A nyugati sajtót raknák helyre a holokauszt-emlékév pénzén

Bár a Civil Alap-2014 pályázati programot a kormány „a Magyar Holokauszt Emlékév céljainak társadalmasítása érdekében″ hirdette meg, a bírálók tágan értelmezték a program céljait. Olyan kormányközeli „szakembereknek″ is jutott a pénzből, akik a nyilvánosságban nem kifejezetten a holokauszttal kapcsolatos társadalmi érzékenység empatikus szakértőiként váltak ismertté korábban. A nyertesek listája több érdekességgel itt található.

Feltárni az antiszemitázás mögöttes okait

Másfél millió forintot kapott Simon János és Fricz Tamás politológusok szervezete, a Demokráciáért és Politikai Kultúráért Közhasznú Alapítvány (Depok), többek között arra, hogy egy „megértőbb″ nyugati Magyarország-kép kialakításán munkálkodjanak. A pályázat rövid leírása szerint az elnyert pénzből a 2012-ben és 2013-ban a nyugati sajtóban a magyar holokausztról és antiszemitizmusról megjelent „vélemények és ítéletek″ mögöttes okait tárnák fel, illetve stratégiákat alapoznának meg „egy reálisabb és megértőbb külföldi, nyugati Magyarország-kép kialakítására″.

Hogy milyen is lesz ez az oknyomozó-stratégiaalkotó munka, amit a holokauszt-emlékév pályázati pénzéből akar az alapítvány elvégezni, arra Fricz Tamásnak nemrég a Die Pressében megjelent írása talán rávilágít.

A politológus többek között azt kifogásolja, hogy a nyugati sajtó mindig csak a Jobbikot, a Fideszt és a magyar társadalmat vádolja antiszemitizmussal, de a magyar ellenzéket soha. Felrója azt is, hogy „a külföldi cikkek nagy része nem tesz világos különbséget a nemzeti konzervatív kormánypárt, a Fidesz és a szélsőjobboldali Jobbik között″, mert a nemzetközi sajtó valódi célja az, hogy „egy kalap alá vegye a Fideszt és a Jobbikot, így ugyanis könnyebb antiszemitizmussal és szélsőjobboldalisággal vádolni a kormányt”.

Inkább az Echo TV

A Depok 2012. évi közhasznúsági jelentése alapján tavaly 14,7 millió forint támogatást kapott összesen, ezek meghatározó része állami pénz (Emmi, NKA, Wekerle Sándor Alapkezelő, Szerencsejáték Zrt.). A jelentésből kiderül, az alapítvány korábban is „kiemelt figyelmet fordított″ a nemzeti és etnikai kisebbségekre, például 20 roma fiatalnak tartottak Roma közéleti képzés néven egy tanfolyamot.

Ez az a képzés, amely miatt tavaly a Népszava beszámolója szerint az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztaló határozatot hozott. A hatóság szerint ugyanis eltanácsoltak két roma fiatalt a képzésről, miután tiltakoztak az ellen, hogy Echo TV-s munkatársak tanítsák őket. A fiatalok kifogása az volt, hogy a televízióban rendszeresen cigánybűnözésről beszélnek. Panaszukra Simon Jánostól akkor egy olyan levelet kaptak, miszerint a képzés során célszerűbb, ha inkább tőlük válnak meg, nem pedig az Echo TV-sektől, akiknek a munkájára a jövőben is számítanak.

Ösztönözni a társadalmi aktivitást

A holokauszt-emlékévben megvalósuló civil és önkormányzati kezdeményezések támogatására létrehozott Civil Alap-2014 célja eredetileg az volt, hogy „az emlékévet, annak céljait a magyarországi zsidó közösségek, valamint a civil szféra bevonásával megismertessék a társadalommal, segítsék a szembenézést a történelemmel, valamint ösztönözzék a társadalmi aktivitást″.

Hogy a magyarországi antiszemitizmus miatt bírálatokat megfogalmazó külföldi cikkek viszontbírálata összhangban van-e a kiírással, igencsak kérdéses. Mindenesetre a pályázatokat, köztük a Depokét, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága véleményezte és rangsorolta, majd terjesztette Lázár János elé.