Cecília
3 °C
12 °C

Orbán elismerte a külföldön dolgozó magyarokat

2014.02.03. 15:26 Módosítva: 2014-02-03 16:02:01

A választásokig már csak háromszor ülésezik a parlament, ráadásul most az alsóházi teremben, mert a felsőházi termet már elkezdték átalakítani a kisebb parlamenthez. A kurta tavaszi ülésszakot Orbán Viktor nyitotta meg. A kormányfőt dübörgő tapssal fogadta az ellenzék, a pulpitusra lépő Orbán meg is köszönte a provokatív tetszésnyilvánítást. Két hónap van a választásokig, így nemcsak ő kampányolt, hanem mindenki.

Egy mondat Paksról

Többen azt várták, hogy a kormányfő a paksi bővítés mellett fog érvelni, hiszen az erről szóló orosz–magyar államközi egyezmény most került a parlament napirendjére. Orbán azonban ezt mindössze egy mondatban említette meg a között a 11 pont között, amelyben a kormányzat utóbbi időben tett döntéseit és intézkedéseit sorolta fel. Ezeket emelte ki:

  • Az uniós partnerségi megállapodás keretében vállaltuk, hogy az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztési célra fordítjuk.
  • Szerződést kötöttünk az oroszokkal Paks bővítéséről, amit a parlamentnek kell jóvá hagynia.
  • A kormány visszavásárolta a Főgáz német kézben lévő részvényeit, így kizárólagos köztulajdonban van a cég.
  • Döntöttek egy új kongresszusi központ felépítéséről a Művészetek Palotája mellett.
  • Javították Miskolc és vidékének digitális hálózatán.
  • A kormány összeállította az uszoda és tornaterem-építési programot, minden járásközpontban lesz uszoda, legalább 32.
  • A kormány kiemelt üggyé nyilvánította az úszó-vb-t.
  • Új online pénztárgéprendszerre állunk át, a nehézségekre a kormány kidolgozott egy megoldást.
  • 32 török–magyar egyezmény, vízum nélkül mehetünk Törökországba.
  • A visegrádi országok belügyminiszterei folyamatosan tartják a kapcsolatot ukrán–ügyben.
  • Újabb külföldi beruházások voltak Magyarországon, pl. egy amerikai és egy angol cég hozta Budapestre szolgáltató központjait, egy orosz cég logisztikai központot hozott létre, stb.

A rezsiharc éve 2014

A miniszterelnök azzal folytatta a büszkélkedést, hogy tartósan 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, javul a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg, alacsony az infláció, és negyedmillióval dolgoznak többen, mint négy éve. A munkanélküliség 9 százalék körül áll, ami még mindig magas, de folyamatosan csökken, Orbán szerint kevés ilyen ország van az EU-ban.

Tudósításunk percről percre>>>

Orbán ezután rátért a legfontosabb kérdésre, a rezsicsökkentésre. Szerinte 2014 a rezsiharc éve lesz, mert olcsó energia kell a háztartásoknak, a gazdasági életnek. A kormányfő szerint a rezsicsökkentéssel óriások tyúkszemére léptünk, miközben ez egy olyan stratégia, aminek az EU-ban egyre több követője lesz. 2010-ben a devizahitelesek és a bankok már harcban álltak, dönteni kellett, kinek az érdekében lépünk fel, mi a piros-fehér-zöld sarkot választottuk, mondta a kormányfő.

A miniszterelnök szerint most három dolgok kell még megvalósítani:

  • Megszavazzák a harmadik rezsicsökkentést, amivel a gáz, a villany és a távhő ára csökkenhet.
  • Az EU-val fel kell venni a kesztyűt a kötelességszegési eljárás ügyében, nem szabad engedni Brüsszelnek. 
  • Meg kell teremteni a nonprofit energiaszolgáltatók működésének feltételeit, a kormánynak létre kell hoznia az első ilyen szolgáltatót.

