Három magyar egyetem a legjobbak listáján
További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor nagy vállalást tett a Fidesz kampánynyitóján - Riasztották a magyar katonákat, mezőgazdasági gépbe szorult egy világháborús gránát Szerencsen
- Sulyok Tamás: A nemzeti szuverenitás Svájcnak és Magyarországnak egyformán fontos
- Deutsch Tamás elmondta, mikor ülne le vitázni Magyar Péterrel
- Lakást nem, de háromfős titkárságot igényelt Novák Katalin a munkájához
Szerdán publikálta friss rangsorát a Times Higher Education brit lap. A százas listán 22 feltörekvő ország felsőoktatási intézményei szerepelnek, köztük az úgynevezett BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai köztársaság) államokéi is. A lista első helyén a Pekingi Egyetem szerepel. A száz legjobb közé további 23 kínai intézmény is bekerült, és még 21 tajvani.
A Times Higher Education ebben az éven publikálta először a feltörekvő országok egyetemeinek rangsorát. A magyar egyetemek közül három is helyett kapott a százas listán. A rangsor érdekessége, hogy csak olyan magyar egyetemek kerültek fel rá, ahol orvosi képzés is folyik.
A 60. helyet megosztva kapta a Debreceni és a Semmelweis Egyetem, mind a ketten 24,8 pontot értek el a százból. A listán a 93. helyen, 18,6 ponttal szerepel a Szegedi Tudományegyetem. A Times Higher Education korábbi globális nemzetközi rangsorába és ebbe sem került be a több másik nemzetközi rangsorban is jól szereplő Corvinus, ELTE, valamit a Közép-európai Egyetem (CEU).
| Helyezés | Egyetem | Ország | Összpontszám |
| 1. | Peking University | Kína | 65.0 |
| 2. | Tsinghua University | Kína | 63.5 |
| 3. | University of Cape Town | Dél-afrikai Köztársaság | 50.5 |
| 4. | National Taiwan University | Tajvan | 49.2 |
| 5. | Boğaziçi University | Törökország | 44.3 |
| 6. | University of Science and Technology of China | Kína | 44.0 |
| 7. | Istanbul Technical University | Törökország | 42.7 |
| 8. | Fudan University | Kína | 42.3 |
| 9. | Middle East Technical University | Törökország | 41.5 |
| 10. | Lomonosov Moscow State University | Oroszország | 41.0 |
| 60. | Debreceni Egyetem | Magyarország | 24.8 |
| 60. | Semmelweis Egyetem | Magyarország | 24.8 |
| 93. | Szegedi Tudományegyetem | Magyarország | 18.6 |
Külföldi diákok jelentik a megoldást
A rangsorral kapcsolatban kérdéseinkkel felkerestünk több érintett egyetemi vezetőt, de cikkünk megjelenéséig csak a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese válaszolt. Pál József az Indexnek elmondta, hogy „nem érte őt meglepetésként a rangsorban elért helyezés, bár lenne még hova fejlődni″. Szerinte ebből is „világosan látszik, hogy a Szegedi Tudományegyetemnek hol kell még erősítenie a pozícióját″. A rektorhelyettes abban látja a kitörési lehetőséget, ha több külföldi hallgatót tudnánk bevonzani. Stratégiai partnerként Kínát, Brazíliát, Vietnamot sorolta fel.Külföldi diákok jelentik a megoldást
A külföldi hallgatókra azért lenne szükség, mert szerinte „nem elégséges az állami támogatás a megfelelő minőségű kutatómunka kialakításához″. Kiemelte, hogy Brazília igazán fontos partnere lehet Magyarországnak, mivel a brazil állam maga fogja finanszírozni azokat a hallgatókat, akik nálunk tanulnak majd. Az egyetemi vezetőt kicsit meglepte, hogy a Pécsi Tudományegyetem nem került fel a mostani listára, mert nekik több külföldi hallgatójuk van, mint a szegedinek.
A módszertan nem hibás
A rangsor elkészítése során különböző súlyozással öt szempontot vettek figyelembe. A három legfontosabb az oktatási környezet, a kutatás, valamint a tudományos publikációk idézettsége. Ez a három szempont 90 százaléknyi súlyozást kapott. A további kettő, az innováció és a diákok, tanárok nemzetközi megítélése csak 10 százaléknyit számított. A rangsorban a meglepetés az, hogy a legjobb hazai egyetemek, mint az ELTE vagy a Corvinus, nem szerepelnek rajta. Ezt magyarázhatja például az is, hogy az orvosi képzést nyújtó egyetemekhez képest náluk kevesebb a külföldi publikációk és idézések száma.
A szegedi rektorhelyettes szerint a módszertan elfogadott, sőt szerinte nagyon is jól súlyozza a különböző tudományos életben mérhető területeket, és az sem baj, hogy a lista alapból kizárja azokat az intézményeket, ahol a publikációk száma nem ért el egy bizonyos szintet.
Kommentelje a cikket az Index Facebook-oldalán!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
