Friderika
10 °C
16 °C

Kutakodnia kellett volna a banknak Simon pénze után

2014.02.04. 14:54 Módosítva: 2014-02-04 15:28:23
Egy uniós direktíva szerint szigorúbb szabályozás vonatkozik a politikusokra, ha bankszámlát nyitnak. Simonról még az osztrák bankároknak is tudniuk kellett volna, hogy kicsoda. Emellett ki kellett volna vizsgálniuk a pénz eredetét is.

Bár szigorúbb szabályok vonatkoznak a politikusokra, ha külföldön akarnak bankszámlát nyitni, úgy tűnik, az osztrák banknál negyedmilliárd forintnak megfelelő valutát fialtató Simon Gábor szocialista politikus nem akadt fent a külföldi pénzintézet kontrollján.  

>>>> Simon Gábort kirúgják az MSZP-ből

Egy 2005-ös uniós direktíva alapján a politikaközeli közszereplőnek (politically exposed person, PEP) számító személyekre szigorúbb szabályok vonatkoznak akkor, ha számlát akarnak nyitni. Ahogy arról már korábban írtunk, bankok esetében ilyen személy csak felsővezetői jóváhagyással nyithat számlát, azt folyamatos, szigorú ellenőrzés alatt kell tartani, és a pénzintézetnek vizsgálnia kell a gyanús pénzmozgások hátterét.

A direktíva 2006-os kiegészítése szerint politikai közszereplőnek minősülnek az állam- és kormányfők, a miniszterek, helyetteseik és az államtitkárok mellett a parlamenti képviselők is. Így tehát elvileg csak erős kontroll mellett nyithatott volna 2008-ban számlát Simon Gábor szocialista országgyűlési képviselő, az MSZP elnökhelyettese annál az osztrák banknál, ahol lapinformációk szerint közel negyedmilliárd – kétes eredetű – forintja pihen. 

A külföldi bankok kötelessége az, hogy ügyfeleit átvilágítsa. Erre való az ún. PEP-lista. Ezekre a listákra az erre szakosodott cégek (például a Dow Jones) összegyűjtik azokat a személyeket, akik politikaközeli közszereplőnek minősülnek. Csakhogy a listákat elég slendrián módon, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokból állítják össze, sokan nincsenek is rajta. Márpedig a bankok ezeket használják. Így fordulhatott elő az is, hogy Simon Gábor nevét nem szúrta ki az osztrák bank a számlanyitáskor. 

Ausztriában egyébként viszonylag egyszerű számlát nyitni, de 12 ezer euró felett igazolni kell a pénz eredetét. Sokakat csábíthat az is, hogy a bankok tudnak titkot tartani. De 2009-ben a banktitokkal kapcsolatos szabályozás is változott. Ma már lehetőség van arra, hogy a magyar hatóság megkeresésére az osztrák pénzintézetek információkat adjanak ki bankszámlákról. Igaz, nem tömegével, csak konkrét ügynél, konkrét személyre vonatkozóan. Amennyiben a banknak információkat kell kiadnia, akkor arról a számlatulajdonost is értesíti. Azaz ha Simon Gábor számlája után valamelyik magyar hatóság kutakodott az utóbbi időben, akkor arról a szocialista politikusnak tudnia kellett volna. 

A Magyar Nemzet írta meg, hogy 2008 januárjában Simon Gábor számozott értékpapírszámlát – két klíring és két time deposit számlát – nyitott egy osztrák banknál. 2008. január 28-án és 2009. április 10-én ezekre a számlákra 575 000 eurót és 162 954 dollárt helyezett el a lap szerint.

Kérdés, honnan volt ennyi pénze. Simon Gábor 2003-ban 9 497 375, 2004-ben 6 256 800, 2005-ben 7 708 677, 2006-ban 7 615 266, 2007-ben 11 102 556 forint adóköteles jövedelemben részesült.

A lap azt is megtudta, hogy Simon Gábor az összegeket később határozott idejű bankbetétekbe, majd értékpapírokba fektette. A betétszámla egyenlege 2013. október 16-án 770 000 euró volt. A szocialista országgyűlési képviselő az osztrák pénzintézetnek úgy nyilatkozott, hogy a vagyon többek között egy cég, valamint egy budapesti ingatlan eladásából származott.