Hazaárulás Moszkvában

Az MSZP-s Harangozó Tamás ezt a beszámolót a következő dolgokkal árnyalta: másfél millió ember nyomorog, félmillió gyerek éhezik, a középosztály retteg a leszakadástól. Orbán Matolcsyra bízta a pénzügyeket, Hoffmann Rózsára a közoktatást és ügyvédekre a mezőgazdaságot. Az államadósság emelkedett, elvették a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, és ők vetették ki a legtöbb adót a rendszerváltás. Harangozó szerint azonban április 6-án a demokratikus játékszabályok felrúgása és a korrupció miatt váltják le a választók a Fideszt.

Az LMP-s Schiffer András szerint az egykulcsos adórendszer nem indította be a gazdaságot, a kormány pedig trükközik a közmunkaprogram adataival, valójában 25 ezerrel kevesebb munkahely van Magyarországon. Schiffer szerint a paksi bővítéssel kiszolgáltatják az országot egy nagyhatalomnak, a Putyinnal kötött paktum pedig duplájára növeli majd az áramárat. Amit tehát Moszkvával művelnek, az hazaárulás. Az offshore cégeken keresztül ezermilliárdos tételek szivárognak ki az országból, a devizahitel-krízist pedig nem sikerült megoldani. Nem csoda, ha a jól képzett fiatalok külföldre menekülnek, és ebből unokák nélküli Magyarország lesz.

Vona Gábor 50-50 százalékban osztotta ki a kormányfőt és az MSZP-t Paks ügyében. Bár a miniszterelnök csak egy mondatban említette a paksi bővítést, Vona szerint nem kellene elmenekülni ez elől a vita elől. A Jobbik szerint súlyos taktikai hiba is volt erről most egyezséget kötni az oroszokkal, miért nem tudtak várni vele a választások utánig, és miért hagytak egy energetikai kérdést kampánytémává válni. A Jobbik elnöke szerint Paks ügyében az LMP legalább következetes, a baloldal viszont felelőtlen. Az MSZP ellenzékben érdekes módon oroszellenes, kormányon oroszbarát. Ha Mesterházy miniszterelnök lesz, akkor mit mond majd Putyinnak: Hogy bocsi? – tette fel a kérdést Vona.

Orbán üdvözölte a külföldön dolgozókat

A kormányt védő Harrach Péter az ellenzéki frakcióvezetők felszólalásait kampánybeszédnek minősítette, Rogán Antal pedig elsősorban az MSZP-t támadta. Vajon miért nincs itt a munkahelyén Mesterházy Attila? – tette fel a kérdést. Szeretné hinni, hogy azért van külföldön, hogy a rezsicsökkentés támogatására buzdítsa partnereit. Rogán is felemlítette, hogy az MSZP érveit nem lehet komolyan venni Paks ügyében, hiszen Bajnai Gordon korábban azt mondta, az atomenergia szükséges az olcsósága és a környezetkímélés miatt.  

Orbán viszontválaszában a magyar gazdaság helyzetét érő MSZP-s kritikákat azzal utasította vissza, hogy az államadósság egyrészt csökkent, másrészt a magyar gazdaság legfőbb baja máig az a negyven év, ami a rendszerváltást megelőzte. Visszautasította, hogy nem oldották volna meg a devizahitelesek problémáját, amikor 350 ezer ember került ki az adósságcsapdából. A kormányfő Paksról azt mondta: a nukleáris energia nem vezet áremelkedéshez, ellenkezőleg, a két új blokk beállásával 13 százalékkal csökken majd a villamosenergia ára. Ráadásul ezzel lehet csökkenteni a gázfüggőséget, és Magyarország teljes energiafüggetlenséget érhet el egy nyugat felé megépítendő gázvezetékkel.

A kormányfő nem fogadta el, hogy a közmunkásokat lenézik, mert szerinte óriási jelentősége van annak, hogy sok családban húsz év után végre nem segélyre várnak, hanem reggel elmennek dolgozni. A kormányfő visszautasította azt is, hogy a külföldön dolgozó több százezer magyart menekültként bélyegezzék meg. Megköszönte, hogy ők sem segélyért álltak sorba, hanem elmentek külföldre, vállalták a versenyt, és dolgoznak. Tavaly ők évente közel 2 milliárd forintot küldtek vagy hoztak haza. Orbán szerint ezzel nincs semmi baj, és hasonló folyamatok nemcsak Magyarországon, Közép-Európában, hanem nyugati országokban is zajlanak.