Orbán levélben védte meg a megszállási emlékművet

„Meggyőződésem, hogy az áldozatok iránti tisztelet nem engedi meg, hogy a bebörtönzöttek, elhurcoltak, meggyilkoltak sorsa mellett főhajtás és szó nélkül elmenjünk" – írta Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Szabadság térre tervezett emlékműről a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetőinek írt válaszlevelében.

Orbán azt írta, hogy a Mazsihisztől hétfőn megkapott levél elolvasása után azt írta, megerősödött benne a meggyőződés, hogy „a jövőben is közösen dolgozhatunk azért, hogy Magyarországon a kölcsönös tisztelet, egymás megértése és hazánk közösségeinek együttműködése tovább erősödjék". Szerinte ebbe a sorba illeszkedik a német megszállás áldozatai előtt tisztelgő emlékmű is.

„Alig hinném, hogy az áldozatok emléke felé tett főhajtás bármilyen magyarázatot igényel. Ez emberség és nem politikai nézetek vagy pártállás kérdése" – írta. Szerinte vannak, akik az áldozatok emlékezetét, az előttük tisztelgő emlékművet napi politikai spekulációkká akarják silányítani, de ezeket a kísérleteket határozottan vissza fogják utasítani.

A Magyarország német megszállására emlékeztető, tervezett emlékmű rögtön botrányt kavart, mert:

• nem volt pályázat – a Miniszterelnökség (Lázár János) idén január elején egyszerűen felkérte a Nemzeti Színház kellemkedő szobrairól ismert Párkányi Raab Péter szobrászt,
• nem tudni, mennyi közpénzt költenek majd az emlékműre. (Update: cikkünk elkészülte után végül kiadták ezt az adatot. A költségekről itt olvashat.)

A botrány alapja a nem túl bonyolult szimbolikájú emlékmű üzenete: Magyarország (a védtelen Gábriel arkangyal figurája) csak elszenvedte a háborús bűnöket, mindenről a megszálló németek (az angyal felett tomboló náci sas) tehetnek. A korszakot kutató, elismert történészek azonban egyetértenek abban, hogy a tömeges deportálás a magyar szervek túlbuzgóságának az eredménye. Dokumentumok szerint a németek kérték, hogy a magyarok csökkentsék a zsidók begyűjtésének ritmusát, hiába.