A 9,5 millióért szerződtetett ügyvéd vesztett a trafikügyben

2014.01.08. 15:06
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bruttó 9,5 millió forintért szerződtetett ügyvédi irodája vesztette el azt az elsőfokú trafikpert a Fővárosi Törvényszéken, amelyben kimondták, az államnak ki kell adnia a trafikkoncessziós bíráló bizottság tagjainak nevét. Dudás Gábor irodája azzal érvelt, hogy az újabb koncessziós pályázatokat is ugyanazok bírálták el, mint az első körben részt vevőkét, ezért befolyásolhatná pártatlanságukat, ha nyilvánosságra kerülne a nevük. Az érvelés azonban nem jött be.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a dr. Dudás Gábor Ügyvédi Irodát bízta meg azzal, hogy képviselje a minisztériumot az ellene indított közérdekű adatigénylési trafikperekben. Kedden derült ki a kormány.hu-n közzétett minisztériumi dokumentumból, hogy a tárca bruttó 9,5 millió forintot fizet a megbízásért.

A Dudás Ügyvédi Iroda volt a minisztérium jogi képviselője abban az eljárásban is, amely elsőként zárult le a koncessziós pályázatok elbírálóinak nyilvánosságra hozataláért indított bírósági perek közül.

A Fővárosi Törvényszéken november végén született elsőfokú ítélet arra kötelezte a tárcát, hogy 15 napon belül adja ki a bíráló bizottság névsorát, illetve a vesztes és a nyertes pályázatok bírálati lapjait. A pert Molnár Csaba, DK-s országgyűlési képviselő indította, akit a Czeglédy Ügyvédi Iroda képviselt.

Az Index birtokába került ítélet tanúsága szerint a bíróság többek között az Alaptörvényre hivatkozva söpörte le Dudásék védekezésének főbb alapelemét.

A minisztérium jogi képviselője azt hangoztatta, hogy a koncessziós pályázatok bíráinak kiléte nem minősíthető közérdekű adatnak, mert a bizottság tagjai ugyanazok a személyek, akik a későbbi fordulók pályázatainak elbírálását is végezték. „A bizottság tagjai nevének nyilvánosságra kerülése egyértelműen akadályozná a folyamatban lévő dohány-koncessziós eljárásokban a megbízás külső befolyástól mentes ellátását.” Az érvelés szerint a bizottsági tagok nem részesülnek tiszteletdíjban vagy más díjazásban, így „egyedül a nyilvánosság kizárása” tudja garantálni a független tevékenységüket. Dudásék szerint ezért a névsort döntés-előkészítő adatként kell kezelni.

A tárca képviselője azzal is védekezett, hogy a dohánykoncessziós ügyben nem az NFM az adatkezelő.

A bíróság azonban az ítélet indoklásában leszögezte, hogy minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekkel, a közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve alapján kell kezelni. Az Orbán-kormány döntése alapján a dohánytermékek kiskereskedelme is kizárólagosan állami hatáskörbe került, ezért az ezzel kapcsolatban keletkezett adatok is közfeladatok ellátása során keletkezett adatoknak minősülnek.

Az ügyvédi iroda elkésettség címén egy permegszüntető indítvánnyal is próbálkozott. A minisztérium ugyanis a válaszlevél mellett a felperes országgyűlési képviselő egyik emailcímére is megküldte a pert megelőző közérdekű adatkérésre adott elutasító válaszát, a perben pedig az állította, hogy az elektronikus levél kiküldésétől számítva lejárt a címzett számára biztosított 30 napos keresetindítási határidő. A bíróság azonban ezt az álláspontot sem tartotta megalapozottnak.