Jenő
3 °C
8 °C

A kereskedelmi tévék nem kérnek a kampányból

2014.02.05. 10:58 Módosítva: 2014-02-05 15:10:17
Sem a kereskedelmi tévékben, sem óriásplakátokon, de még a hirdetőoszlopokon se nagyon találkozhatnak majd a választópolgárok a pártok politikai hirdetéseivel. Marad a népszerűtlen közmédia és a keveseket elérő nyomtatott sajtó. A kormány öntömjénező hirdetéseire és a CÖF plakátjaira nem vonatkoznak a választási szabályok.

Hét és fél éve vezeti stabilan a közvélemény-kutatásokat a Fidesz-KDNP, a legfrissebb felmérés szerint az előnye áprilisig már-már behozhatatlannak tűnik. A választók megszólítása, az alternatíva felmutatása elsősorban ezért elsősorban az ellenzék számára fontos. Ezt tükrözik azok az új, a kampányeszközök használatát szűkítő kampányszabályok, amelyeket az elmúlt fél évben vezetett be a kormánytöbbség.

Képünk illusztráció!
Képünk illusztráció!
Fotó: jobbanteljesit.kormany.hu
  • Az alaptörvény szeptemberben elfogadott ötödik módosítása ellehetetlenítette a politikai reklámok sugárzását a kereskedelmi tévékben és rádiókban.
  • Egy januári kormányrendelet a lámpa-, telefon- és villanyoszlopokon és a forgalmas utak környezetében elhelyezett reklámok tilalmát a politikai hirdetésekre is kiterjesztette.
  • Pár nappal később a Fővárosi Önkormányzat döntött úgy, hogy megtiltja a kampányplakátok elhelyezését a fővárosi hidakon, aluljárókon, szobrokon, emlékműveken és fákon.

Az ötödik alkotmánymódosítás első verziója az elektronikus kereskedelmi médiát teljesen kizárta a kampányból. Európai nyomásra ebből kicsit engedtek, de nem sokat: minden szolgáltató közölhet politikai hirdetést, de csakis ingyen.

Nem kellett nagy jóstehetség, hogy már augusztusban előrevetítsük: ha nem muszáj nekik, a kereskedelmi tévék és rádiók hülyék lesznek ingyen odaadni a reklámidejüket a pártoknak. Most, a kampányhoz közelítve megkérdeztük a nagyobb kereskedelmi tévéket, hogy befogadják-e politikai reklámokat (hivatalosan február 15-ig kell dönteniük).

  • A TV2 kérdésünkre közölte, hogy a csatornán nem lesznek politikai reklámok, a döntéshez azonban nem kívántak magyarázatot fűzni.
  • Az RTL Klub csak február második felében fogja közölni, hogy él-e a lehetőséggel. Több forrásunk ugyanakkor úgy tudja, hogy a csatorna nemet fog mondani a politikai pártoknak.

Egy RTL-es informátor életszerűtlennek nevezte, hogy a legnépszerűbb kereskedelmi tévé, ha nem muszáj, a főműsoridőben politikai hirdetéseket közöljön. Idén három (országgyűlési, EP-, és önkormányzati) választás is lesz – kezdte forrásunk a felmerülő szempontok sorát. A politikai hirdetések agyonütik a műsort, az emberek elkapcsolnak. És ha az RTL Klub igent mondana, az összes hirdetést közölniük kellene – még akkor sem mondhatnak nemet, ha például a Jobbik a cigánybűnözéssel kampányolna.

  • „A Viasat csatornák nem sugározhatnak politikai reklámot, ezt ugyanis a felügyeleti szerv, a brit Ofcom szabályozása szigorúan tiltja” – közölte Lukács Attila, a Viasat3 és a Viasat6 PR menedzsere.
  • Ivanics Eszter PR-főnöktől megtudtuk, hogy a Chello Central Europe-hoz tartozó csatornák, többek között a Spektrum, a Film Mania és a Film Café sem adnak majd teret a politikának.
  • Az ATV programigazgatója, Németh Szilárd közölte, hogy náluk sem lesznek politikai hirdetések. Indokolni ő sem kívánta a döntést, az Index viszont úgy tudja, ennek az lehet az oka, hogy a tévé kvázi háborúban áll a Jobbikkal, akik folyton perelik a csatornát. Ha befogadják a politikai reklámokat, a Jobbik reklámkampányát is sugározniuk kellene.

A másik két hírcsatornától, a Hír TV-től és az Echo TV-től egyelőre nem sikerült információt szerezni, de nem tűnik vakmerőségnek arra tippelni, hogy náluk sem lesznek politikai hirdetések. Az Indexnek Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezető kutatója  is úgy vélekedett, hogy ha a tévékben nem lesz a kampány, a választókban kevésbé fog tudatosodni, hogy választás van.

Elmarad a tévévita

Bár az ellenzék szeretné, és Mesterházy Attila már elkezdte kóstolgatni Orbán Viktort, az Index információi szerint szinte biztosan nem lesz vita a miniszterelnök-jelöltek között. A megméretés már 2010-ben is elmaradt, mert a kormányváltó hangulat közepette az utcahosszal vezető Orbán Viktor nem érezte szükségét, hogy leálljon a szocialistákkal.

