Orbán és Rogán együtt védik a német megszállási emlékművet

Az V. kerület megadta a tulajdonosi hozzájárulást ahhoz, hogy a kormány a Szabadság téren felállíthassa a német megszállás emlékművét. Az emlékműről heves vita zajlik a sajtóban napok óta, így a nyilvános ülést is nagy érdeklődés mellett tartották.

Pásztor Tibor szocialista képviselő szerint az emlékmű felmenti a magyarokat, akiket áldozatként ábrázol a művész (magyarok=Gábriel arkangyal), és a német birodalmi sas által jelképezett nácik azok, akik a bűnökért felelősek. Miközben az 1944. március 19-i megszállás után a kormány két személytől eltekintve ugyanaz maradt, a csendőrség tagjai sem cserélődtek ki, érvelt.

A képviselő idézte Ungváry Krisztián történész tanulmányát, amely szerint a magyar kormány önszorgalomból deportált többször annyi zsidót, mint amennyit Eichmann előírt. Az emlékmű egybemossa a bűnösöket és az áldozatokat, állította Pásztor, így az emlékmű szélsőjobbos kegyhellyé válhat. Ezért kérte, hogy a kerület ne szavazza meg a terület átadását a kormány céljaira.

Rogán: Az emlékmű jó, csak kampány van

Rogán szerint az emlékmű körüli vita a választási kampány miatt bontakozott ki. A polgármester úgy vélte: az emlékmű nem értelmezi újra a magyar történelmet, minden áldozat emlékének szól. Azok, akik a deportálásokban részt vettek, nem áldozatok, tehát róluk nem szól az emlékmű, érvelt.

Arra a kérdésre, hogy a keresztény Gábriel arkangyal miként állít emléket az elhurcolt zsidóknak, Rogán nem tért ki. Ugyanakkor hangsúlyozta: táblát helyeznek el az emlékművön, amely szerint a mű a nácizmus minden áldozatára emlékezik. Szerinte ugyanis a „szobor szimbolikájába mindenki azt magyaráz bele, amit akar”.

Rogán Antal ugyanakkor elismerte, hogy nem a szobor által jelzett 1944. március 19-étől kezdődtek  a jogsértések Magyarországon. A magyar államhatalmi szervek már korábban halálba küldtek zsidókat, és zsidóellenes törvényeket hoztak, mondta.

„Nem állítanék emléket Horthynak, akinek történelmi felelőssége egyértelmű.” „Horthy ott maradt a helyén a megszállás után is, korábban pedig zsidó törvényeket fogadott el, és sok zsidó halálát okozta” – mondta a polgármester.

A most felállítandó emlékmű ugyanakkor egy „történelmi pillanatnak” kíván emléket állítani. Továbbá több százezer zsidó és több 10 ezer nem zsidó származású magyar áldozatra emlékezik, nyilatkozta később a rögtönzött sajtótájékoztatón Rogán.

A közgyűlés elfogadta, a civilek tiltakoztak

Az ülésen felszólalt Deák Gábor, a Raoul Wallenberg Egyesület alapítója, aki szerint „az emlékmű provokáció”. „A zavaros ideológiájú emlékmű” összemossa az áldozatokat, hamis történelmi képet kelt. Szerinte inkább a kor hőseinek kellene emléket állítani. Megemlítette, hogy köztéren máig nincs állami emlékműve a holokausztnak.

Rogán szerint a Március 15. téren avatnak fel egy ilyen emlékművet áprilisban. Az a szobor az újrakezdésnek, nem pedig az áldozatoknak állít emléket, mondta.

Miután a közgyűlés 11/3 arányban elfogadta a határozatot, a civilek zúgolódni kezdtek, egy idős asszony pedig azzal fordult a polgármesterhez: „Egyetlen dolgot mondjon ezen az emlékművön, a táblán kívül, ami a zsidóság áldozataira emlékeztet? Tudom, hogy ki van adva önöknek, hogy ezt el kell fogadni, de azt szeretném, ha ezt a pénzt inkább például az egészségügyre adnák.”

Orbán szerint is minden rendben

Az üléssel egy időben jelentetett meg nyílt levelet Orbán Viktor, amelyben a Mazsihisz vádjaira reagál. „Meggyőződésem, hogy az áldozatok iránti tisztelet nem engedi meg, hogy a bebörtönzöttek, elhurcoltak, meggyilkoltak sorsa mellett főhajtás és szó nélkül elmenjünk." „E tekintetben Magyarország Alaptörvénye egyértelműen és szilárdan foglal állást. Alig hinném, hogy az áldozatok emléke felé tett főhajtás bármilyen magyarázatot igényel. Ez emberség és nem politikai nézetek vagy pártállás kérdése."

„Remélem, hogy hazánk német megszállásának 70. évfordulója jó alkalom arra, hogy az Önök közösségének veszteségeit elismerő, fájdalmukban osztozó, jóakaratú emberek fontos és közös lépést tegyenek a tisztelet kultúrájának irányába" – zárta a Mazsihisz vezetőinek címzett sorait Orbán Viktor.

Sem Orbán Viktor levele, sem Rogán szavai nem adtak magyarázatot a mű körüli zavaros helyzetre. A Miniszterelnökség a nyilvánosság kizárásával, 2013. december 31-én döntött az emlékműről, a feladatot pedig pályáztatás nélkül, még aznap megkapta Párkányi Raab Péter szobrász. A Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémiába tartozó szakértők pedig rohamtempóban, január közepére kiadták hozsannázó szakvéleményüket a műről.

Lapunk személyesen kereste fel Párkányi Raab Pétert, hogy a szoborról, a megbízás hátteréről érdeklődjön, a művész azonban érdeklődésünkre rendőrt akart hívni, majd a terület biztonsági szolgálatához fordult.