Egyesben megyünk, padlógázzal

A MÚOSZ által szervezett Mérők klubjában havonta találkoznak a különböző közvélemény-kutatók és választási szakértők, hogy ismertessék, ütköztessék legújabb kutatásaikat. A kampány startpozícióira kíváncsian most mi is elmentünk, pedig a szakértői sorokat eléggé megritkította az influenzajárvány.

Kezdjük azzal, amit az MTI tudósítója egyszerűen kihagyott (!) a közszolgálati beszámolóból: Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese a kampány gazdasági szlogenjeiről tartott előadásában grafikonjaival ízekre szedte a kormány gazdaságpolitikáját.

Karsai szerint az átmeneti javulás – amit GKI-Erste konjunktúraindexe tükröz – valójában csak egy csöndes, ámde tartós leszakadási folyamatot takar:

Nincs válság, csak szomorú, tartós leszakadás – főleg a régiós vetélytársakkal összevetve.

Egyesben megyünk, padlógázzal

A kutató egyetértőleg idézte a nem éppen baloldali Bod Péter Ákost, aki szerint a kormány célja a tulajdonviszonyok átrendezése, akár a gazdasági ésszerűség rovására. Ezután tételesen elővette a kormány és a KSH jelentéseiben megjelenő eredményeket, melyek többségéről kimutatta, hogy csak látszateredmények:

Egyesben megyünk, padlógázzal.

• A 2,8 százalékos hiány csak a nyugdíjjárulékok költségvetésbe való irányításával volt tartható, enélkül a 2008-as szinten maradna.
• Az államadósságnak a GDP 82-ről 80 százalék körülire való leküzdése is kamu, ez a magánnyugdíjpénztárak kényszer-államosítása nélkül 88 százalékra emelkedett volna.
• A közmunka nélkül gyakorlatilag alig lenne új munkahely, viszont a GDP-t a közmunkák érdemben nem gyarapítják. Ez nem a foglalkoztatottság növelése.
• A GDP egyszázalékos növekedését zömmel a jó időjárásnak köszönhetjük, ez messze nem növekedési pályának.
• Ha szerkezetileg nézzük, a 4 százalékos beruházásnövekedést kizárólag az uniós források erőltetett lehívása fűtötte.
• Közben 2013-ban egymilliárd eurónyi tőke menekült el Magyarországról .
• A fogyasztás bővülése és az infláció csökkenése is ideiglenes, mivel ezeket a fenntarthatatlan rezsicsökkenés okozza.
• Az ország pénzügyi megítélése jó, de annyira nem jó, hogy kikerültünk volna a bóvli kategóriából.
• Nagyon drága a magyar hitel, a magas kamatfelár miatt rengeteg pénz áramlik értelmetlenül külföldre.

A Fidesz nem akar heves kampányt

A legnagyobb hír persze a Nézőpont új kutatása és mandátumbecslése volt, amiről a teremből kisurranva már korábban beszámoltunk.

A kutatást ismertető Fodor Csaba izgalmasabb megállapításai között volt még az, hogy az ellenzék reménysége, a Bizonytalan Szavazók között a baloldalnak sincs sok tartaléka –  a Fidesz kampánya is pont azt célozza, hogy ne legyen nagy mozgás a szavazótáborokban. A Nézőpont vezető elemzője a külhoni szavazatok súlyát sem becsülné túl, ő olyan 200 ezer beérkező szavazatra számít.

Fodor elmondása szerint meglepődött az LMP rossz teljesítményén, hiszen a 2010 előtti vezető garnitúra egybeborulásának elvileg kedvezne nekik. Az új választási rendszer nagy vesztesének – hozzánk hasonlóan – a Jobbikot tartotta, melynek nincs sok esélye az egyéni győzelmekre.

A jobbikosok netes arcok

Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója sem látta esélyesnek a Jobbikot, szerinte a párt legeslegjobb esetben is csak a 2010-es eredményeit lesz képes megismételni – azt is persze csak szavazatarányban. Závecz rámutatott, hogy ennek az a legfőbb oka, hogy stagnál a támogatottság, és kevesebben választják másodlagos preferenciának – a 2010-es 8-hoz képest ma már csak az összes választók 3 százaléka. A szavazási hajlandóság sem kiemelkedő, a szimpatizánsok 65 százaléka mondta biztosra, 17 százaléka valószínűre a részvételt.

Závecz a Jobbik-szavazók összetételéről is megosztott pár érdekes adatot, eszerint Vonáék tényleg egy macsó párt: kétszer akkora a támogatottságuk a férfiak, mint a nők körében. A Szonda vizsgálatai alapján bár valóban relatíve népszerű a fiatalok körében, a plakátokon terjesztett „a fiatalok körében a legnépszerűbb” jelző nem igaz. Ami feltűnő, hogy az összes választó 56 százalékával szemben a jobbikosok 65 százaléka netezik napi rendszerességgel.

Nincs sok baloldali a tartalékban

Sik Endre, a Tárki vezető kutatója arról beszélt, nem igazak azok a vélekedések, melyek szerint az ellenzéki pártoknak lenne a legnagyobb tartaléka a bizonytalan szavazók között. Sőt, még ebben a csoportban is vezet a Fidesz, és kiemelkedően jól áll a Jobbik és az LMP is. 

László Róbert, a Political Capital vezető elemzője az ellenzéki összefogás esélyeiről beszélt. Azt mondta, a választási rendszer miatt a balközép összefogásnak 300 ezer szavazattal kell többet szereznie a Fidesznél a parlamenti mandátumtöbbséghez. A választókerületi határok átrajzolása azonban nagy többségnél szinte semmit nem ér, kis különbségeknél azonban egyértelműen a Fidesz javára dönt.

A közvélemény-kutatások által ma mutatott arányokat alapul véve a baloldalnak még egymillió szavazót kellene elővarázsolnia a győzelemhez 

A Political Capital kalkulációjában az LMP kiesésével számolt, de ha a zöld párt mégis bejutna, akkor értelemszerűen az Összefogásnak még nehezebb lesz a dolga. A Jobbik még jó szereplés esetén sem sokat nyom a latba, hiszen – ahogy azt a többi elemző is hangsúlyozta –, egyéni győzelmek híján nem lesz sok mandátuma.

László egyetértett Fodor Csabával abban, hogy a külhoniak országos listára érkező szavazatai csak nagyon alacsony általános részvételnél számítanak igazán.