Lázár: A szabadságból és a demokráciából ad fel, aki az oroszokhoz közeledik
További Belföld cikkek
-
Két rendőr megsérült, 64 tüntető ellen eljárás indult a hétfői demonstráción
- Orbán Viktor személyesen avatja fel az M44-es gyorsforgalmi utat
- Váratlanul menesztették a budai vár kormánybiztosát
- Matolcsy Ádám: Minden jövedelmem legális, nem élek Magyarországon
- Csaknem három évtizedes számlára hivatkozva követeltek több mint 160 ezer forintot egy nyugdíjastól
Lázár János csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján (melyet élőben közvetítettünk, mégpedig itt) az elmúlt 40 év legjobb üzletének nevezte, hogy az oroszok kapták meg a paksi bővítés lehetőségét. Arról is beszélt, hogy munkahelyek tízezrei jönnek majd létre, az olcsó áram révén pedig Közép-Európa legversenyképesebb gazdaságává válunk. Meg valami olyasmit is mondott, hogy büszke lehet az ország erre a megállapodásra.

Ez volt tehát Lázár János 2014 januárjában. De mit gondolt volna ugyanerről a 2010-es Lázár János? Nem nagyon kell találgatnunk, a Kettős Mérce blog ugyanis előtúrt egy felvételt, melyen a fideszes politikus egy könyvbemutatón arról beszél, hogy
- az orosz-magyar viszony szorosra fonódása az elmúltnyolcév jellemzője
- elképesztő az energiafüggésünk Oroszországtól
- a Fidesz ezért függetlenedni akar
- az Oroszországhoz való viszony mindig értékválasztás is volt
- így a szabadságharc leverésekor, a Tanácsköztársaság alatt vagy Nagy Imre kivégzésekor
- az oroszoktól demokrácia és szabadság sosem jött
De jöjjön a videó, utána pedig az első két perc legérdekesebb részeinek leirata!
Teljesen világos tehát, hogy Oroszország és Magyarország sorsa bizonyos értelemben az elmúlt nyolc esztendőben összefonódott. Nekünk, a mai döntéshozóknak fontos felelősségünk, hogy ezt milyen irányba tereljük. Vannak olyan tények, amelyekkel kénytelenek vagyunk szembenézni. Ez Magyarország elképesztő mértékő energiafüggősége és energiakiszolgáltatottsága. Ma a magyar energiafölhasználás 80-90 százaléka egy irányból, keletről, Oroszországból érkezik, és ez kényszerpályára állítja a magyar gazdaságpolitikát, a magyar energiapolitikát. Fontos célkitűzéseket fogalmaztunk meg a következő húsz érve vonatkozólag. Próbálunk függetlenedni, ez egy nagyon nehézkes feladat.
(...) Az Oroszországhoz való viszony (...) történelmi aspketusban (...) mindig értékválasztást is jelentett. Értékválasztást jelentett 1849-ben, értékválasztást jelentett 1918-ban és 1919-ben, értékválasztást jelentett 1945-ben, értékválasztást jelentett 1958-ban, Nagy Imre kivégzésekor, értékválasztást jelentett az elmúlt húsz év minden kormányzati döntése alkalmával. Aki Oroszországhoz közeledik, lehet, hogy gazdasági értelemben ennek a közeledésnek, ennek a korrekt kapcsolatnak nyertese, győztese, zsebeink gyarapítója lesz, de fölad valamit a demokrácia, a szabadság, a szabadságjogok gyakorlása tekintetében. (...) Egy dolog soha nem jött keletről. A keleti szelek Európának ebbe a térségébe demokráciát és szabadságjogokat soha nem fújtak.