Kinga, Kincső
20 °C
32 °C

Saját mentőben ülve kerüli a dugót

2013.12.17. 07:36
Budaligettől, az elit budai kertvárostól Józsefváros – az útvonaltól függően – 16-17 kilométerre esik. Autóval, a reggeli csúcsforgalomban, szabályosan közlekedve a háromnegyed óra nem számít rossz menetidőnek. Kivéve, ha az embernek jobb ötlete akad. Egy sokkal jobb ötlete.

Mentős körökben jó ideje terjed a pletyka, hogy a Gyermekrák Alapítvány „Gyermekmentő” feliratú Mercedesével reggelente maga Balogh István, az alapítvány elnöke furikázik otthona és a belváros között. A hír igaz: az Index többször is a tanúja volt, hogy Balogh az adományokból vásárolt, személyautós kivitelű betegszállítóval teszi meg a távot budaligeti villája és az alapítvány VIII. kerületi, Rákóczi téri irodája között, egyszer pedig a Teve utcai rendőrpalotához vitte a betegszállító sofőrje. Baloghék a megengedett sebességet meghaladva, a villamossínen és a buszsávban kerülték ki a reggeli dugót. A szirénát, fényhidat nem kapcsolták be. Itt megnézheti, ahogy az elnök a gyerekmentő autóval furikáztatja magát:

Balogh: A kocsi ügyeit intéztem

Az Index kérdésére az alapítvány elnöke elmondta, hogy a betegszállítót néha „közérdekű ügyintézésre” is igénybe veszik, de magáncélra soha nem használják. Egyszer, amikor Balogh a betegszállítóból szállt ki az alapítvány irodája előtt, azzal védekezett, hogy az autót gumicserére kellett vinni, és az ő egyetlen, aki az ehhez szükséges papírokat aláírhatja. A rendőrpalotába tett kiruccanást szintén azzal indokolta, hogy az autó ügyeit kellett intéznie.

De szabályos-e ez?

Nem. Noha a kocsi engedélyei rendben vannak, használhat megkülönböztető jelzést (tehát szirénát, villogót) és szállíthat beteget is, az ORFK tájékoztatása szerint a megkülönböztető jelzésekről szóló rendelet szerint csak akkor lehet egy autóra „rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzőkészüléket” – az alapítvány autóján ilyen van – felszerelni, ha azzal csak és kizárólag azt a tevékenységet látják el, ami miatt megkapta az autó ezt az engedélyt. A Gyermekrák Alapítvány esetében az engedély a betegszállításra vonatkozik, tehát lehet bármennyire is közügy minden más, amit Balogh az autóval intéz, a rendelet szerint csak betegek szállítására használhatná a kocsit. 

A 12/2007 (III.13.) IRM rendelet

"rögzített üzemmódú jelzést adó készülék felszerelése abban az esetben engedélyezhető, ha a gépjárművel állandó jelleggel és kizárólag az engedélyezés alapjául szolgáló tevékenységet látják el"

Az alapítvány elnöke egyébként az Indexnek azt mondta, hogy az autót már három éve használják. Az ÁNTSZ-től azonban megtudtuk, hogy betegszállítási engedélyt csak idén februárban adtak ki a kocsira, az ORFK pedig azt közölte, a megkülönböztető jelzésekre is csak 2013-ban kapott engedélyt az alapítvány autója.

Balogh és sofőrje a KRESZ-szel sincs teljesen tisztában. Bár a buszsávot valóban használhatják akkor is, ha nem kapcsolják be a szirénát és a fényhidat, a villamossínekre csak akkor hajthatnának fel, ha bekapcsolják a megkülönböztető jelzéseket, de amint az a felvételeinkből kiderül, nem így teszik.

A Balogh Istvánnal készült interjú vágatlan változatát ide kattintva lehet megnézni.

Jó-jó, Balogh az alapítványi autóval jár munkába, de egyébként biztos folyton gyerekeket szállítanak a kocsival, ugye?!

Balogh az Index kérdésére többször elmondta, hogy autóval mindennap minden kórházba szállítanak gyerekeket. Az alapítványtól kikértük a részletes utaslistát, amelyet egy betegszállító autónak vezetnie kell a fuvarokról – ebben szerepel, hogy kit hova szállítottak, és használták-e a szirénát –, de a cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a kérésünkre.

Mi tíz gyerekkórházat – a nyolc daganatos gyerekeket kezelő klinikát és két nagyobb budapesti gyerekkórházat – kérdeztünk meg arról, milyen gyakran jár náluk a Gyermekrák Alapítvány autója.

