Devizahitelesek vs. külföldön élők

Az Alkotmánybíróság előtt két olyan indítvány is van, amely hatásában sok százezer magyart érinthet, és egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket mikor tűzik napirendre.

• November végén maga a kormány kérte a testületet, hogy foglaljon állást: kiállják-e az Alaptörvény próbáját a devizahitel-szerződések feltételei, van-e lehetőség utólagos jogszabályi módosításra.
• Egy hónappal korábban egy állampolgár képviseletében egy jogvédő szervezet fordult panasszal az AB-hoz, hogy döntsék el: indokolt-e a külföldön élő magyarok szavazati jogának korlátozása a kettős állampolgárokéhoz képest.

A kormány utólag,

jogalkotási úton változtatná meg a banki devizahitel-szerződéseket. November végén ezért azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, az Alaptörvény értelmében adottak-e ennek a feltételei.

Az Alaptörvény szerint „Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait." A kormány szeretné, ha az AB döntse el, hogy következik-e ebből a devizahitelek és az azokat megerősítő bírósági döntések alkotmányellenessége. A probléma az, hogy a szerződések szerint kizárólag az adós viselte az árfolyamváltozás kockázatát, míg a bankok viszonylag laza feltételek mellett, egyoldalúan megemelhették a kamatot.

A kormány azt is megvizsgáltatná az AB-vel, hogy az Alaptörvényből levezethető-e az erőfölénnyel visszaélés és a fogyasztói jogok olyan fokú megsértése, ami alaptörvény-ellenes. Az indítvány felveti, hogy a szerződések miatt sokan kerültek súlyos élethelyzetbe.

Az AB-nek a devizahitelekkel összefüggésben azt is értelmeznie kell, mit jelent az, hogy Magyarország demokratikus jogállam, illetve hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Ezzel kapcsolatban a kormány AB-hez intézett beadványa azt veti fel, hogy „milyen – az alkotmányhoz képest mennyiben eltérő – alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására".

„Az Alkotmánybíróság megkapta és a probléma társadalmi súlyának megfelelően kezeli a kormány devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát" – mondta az AB főtitkára, hangsúlyozva, hogy az AB-t az ügyben nem köti határidő. De persze a kormány nyilván örülne, ha még a választás előtt kiderülne, hogy a kedvében járhat-e annak a mintegy 560 ezer adósnak, akik devizában vettek fel jelzáloghitelt.

A januárban hatályba lépett választási törvényt

júniusban módosította a kormánytöbbség.

A törvényjavaslathoz Gulyás Gergely az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt nyújtotta be azt a módosító indítványt, ami elvette a külföldön dolgozó vagy tanuló, magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok jogát, hogy ugyanúgy levélben is leadhassák a szavazatukat, ahogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok. A magyar állampolgárok e több százezres csoportjának el kell majd zarándokolnia az illetékes konzulátusra, hogy személyesen szavazzon, vagy haza kell utazniuk.

Gulyás indoklása szerint azért volt szükség a korlátozásra, mert fennállt a veszély, hogy a magyar lakcímmel rendelkezők szervezetten visszaélnek a helyzetükkel. Hogy pontosan mi ez a veszély, és miért nem vonatkozik a kettős állampolgárokra, azt nem részletezte.

Egy érintett állampolgár viszont októberben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével alkotmányjogi panaszt terjesztett az AB elé. A panaszos a munkabeosztása miatt egyáltalán nem tud vasárnapi napokon Londonba utazni, ám szerinte a külföldön élő magyar állampolgárok ilyen megkülönböztetése eleve indokolatlan és alkotmányellenes.

A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének idén nyáron közzétett gyorsjelentése szerint csak a 18–49 éves korosztályban mintegy 335 ezer magyar állampolgár él vagy tanul külföldön. Az AB-t ebben az ügyben sem köti határidő: ha be is fogadja az indítványt, bármeddig halaszthatja a döntést, függetlenül attól, hogy az alkotmányellenesség esetleges utólagos kimondása különös színben tüntetheti fel az áprilisi választás eredményét.

A kormánytöbbség az előzetes választási regisztrációról kénytelen volt lemondani, az itthonról  külföldre települő, valószínűleg többségében nem a kormánnyal szimpatizáló választók dolgát viszont sikerült megnehezíteni. A Fidesz feltehetően örülne, ha a TASZ-os panaszról csak a választás után döntene az AB.

Ön szerint