Nem túl népszerű a nemzetiségi regisztráció

Eddig összesen 1568 főt vettek nemzetiségi névjegyzékbe, míg közülük csak 819-en kérték a névjegyzékbe vételük kiterjesztését az országgyűlési választásra. A nemzetiségi kisebbségek közül a németek regisztráltak legtöbben, 932-en, őket a romák (170), majd a horvátok (102) követik a listán – írja a Népszabadság.

A lap által megkérdezet német kisebbségi szakértők szerint a nemzetiségek számára felajánlott kedvezményes mandátumok megszerzéséhez 19 és 24 ezer közötti szavazatra lenne szükség nemzetiségenként. Ez a fenti számok alapján nem valószínű, habár létszámukat tekintve a romáknak és a németeknek reális esélye lenne a mandátum megszerzésére.

Az Országos Roma Önkormányzat korábban levélben foglalt állást az ügyben. Farkas Flórián, a szervezet elnöke egy hete arra kérte a címzetteket, hogy egyelőre ne töltsék ki és ne adják le a nemzetiségi regisztrációs kérelmet, amivel regisztrálni lehet a kisebbségi képviselők megválasztására.

Ez a kérés annál is meglepőbb, mivel pont a Farkas Flóriánt is soraiban tudó Fidesz választási törvényében szerepel első ízben a nemzetiségi képviselet intézménye. Az új választási törvény értelmében ugyanis lehetőség van arra, hogy a kisebbségek képviselőket küldjenek a parlamentbe, ehhez a választások előtt regisztrálni kell magukat az adott nemzetiséghez, kisebbséghez tartozó embereknek. Ugyanakkor – ahogy azt többen kifogásolták – aki egyszer regisztrálta magát nemzetiségi szavazóként, az automatikusan kizárta magát a pártlistára való voksolásból.

A nemzetiségi regisztrációval kapcsolatban más probléma is felmerült: a TASZ szerint rettentően könnyű visszaélni az online nemzetiségi regisztrációval, mivel a lakcímkártyán lévő adatokon kívül szinte semmit sem kell bemutatni. Jogvédők szerint így néhány személyes adat birtokában tömegeket lehet majd kiejteni a listás szavazásból.