A Bethesda Gyermekkórház igazgatója, Dr. Velkey György hallott már arról, hogy van az alapítványnak betegszállítója, de az ő tudomása szerint hozzájuk nem szoktak szállítani; a Budai Gyermekkórházban szintén nem tudtak arról, hogy a kórházba érkező vagy onnan távozó gyerekek a Gyermekrák Alapítvány autóját vették volna igénybe, ahogyan nem tudtak ilyesmiről a Szegedi és a Miskolci Gyermekklinikán sem. A két utóbbi kórház egyébként a gyermekonkológiai hálózat tagja, de a Bethesdában és a Budai Gyermekkórházban nem kezelnek daganatos beteg gyerekeket. Velkey György egyébként azt is megjegyezte, hogy ezért nincs is szükségük az alapítvány szállító szolgáltatására, viszont más segítséget – sokmilliós diagnosztikai műszereket – már kaptak a szervezettől.

Dr. Kriván Gyergely, az Egyesített Szent László és Szent István Kórház osztályvezető főorvosa szerint előfordult, hogy a Gyermekrák Alapítvány autójával szállítottak el tőlük beteget, de megjegyezte, hogy hozzájuk általában hosszabb időre fekszenek be a gyerekek, nem kell őket ide-oda vinni, ezért a szállítást könnyen megoldják a szülők. A II. számú (Tűzoltói utcai) gyermekklinika egy név nélküli nyilatkozó orvosa azt mondta, nem emlékszik, hogy az elmúlt években szállított volna betegeket az alapítvány a kórházba, de régebben tényleg előfordult ilyen.

A Heim Pál Gyermekkórház és a Debreceni Gyermekklinika nem válaszolt a megkeresésünkre, a Vas Megyei Kórház pedig nem akart nyilatkozni a kérdésben.

Balogh ezzel kapcsolatban elmondta, hogy főként a náluk regisztrált beteg gyerekek szüleitől kapnak megkereséseket fuvarozásra, a kórházaktól alig érkezik hozzájuk ilyen kérés, így aztán az intézmények nem is feltétlenül vannak tisztában a tevékenységükkel.

Az alapítvány 2010 és 2012 között évi 4,8–7 millió forintot költött betegszállításra az egyszázalékos felajánlásokból, amiben a sofőr bére még nincs benne. A betegszállítást az alapítvány 2009-től a saját költségén végzi, előtte OEP-támogatást is kaptak.

Ennyi pénzből jó sok fuvarra telik

A megkérdezett szakértők szerint egy hároméves Mercedes Viano szervizköltsége félmillió forintra rúghat, ha csak az előírás szerinti dolgokat cserélik rajta (4-6 olajcsere, szűrők, gumi, vizsga, fékek, vezérlés stb.). Hatmillió forintból (ezt vettük a betegszállításra költött pénz éves átlagának) így 5,5 milliót költhetne üzemanyagra az alapítvány, ami meglehetősen sok fuvarra elég.

Mivel nem tudjuk, hogy az alapítvány autója benzinnel vagy gázolajjal működik-e, 400 forintos literenkénti üzemanyagárral számoltunk, a Mercedes Viano átlagfogyasztását pedig 10 liter/100 km-re becsültük a műszaki adatok alapján. Így számolva 5,5 millió forintból  körülbelül 137 ezer kilométer tehető meg.

Összehasonlításképpen megkérdeztünk más betegszállítással foglalkozó cégeket és alapítványokat is arról, évente átlagosan hány kilométert tesznek meg az autóik. Marsi Zsolt, a Marsi-Med Kft. ügyvezetője azt mondta, egy-egy autójuk évente nagyságrendileg 100 ezer kilométert tesz meg. A cég 0-24 órában, külföldön és belföldön is szállítja a betegeket, naponta átlagosan 8-12 fuvarjuk van.  

A Szent Márton Gyermekmentő Alapítvány orvos igazgatója, dr. Goschler Ádám szerint az alapítvány miskolci gyermekmentő kocsija, amelyet idén cseréltek le, az elmúlt öt évben összesen körülbelül 300 ezer kilométert futott. Az alapítvány az Országos Mentőszolgálat kötelékében végez gyermekmentési feladatokat, tavaly összesen 3500 gyereket láttak el.

A Gyermekrák Alapítvány a 2012-es közhasznúsági jelentése szerint tavaly összesen 209 beteget szállított. Ez napi kevesebb mint egy beteget, és betegenként – 137 ezer kilométer évi összúttal számolva –  655 kilométer megtett utat jelent. Korábbi évekből sajnos nem találtunk részletes adatokat a szállított betegek számáról az alapítvány honlapján.

