Zárjegy kell majd az ügyvédi papírokra

A hamisítással szembeni fokozottabb védelem érdekében újabb védelmi rendszer kiépítésére kötelezte az ügyvédeket az Országgyűlés. December 30-án jelent meg az ügyvédekről szóló törvény módosítása, amely elrendelte, hogy a papíralapú okiratok ügyvédi ellenjegyzéséhez, valamint az ügyvédi meghatalmazásokhoz a Magyar Ügyvédi Kamara által meghatározott hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott, sorszámozott biztonsági jeleket kell használni.

Az ügyvédek természetesen nem ingyen kapnák a jövedéki termékek zárjegyéhez hasonló, hologramos matricát. A törvény erről csupán annyit ír, hogy az irodák „ellenérték fejében” juthatnak majd a biztonsági jelzéshez, több, az Indexnek nyilatkozó ügyvéd szerint viszont darabonként az ezer forintot is meghaladja majd újabb költség, amely minden bizonnyal beépül majd az ügyvédi díjakba is.

Forrásaink értetlenségüket fejezték ki, hogy miért van szükség újabb, minden korábbinál bonyolultabb biztonsági rendszerre. Az ügyvédeknek meg kell venniük a matricát, azt nyilván kell tartaniuk, rá kell ragasztaniuk az iratokra, majd az azon szereplő sorszámot három napon belül regisztrálniuk kell egy (újonnan kiépítendő) internetes nyilvántartó rendszerben.

Az ügyvédek szerint személyes közreműködés és a szárazbélyegző használata eddig megfelelő garancia volt az okiratok valódiságára. Az ügyvédi okiratok hamisítása és az azokkal való visszaélés pedig elenyésző hányadát teszi ki a hazai bűncselekményeknek.

Az elmúlt hetekben kiderült, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) már jó előre felkészült az új kötelezettségre. A MÜK a törvény elfogadása előtt, december 19-én tartott elnökségi ülésén Réti László budapesti elnök bejelentette, hogy létrehoznak egy céget, amelynek a MÜK és a többi területi ügyvédi kamara lenne a tulajdonosa.

Forrásaink szerint a részvénytársasági formában létrehozandó cég megalapítása 548 millió forintot igényelne, amely már szerepel is a budapesti kamara pénzügyi beszámoló „Beruházások” rovatában „2014. évi terv kiszervezendő: Ügynökség cégbe” megjelöléssel.

Az is kiderült, hogy a matricák bevezetésére nem csupán ezt a félmilliárd forintot áldozza a kamara, amelynek éves tagsági díjára 100 ezres nagyságrendben fizetnek be az ügyvédek.

A budapesti kamara honlapján néhány napja tűntek fel az előkészületek során felmerült költségek. Az „Üvegzseb” pontban nyilvánosságra hozott szerződések listája szerint a matricaügy a jól hangzó „Arhitel projekt” nevet kapta. A megvalósítással kapcsolatos tanulmányok kidolgozására és szakértői munkákra eddig öt szerződést kötöttek. A szerződések összértéke 124 millió forint volt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!