Bár az ügyben hivatalos döntés még nincs, egymástól független fideszes forrásaink biztosra veszik, hogy Orbán idén is nemet mond a tévévitára. Azon ugyanis leginkább csak ő veszíthet. Hacsak nem omlik látványosan össze Mesterházy Attila, nagyjából mindegy, mi történik a vita alatt: a lényeg az, hogy a vitapartnerek egyenrangú félként jelennek meg, márpedig ehhez Orbán, ha nem muszáj, nem fog asszisztálni.

Azokban az országokban, ahol a tévévita a kampány hagyományos, drámai csúcspontja, a távolmaradás megengedhetetlen gyengeségnek és gyávaságnak tűnne: Magyarországon viszont nem ez a helyzet.

Jogvédő szervezetek (a TASZ, a Helsinki Bizottság és az Eötvös Intézet) januárban közös nyilatkozatban tiltakoztak a kormányrendelet ellen, amit a választási kampány szükségtelen, alkotmányellenes szűkítésének neveztek. A politikai hirdetések kihelyezésének tilalma szerintük sérti a közügyeket érintő vélemények kinyilvánításának és megvitatásának szabadságát, valamint a választók információszabadságát, azaz a szabályozás összességében a demokratikus nyilvánosság és a tisztességes választási verseny ellen hat.

Ezen nem sokat változtat, hogy a nyomtatott és online sajtóban csak a pénz jelent korlátot a politikai hirdetőknek: a kereskedelmi tévék sokkal nagyobb, és politikailag kevésbé aktív választói rétegeket érnek el.

A kormány mindvégig tagadta, hogy a szabályokkal az ellenzék kampányüzeneteinek közlését próbálnák akadályozni és a kampányt gyengítenék. Az alaptörvény módosítását azzal indokolta Répássy államtitkár, hogy a kereskedelmi tévéktől a frekvenciahasználatért cserébe közérdekű ellenszolgáltatásként elvárható, hogy ingyen is sugározzák a politikai reklámokat. Hogy nem így lett? Na bumm!

A kormányrendelet (224/2011) első verziója 2011 októberében született, és a közigazgatási tárca a Kreatívnak tagadta, hogy az a politikai plakátok tilalmára is kiterjedne. A most januári módosítás azonban erre rácáfolva konkrétan megemlíti, hogy választási plakátokat sem lehet kihelyezni.

Tarlós István városképvédelmi érvekkel indokolta a főváros múlt heti rendeletét, és elutasította a politikai kalkulációval kapcsolatos felvetéseket. Az Index úgy tudja, hogy több (fideszes vezetésű) vidéki nagyváros is a pestihez hasonló plakátragasztási tilalmat fontolgat. Közben az alig kéthetes kormányrendelet kijátszására is akadt már példa: hétfőn Salgótarjánban a lámpaoszlopokra kamufejlesztésekkel büszkélkedő, a Fideszére emlékeztető látványelemekben dús plakátokat helyeztek ki.

A kampányplakátok tilalma azonban a ciklus sikereit bemutató kormányhirdetésekre nem vonatkozik. A Magyarország jobban teljesít széria után a Hvg.hu keddi értesülése szerint a Habony Árpád vezette kommunikációs csapat már a következő hirdetéssorozaton dolgozik, ami a következő hetekben kerülhet az utcákra és a sajtóba.

A Civil Összefogás Fóruma (CÖF) elnöke, Csizmadia László nem kívánt nyilatkozni, hogy az elsősorban az ellenzéket lejárató plakátjairól és a kormánypárti békemenetek szervezéséről ismert CÖF hirdetéseivel a kampány alatt is lehet-e majd találkozni.

Gyürk András, a Fidesz kampányfőnöke elmondta, hogy az új helyzet ellenére a párt a hagyományos kampányeszközökkel fog dolgozni: ugyanúgy nyomják az outdoor reklámokat, óriásplakátokat, mint régen, egyedül az oszlopokra nem tesznek. A Fidesz jelöltjeit bemutató plakátok már megjelentek, és február 17-ig, az aláírások gyűjtésének megkezdéséig minden háztartásba eljuttatják a szórólapokat. Lesz tévés szpot, és folytatódnak a rezsicsökkentést népszerűsítő rezsifórumok.

Az ellenzék jóval szkeptikusabb. Molnár Zsolt, a szocialisták kampányfőnöke szerint késő már azon lamentálni, hogy a kormánypártok inkorrektté tették a szabályrendszert. Az MSZP dolga az, hogy alkalmazkodjon az inkorrekt feltételekhez, de elsősorban az aktivistahálózat, a szórólapozás, az utcai kitelepülések, valamint az online közösségi média lesznek a kampányolás terepei. Molnár szerint a kampány politikai tartalmának kell vonzónak lennie, a technika, a közvetítő közeg csak másodlagos.

A Fidesz számára kulcskérdés, hogy a saját megingathatatlanságát, erejét demonstrálhassa, és ne hagyja, hogy a másik kimondhassa, hogy takarodjon – mondja Szigetvári Viktor. Az Együtt-PM társelnöke szerint a kampány szűkítésével a koalíciónak az a célja, hogy ne engedje, hogy elinduljon a kormányt leváltó hangulat kialakulása. Úgy véli, a megváltozott feltételek miatt a folyamatos utcai jelenlét lesz az ellenzék legfontosabb eszköze, pultokkal, aktivistákkal.