Baloghék üzemanyaggal együtt átlagosan havi 500 ezret költhetnek a betegszállító kocsijukra, ami a fent említett betegszámhoz képest elég nagy összeg. Ha mind az évi 209 beteget 100 kilométeres úton szállítaná az alapítvány, a benzinköltség még úgyis csak átlagosan havi 62 500 forint lenne, tehát az autó egyéb költségeire havonta 437 500 forint jutna, jóval több, mint amennyi egy teljesen felszerelt gyermekmentőkocsi fenntartásához szükséges. A Szent Márton Alapítvány budapesti gyermekrohamkocsijának például átlagosan – a benzinköltségen felül – havi 300 ezer forint a fenntartási költsége, és ebben a szervizköltségeken túl már a gyógyszerek, kötszerek pótlása is benne van.

Lehetne egyáltalán betegszállító egy ilyen személyautó?

Az alapítvány által használt Mercedes Viano típusú autó megfelel az ülőbetegszállítás ÁNTSZ-es követelményeinek. Ehhez az kell, hogy:

  • az engedély kiadásakor az autó ne legyen idősebb hat évesnél
  • minden ülésnél legyen biztonsági öv
  • ha nincs betegszállításra OEP szerződése a szervezetnek (az alapítványnak 2009 óta nincs) akkor elég, ha a sofőrnél van egy mobil
  • az autóban lennie kell fertőtlenítőszereknek és az üléshuzatoknak vagy cserélhetőnek kell lenniük vagy moshatónak és fertőtleníthetőnek
  • legyen minimum 3 oldalajtó
  • legyen minimum öt férőhely (sofőrrel együtt)
  • legyen a tengelytáv minimum 2500, a szélesség minimum 1650, a magasság minimum 1420 mm legyen (ennek már egy Suzuki SX4 is megfelel).

Egy betegszállító autó sofőrje sem lehet akárki, kell hozzá közúti járművezetői engedély, illetve, ha az autón megkülönböztető jelzés is van, akkor PÁV I-es engedély. Balogh állítása szerint neki és az autó állandó sofőrjének is van ilyenje.

Az alapítvány autójával olyan betegeket lehet szállítani, akik a tudatuknál vannak, segítséggel akár lépcsőn is járóképesek, és az egészségi állapotuk nem indokolja a fekve szállítást. Tizennégy éven aluli gyerekek esetében a szülőnek vagy gondozónak is a gyerekkel kell utaznia a kocsiban.

Lehet-e egyáltalán sürgős egy ülőbeteg szállítása?

A betegszállításban és a mentésben az az általánosan alkalmazott irányelv, hogy amennyiben egy beteget nem mentőkocsival szállítanak, de rosszul lesz, akkor mentőt kell hívni, és a mentő személyzete fogja ellátni és továbbszállítani a beteget, közölte az Országos Mentőszolgálat az Indexszel. Ennek értelmében „igazán” sürgős betegszállítást csak az OMSZ végez.

Miért kell akkor sziréna és fényhíd egy ülőbetegeket szállító személyautóra? Az Index több betegszállítással foglalkozó céget is megkérdezett arról, mennyire elterjedt, hogy ülőbetegeket megkülönböztető jelzéssel szállítanak. Gál Blanka, a GaálMedEx Kft. ügyvezetője szerint alapvetően egyáltalán nem indokolt, hogy valaki megkülönböztető jelzéssel felszerelt kocsiban szállítson ülőbeteget, vagy megkülönböztető jelzést használjon, amikor ilyen beteget szállít.

Marsi Zsolt hasonló gyakorlatról számolt be: a kezelésre szállított mozgássérült gyerekek vagy dialízises betegek szállításához szerinte nincs szükség megkülönböztető jelzés használatára, és ülőbeteg-szállításhoz az esetek jelentős többségében nem is szokták használni a szirénát és a fényhidat. 

A Szent Márton Alapítvány orvosigazgatója szerint az teljesen indokolt, hogy egy daganatos gyerek ne tömegközlekedéssel, hanem betegszállító autóval utazzon a kórházba, mert nagyon könnyen megfertőződhet, ugyanakkor szerinte a megkülönböztető jelzés használata csak „mentési kategóriában lehet indokolt”. 

A megkülönböztető jelzés használatának kezdetét és végét minden alkalommal jelezni kell az OMSZ felé, amely erről nyilvántartást vezet. A mentőszolgálat egyelőre jogi állásfoglalásra vár azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy elárulhatja-e, hányszor használta a megkülönböztető jelzését a Gyermekrák Alapítvány az elmúlt években.