havi 1,21 millióval is hazatérhetnénk. Összességében azonban sok toplistás állásnál a gyorséttermi meló is sokkal jobb lenne: minimális felelősséggel, sokkal kevesebb tanulással, viszont izmosabb lábakkal még itt is megkaphatjuk a havi 130-at. Az általunk megkérdezett munkaerő-piaci szakember – egy kicsit komolyabbra fordítva – azt tanácsolta: a diploma mellett vagy helyett a legfontosabb a nyelvtudásra gyúrni. Ugyanis hiába van meg az abszolutórium és az államvizsga, a nyelvvizsga nélkül a munkaerőpiacon még nem számít diplomásnak az álláskereső.

A diplomás munkanélküliség ugyanakkor még mindig csak kacsa, azok, akiknek van felsőfokú végzettségük, messze jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, mint gyengébb versenytársaik: az összes álláskereső 5,6 százalékát teszik ki. A pályakezdő diplomások átlagosan nettó 160 ezret keresnek, és a pályájukon haladva bérük egyre nő. A férfiak általában 45 ezer forinttal keresnek többet, mint a nők. Egy-egy szakmában a korábbi külföldi tanulmányút, a tanulmányok alatt szerzett szakmai tapasztalat és az átlagnál jobb tanulmányi eredmény is hatással lehet a fizetésre.

Index vs. államtitkárság

Az, hogy tízes listánk alig egyezik a kormány által lesajnált szakokkal, nem véletlen. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság ugyanis a DPR mellett szubjektív érvek és már meglévő tendenciák alapján dönti el, mely szakokra utaljon több támogatást. Emellett ők például a diákhitelrendszer visszajelzéseit is figyelik – tudtuk meg korábban Gilly Gyulától.

 Cikkünket a Facebook-oldalunkon kommentelheti.

  • Keresed a számodra megfelelő eladó ingatlant? Itt megtalálod
  • budapesti eladó lakások a térképen
  • Kiadó albérletek, lakások a budapesti egyetemek környékén!