Orbán: Különös népség vagyunk

Körülbelül 10-15 tüntető, köztük Pál Tibor MSZP-s képviselő várta Orbán Viktort a Magyarország Barátai Alapítvány, Budapest Music Centerben megrendezett konferenciája előtt, ahol a miniszterelnök is beszédet mondott hétfő este. A tüntetők a kormány és az orosz állam között létrejött, paksi bővítésről szóló megegyezés ellen tiltakoztak, kis, A4-es méretű papírokkal a kezükben. A papírokon olyan feliratokkal, mint 'Minden konnektor Putyiné', 'PPP-program = Putyin Párt Pincsije' vagy 'Nem csak az atomban, az országban is nagy a feszültség'

Délelőtt Áder János köszöntötte az alapítvány szervezte konferenciára több mint húsz országból érkező érkező orvosokat, mérnököket, művészeket, üzletembereket, diplomatákat. "Magyarország büszke lehet arra, hogy ilyen barátai vannak" – mondta Áder, Vizi E. Szilveszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke pedig arról beszélt, hogy a konferenciára érkező sikeres embereknek az a közös céljuk, hogy tegyenek valamit Magyarországért és a magyarokért. Orbán az esti vacsora előtt tartott rövid beszédet, amin elmondta, hogy a cél:

Magyarországnak új barátokat szerezni, és a régieket megtartani.

Orbán szerint:

• Magyarország különleges hely, a magyarok különös népség. Más nemzetek is különösek, de a magyarok még annál is különösebbek.

Miért különlegesek a magyarok:

• Mert különleges nyelvet beszélünk, és a nyelv és az észjárás között összefüggés van
• Mert sorsszerű viszony fűz minket a szabadsághoz
• „Bismarck: „Különös nép a magyar, de nekem tetszik". Victor Hugo: „Magyarország a hősök nemzete”."

A miniszterelnök szerint, ha a magyar politikát az összefogás-széthúzás fogalompárral akarjuk leírni, akkor a 2010-es kétharmados győzelem példátlan összefogás volt, ami ráadásul 2008-ban kezdődött, a népszavazással. Szerinte a sikeres népszavazás után már csak az volt a kérdés, hogy meg lehet-e találni a politikai kereteit ennek a mérhetetlen összefogásnak a megtartására. A válasz: igen. Lásd: a Fidesz kormányzása az elmúlt három és fél évben. A 2010-es választási eredmény pedig megmutatta:

milyen elementáris népi igény volt az erős vezetés, a jó politikai vezetés iránt.

Orbán szerint:

• A 2010-es választás egy pénzügyi válság kellős közepén volt
• Nem Görögország volt az első ország Európában, ami becsődölt, hanem Magyarország
• Erre az előző politikai vezetés nem tudott jó választ adni, hiteleket vett fel
• Az emberek pedig akartak egy olyan vezetést, amely nem külső segítséggel (IMF) oldja meg ezt a helyzetet

A miniszterelnök elmondta, hogy van a Fideszen belül egy olyan mondás, hogy "Saját magunk dicsérete olyan fontos, hogy nem bízhatjuk másra". És bár nem szeretné a kormányt fényezni, azért mégiscsak el kell mondania, hogy az évszázad legnagyobb árvízét győzte le az ország, beindult a gazdasági növekedés, alacsony az infláció ("mikroszkóppal kell keresni"), negyedmillióval többen dolgoznak, a munkavállalók száma meghaladja a négymilliót. És mindez hogy lehetséges? Azt csak a gazdasági miniszter és a jegybankelnök tudná elmondani.

Orbán a nemzetstratégiáról:

• Alkottak egy kifejezést: világnemzet
• Több mint 2,6 millió magyar él a jelenlegi országhatárokon kívül; meg kell szervezni ezen magyarok és Magyarország közötti hálózatot
• (alapfogalmak: széttagoltság és szétszórattatás)

Orbán szerint négy dologban egyetértés van, nemcsak az emberek között, hanem a politikusok között is:

1. A munkaképes emberek munkából és ne segélyekből éljenek
2. Aki adósságra alapozza az életét az nem lehet szabad. Ezért az államadósságot közellenségnek kell tekinteni és harcolni kell ellene
3. A gyermekvállalást és a családokat minden lehetséges és észszerű módon támogatni kell
4. A határon túl élő magyarok a magyar nemzet teljes jogú tagjai

Orbán Magyarország jövőjéről:

• Magyarország azt gondolja, ez a válság nem konjunkturális, hanem strukturális. Tehát a válság elmúltával nem ugyanahhoz a gazdasági berendezkedéshez térünk majd vissza.
• Mi nem sereghajtók akarunk lenni, hanem vezetők
• A korábbi gazdasági megoldások érvényüket vesztették, nem is fogjuk alkalmazni őket
• Magyarországnak nem szabad félnie, ha tanulnia kell: akár Amerikától, akár Japántól
• Inspirálódnunk kell az USA és Japán nem szokványos közgazdasági megoldásaiból

Orbán úgy látja, az újítások kora még nem ért véget. A következő időszakban a világgazdaság is az útkeresésről fog szólni, érdemes nyitottnak lenni, sehol nincs kész recept a helyzet megoldására. Beszéde végén pedig megkérte a jelenlévő, több mint 20 országból érkező magyart, hogy ha látják, hogy külföldön kampányt szerveznek Magyarország ellen, akkor lépjenek fel az ellen. Illetve arra, hogy bármilyen hasznosítható tapasztalatukat, vagy az újításokat, amiket azok az országok sikeresen alkalmaznak ahol élnek osszák meg velünk. 

Azt várjuk önöktől, hogy mi ne legyünk provinciálisak.