Hedvig
7 °C
23 °C

A cigány: rabszolga vagy janicsár

2013.11.30. 15:51
Megrekedt a roma egyenjogúság és a roma polgárosodás, ezért volt muszáj Horváth Aladárnak megalakítania a Magyarországi Cigánypártot. Azon azonban velünk együtt az ORF is meglepődött, hogy a párt már egy éve működik.

Minden választás előtt rengetegen érzik úgy, hogy majd ők megmutatják, hogyan kéne politikát csinálni. Szinte minden hétre jut egy pártalakítás, de soha nem érezzük azt, hogy na, most valóban valami olyan született, ami jól megpörgeti a történelem kerekét. Az alapítók ilyenkor megmagyarázzák, hogy az embereknek elegük van a mostani pártokból - mire legfeljebb csak a vállunkat vonogathatjuk, mert egészen minimális realitásérzékkel is előre lehet látni az ilyen pártok neve melletti 0,00000014 százalékos eredményt.

Rabszolga vagy janicsár

A Magyarországi Cigány Párt budapesti szervezetének alakuló gyűlésén azonban inkább csak sajnálni tudtuk a kisvendéglőnyi embert. Még az elnökként beszélő Horváth Aladárt is, aki polgárjogi harcosként és liberális pártpolitikusként ugyan már sokszor futott zsákutcába, de soha nem kurvult el úgy, mint ahogy mondjuk Farkas Flórián (aki ebben a ciklusban ötször bírt felszólalni a cigányokat is érintő kérdésektől és a cigánybűnözésezéstől egyaránt hangos Parlamentben).

Mert a budapesti szervezet emberei, Szabados Attila vállalkozó, Horváth Ferenc jogász és Szőke Sándor rendező, és a helyettük is nyilatkozó Horváth Aladár a valóban egészen elképesztő helyzetben lévő cigányokért akarnak valamit tenni, ami akkor is méltánylandó, ha nem feltétlenül tartjuk a legjobbnak azt, ha a feleslegesen etnicizált problémák megoldását egy etnikai alapon szerveződő párt akarja a kezébe venni. 

Persze a kétségbeesés és a mainstreamből való kiábrándulás Horváth komor kordiagnózisa hallatán teljesen érthető : A "roma egyenjogúsítás, a roma polgárosodás törekvései zátonyra futottak", és hazánkban "egy hűbéri rendszer van kialakulóban", melyben az ember csak úr vagy alattvaló lehet. Ebben a rendszerben a cigányoknak csak "a rabszolga vagy a janicsár szerepe" juthat.

A "lét alatti létben" százezrek tapossák egymást a valódi megélhetést nem biztosító, megalázó közmunkáért, mert a rendszerváltás óta a romák "hetven százalékától elvették a munkát, és százezreket raktak ki bérlakásaikból". Kialakultak a "közöny zónái", melyben "gyermekeink kétharmada elkülönített iskolában, alacsonyabb színvonalon tanul".

Vészkorszak és náciuralom

A józsefattilai ihletésű szóképek azonban néhol olyan béna retorikai hullámtarajokba csaptak fel, minthogy jön a "náciuralom" vagy "vészkorszak" jelei mutatkoznak. Abba meg tuti hogy szélsőjobbos írások tucatjai fognak még belekapaszkodni, hogy "elfogytak az erőszakmentes jogegyenlőségi politika eszközei". Egy demokratikus választásra készülő formáció esetében ezt a kijelentést tényleg nem tudjuk értelmezni. 

De azért lehetett tudni, hogy Horváth Aladár mégsem a Barna Párducokat akarja megalapítani, mert nem ez volt az egyedüli szerencsétlenkedés a budapesti küldöttgyűlés pogácsamorzsái és kávéscsészéi között. Az például csak a gyűlés végén, mintegy mellékesen derült ki, hogy a Cigánypárt már egy éve megalakult és már öt megyében működik a helyi szervezete.

De így legalább előjött az, hogy bár "valóban van egy kis késés", de Budapest után a jövő héten már Heves, Baranya és Vas megyében is megalakul a megyei pártszerv. A kamerapakolás és laptopkikapcsolás közben elpöttyintett információra a terembe préselődött újságírók testületileg lefagytak, hiszen mindenki abban a meggyőződésben jött, hogy ez itt most a Cigánypárt alakuló gyűlése - valószínűleg az ORF is ezért küldött Bécsből forgatócsoportot a Fehér Páva kisvendéglő Liliomfi hangulatát idéző falai közé.

Még soha nem bizonyítottak a cigánypártok

A teszetoszaság után kézenfekvő volt a kérdés: mégis mire számít a Cigánypárt a választáson? Erre Horváth Aladártól először azt a szép gondolatot osztotta meg velünk, hogy közmegegyezésre számítanak, méghozzá először a cigányok között, utána pedig a cigányok és a nemcigányok között. Amúgy konkrétan pedig a parlamenti küszöböt akarják megugrani, méghozzá úgy, hogy egyetlen párttal sem fognak össze, mert a cigányság keservesen csalódott már a bal- és a jobboldalban". És a végén azért az is kiderült, hogy mi is a párt legfontosabb aktuális politikai akciója: meg akarják torpedózni a nemzetiségi regisztrációt. 

Az lehet, hogy a cigányok csalódottak, de az is biztos, hogy az eddig választásokon a roma pártok mindig pocsékul teljesítettek. 2006-ban a Kolompár Orbán-féle MCF Roma Összefogás Párt voltak az egyetlen próbálkozó, melynek legalább az országos lista állításáig - hogy kerek 7165 szavazattal semmit se érjenek el. Kolompárék még a 2009-es EP-választáson is próbálkoztak, ahol már 13 ezren szavaztak rájuk - amivel kemény fél százalékot értek el -, majd eltűntek a süllyesztőben. Horváth Aladár SZDSZ-es korában listáról jutott be a Parlamentbe, függetlenként 2010-ben Edelényben próbálkozott, ahol hiába teszik ki a lakosság több, mint húsz százalékát a cigányok, csak 1,5 százalékot (335 szavazatot) sikerült megszereznie.

De Horváth elmondása szerint az MCP most mind a 106 egyéni választókerületben jelöltet fog indítani, igaz a pontos jelöltlista csak jövő év elejére alakul majd ki. Kérdésünkre, hogyan akarják megtartani azokat a szegény cigányokat, akiknek a szavazatát a Fidesz vagy az MSZP minden választáskor szépen megvásárolja, azt a választ kaptuk: "Felvilágosító munkával. A cigányokat fel kell rázni és öntudatos emberekké kell tenni."