Vilhelmina
11 °C
16 °C

Az ügyvédeknek jól jött a matricázás a választás előtt

2014.02.03. 10:03
A február végi fővárosi kamarai tisztújítás miatt a szakmai szervezetben is beindult a kampány. A kamarának épp ebben a felfokozott hangulatban kellett megkezdenie a parlament által kötelezővé tett új biztonsági jel bevezetésének előkészítését.

Egy december végi törvénymódosítás kötelezi az ügyvédeket, hogy a papíralapú iratokat a hamisítások megnehezítése érdekében 2015-től – a termőföldek esetében már idén május 1-jétől – hologramos, sorszámozott matricával lássák el, a sorszámozást pedig internetes nyilvántartásban vezessék.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének január elején tartott ülésén szaktanácsadóktól a tagok részletes tájékoztatást kaptak arról, hogyan lehetne felállítani egy, az összes kamara tulajdonában álló, részvénytársasági formában működő ügynökséget. Ez látná el az évi 5-8 millió matrica forgalmazásából és az adatok online nyilvántartásából adódó feladatokat. Más szervezeti formák is lehetségesek, a kamarában ezekben a hetekben azt vizsgáltatják, melyiknek mi az előnye, hátránya. Mindenesetre pénz mindegyikhez százmilliós nagyságrendben kell.

Az elnökség ülésén páran nem tartották jó ötletnek, hogy a kb. százmilliós tőkéjű szervezetről a kamarai tisztújítás előtt döntsenek. Abban egyetértés volt, hogy a szoros határidők miatt a már megkezdett munkafolyamatot nem szabad félbeszakítani. A matrica legyártása ugyanis 60-90 napot vesz igénybe, és április közepére a kész matricának kint kell lennie az ügyvédeknél. Végül megszavazták a budapesti kamara két, a valószínű zrt.-be delegált tagját is. A cégkérdést pedig „visszatolták” az országos kamarához.

Az ügynökség formájáról ugyanis eleve nem a területi, hanem a Magyar Ügyvédi Kamarának kell döntenie. Mégpedig szabályzattal , amit a miniszternek a közlönyben ki is kell hirdetnie. Amíg ez nem történik meg, Budapest sem tud részt venni sem zrt.-ben, sem másban. Az alapszabályt csak azért kellett módosítani, mert a törvényi változást át akarták vezetni. Cégalapítás nem is volt az eredeti napirenden. Mivel a január 17-re összehívott közgyűlés határozatképtelen volt, a megismételt közgyűlés napirendjére nem is lehetett felvenni olyan új napirendi pontot, amely az eredeti ülés meghívójában nem szerepelt. Abban pedig csak az alapszabály módosításáról volt szó..

A kampányban felkapott, de még el sem indult „cégügy” végül a január 27-i megismételt közgyűlésen került a középpontba. Az egyik csoport azzal vádolta meg a kamarai vezetést, hogy cégmutyiba kezdett, a teljes hatalomátvételre törő csoport pedig azzal, hogy a tagság és a közgyűlés helyett az elnök akarja hatáskörében tartani a cégalapításról szóló döntéseket. Ők a választások utánra igyekeztek eltolni a döntést – amikor esetleg már más a vezetés. A napokban közleményt is kiadtak, amelyben azt állították, hogy hosszú és nagyon viharos vita folyt a közgyűlésen, de nem kaptak érdemi válaszokat arra, hogy szükséges-e egyáltalán a matricacég megalapítása.

A kamarai vezetés szerint nem véletlenül, mert ez nem is volt napirenden. Viszont szerintük nincs titok a matricagyártás körül. Állítják, nem szándékoztak félmilliárdos céget alapítani sem a közgyűlésen, sem az ott hozott határozatok alapján. A tervezés folyik, és lehet, hogy mégis a cég lesz a legkedvezőbb megoldás. De ezt az országos és nem a budapesti kamara legfőbb szervének kell eldöntenie. Amint a rájuk kötelező szabályzat – miniszteri pecséttel – megszületik, azt végrehajtják. A törvényalkotók által előírt új biztonsági előírást úgy kell megoldani, hogy az a későbbiekben az ügyvédek számára a legnagyobb biztonsággal, legkevesebb adminisztratív teherrel, kézzel fogható előnyöket eredményezve járjon. Ez hasznos lesz a kamarák számára is.

Állítják, hogy a provokált személyeskedő vitán túl a megismételt közgyűlésen nem készült és nem is történt olyan döntés, amely a jövőbeli cégalapítási folyamatot befolyásolhatná. A tagság számára nyilvánossá teszik a határozatokat, a testületek jegyzőkönyveire viszont szabályozott eljárásrend érvényes, és ez – a tagokra tartozó ügyekről lévén szó – korlátozza a széles nyilvánosságot.